Blog

Meddig terjedhet a véleménynyilvánítás szabadsága, és hol húzódik a büntetőjogi védelem határa az egyes személyek jó hírnevének vonatkozásában ? Mindezekre választ ad az 1/2015. sz. AB határozat, mely ezen alkotmányos alapjogok — a méltósághoz, a hivatalos személy becsülethez és jó hírnávhez való joga, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának joga — egymáshoz való viszonyait vizsgálta.

Mi is történik akkor, ha ellenőrzései során egyes gazdasági események fizikai megvalósulásának elfogadása ellenére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mégis fiktívnek bélyegzi az azokról kibocsátott számlákat, mondván, hogy a kibocsátó a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezhetett, a befogadó rosszhiszemű, segédkezett az adóelvonásban, amiért az adókötelezettre büntetőbírságot szab ki? Hogy jöhet létre ilyen képzavar? Elfogadni valaminek a megvalósulását, egyúttal tagadni annak lehetségességét? Mit tehetünk ilyenkor?

Mielőtt azonban a probléma hátterét vizsgálnánk, szükséges néhány fogalom tisztázása.

A sajtó-helyreigazítási perhez hasonló, soron kívüli eljárásban bírálják el ezentúl a képmással és hangfelvételekkel kapcsolatos jogsértéseket.

 Hatályba lépett a polgári perrendtartásról szóló törvény módosítása, amivel az eddiginél lényegesen gyorsabban és hatékonyabban orvosolhatóak a képmások, hangfelvételek készítésével és felhasználásával kapcsolatos jogsértések.

Az idő múlásának kétféle jogi hatása lehet: egyrészt jogvesztés, másrészt elévülés. Jogvesztő a határidő, amikor az előírt határidő eltelte után maga a jogosultság vagy követelés megszűnik. Az elévülés a jogosultság bírósági úton történő érvényesíthetőségének megszűnése:azaz a jogosultság vagy követelés továbbra is fennmarad csak bírósági érvényesíthetősége szűnik meg.

Az általános elévülési időt a törvény továbbra is 5 évben határozza meg. Az ötéves elévülési határidő alóli kivételről most már kizárólag a Ptk rendelkezhet, míg korábban ez más jogszabályban is megengedett volt. A törvény egyes követelésekre speciális elévülési határidőt szab meg. Ilyen például a fogyasztói kellékszavatossági igények, vagy a fuvarozási és szállítmányozási szerződések alapján felmerült igények amelyek mind egy év alatt évülnek el. Fontos hangsúlyozni hogy a fent említettek mind szerződéses jogviszony kapcsán felmerült igények, amikkel ellentétben a tulajdonjogi igények nem évülnek el.

Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) alapvetően megváltoztatta a kárfelelősség rendszerét. Az új törvény magát a kár fogalmát is módosította, kivette belőle ugyanis a jogszabályba ütközés szükségszerű követelményét, tehát már nem feltétlenül kell jogszabályba ütközőnek lennie egy cselekedetnek, hogy a kártérítés megalapozott legyen, elegendő annak bizonyítása, hogy abból a károsultnak kára származott.

Az új Ptk különválasztja a visszterhes, valamint az ingyenes szerződésekre vonatkozó kárfelelősséget. Ingyenes szerződés esetén (pl: ajándékozás) csak abban az esetben felel a szerződésszegő fél, ha a másik fél bizonyítja hogy a kárt szándékos szerződésszegéssel, vagy a szolgáltatás lényes tulajdonságának eltitkolásával okozta.

A gazdasági társaság vezető tisztségviselője a társaság érdekében a jogszabályok, létesítő okirat és a társaság legfőbb szerve által meghatározott keretek között köteles eljárni,mely kötelezettségét ha megszegi, az ezzel okozott károkért felelősséggel tartozik, melyet most a társaság fennállása alatti időszak vonatkozásában fejtek ki.

Elválik egymástól a jogviszony megsértésével a társaságnak okozott károkért valamint a harmadik személynek okozott károkért való felelősség. Előbbi esetben szerződésszegésért való felelősség szerint felel, utóbbiban pedig attól függ felelőssége, hogy magatartása betudható-e a társaság magatartásának vagy sem.

A bizalmi vagyonkezelés fogalma eddig ismeretlen volt a magyar jogban. Az angolszász jogban már létező ‘trust’ jogintézményéhez hasonlóan, bizalmi vagyonkezelés néven vezette be az új polgári törvénykönyv a magyar jogba.az új jogintézmény beiktatása a hazai jogba azt a gyakorlati igényt igyekszik kielégíteni, amely a tulajdonosi és a döntési pozíciók szétválásának jogszabályi hátterét alapozzák meg. Az intézmény leginkább a már létező megbízási szerződéshez áll a legközelebb, hiszen itt is kiemelt szerepet játszik a bizalmi jelleg (nem véltelen tehát az angol elnevezés is amely magyarul bizalmat jelent).

A Ptk. a hibás teljesítés jogkövetkezményi között bevezetett egy új intézményt is, a termékszavatosságot. A termékszavatosság a jogosultnak a termék hibájából származó vagyoni érdeksérelmét igyekszik orvosolni. A fogyasztó az általa megvásárolt dolog (ami nem lehet ingatlan) hibája esetében közvetlenül érvényesíthet kár igényt –kijavítást elsődlegesen, vagy kicserélést- a dolog előállítójával és forgalmazójával szemben.

"Jus est ars boni et aequi”- a jog a jó és igazságos művészete, tartja egy latin közmondás. Ezt a honlapot, mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartom fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatóak

Kapcsolattartás

dr. Gerő Tamás

ügyvéd, sportjogi-, és adójogi szakjogász

 Iroda: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 113.

 Tel/fax: 06-1-3882389

  Mobil: +36 30 2657101

 E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.