Blog

Egyelőre első fokon.

Véget ért az a kifejezetten érdekes polgári per, mely során Kálomista Gábor producer a bíróságon akart érvényt szerezni azon nemtetszésének, mely szerint Janisch Attilát filmrendező egy Facebook-posztja és kommentje bántotta az ő jó hírnevét.

Az ügy a Kojot című filmről, vagyis pontosabban a film körüli szövevényes botrányról, de főként a véleményszabadságról szólt.

Kostyál Márk alkotása anno megnyerte a filmkritikusok legjobb első filmnek járó díját (a filmről ittírtunk kritikát), a film producerei, köztük Kálomista Gábor visszavonta a film nevezését a Magyar Filmhétről, majd az ennek kapcsán kirobbant botrány közepette a producerek saját oldalukon közzétették a film egy a YouTube-ra feltöltött verzióját.

Kojot több száz millió forintos támogatást kapott a Filmalaptól, Janisch Attila ezért egy tavaly februári Facebook-kommentben azt írta, hogy a film forgalmazása tudatosan volt rossz, szerinte semmilyen volt, ennek okán Kálomistát hűtlen kezeléssel vádolta, lévén közpénzből forgott az a szerencsétlen Kojot. Egy Facebook-posztban meg egyenesen arról írt, hogy amit Kálomista tett a Kojot című filmmel, az bűncselekmény.

Kálomista Gábor ezt követően nyilvános bocsánatkérést követelt Janischtól, és azt akarta, hogy egymillió forintos sérelemdíjat fizessen neki, mert vélekedése szerint Janisch megsértette az ő jó hírnevét, illetve becsületsértést követett el. Janisch ezt nem teljesítette, mire a producer polgári peres eljárást indított.

Az első tárgyalásról itt, a másodikról meg itt írtunk.

A harmadik, április 26-i tárgyalás alkalmával, a bíró meghallgatta a tanúkat, majd ítéletet is hirdetett. Kálomista Gábor ezen a tárgyaláson sem volt jelen.

false

 

Fotó: Narancs

A tanúk között volt filmforgalmazó szakember, alternatív forgalmazással foglalkozó filmklub szervező, valamint Kálomista társproducere, Helmeczy Dorottya is, aki szintén aktív forgalmazó. A hosszas meghallgatásból kevés újdonságra derült fény. Dudás Viktor szerint a Kojot forgalmazása úgymond érdekes volt. Akár a producerek, ő maga sem tartotta szerencsésnek a bemutató dátumát, és úgy tapasztalta, valóban rövid ideig ment a moziban. Az alternatív forgalmazással megbízott Labáth Viktor nem mindig tökéletesen követhetően, de beszámolt saját tevékenységéről, s arról, hogyan alakult a Kojot mozin kívüli bemutatása. Míg Helmeczy igazolni igyekezett saját és Kálomista produceri döntéseit. Elmondta, hogy a film szélesebb körű terjesztése érdekében tették az interneten közzé a filmet, de azt visszautasította, hogy rossz minőségben. Ez ügyben Janisch és ügyvédje szerette volna, ha a bíró Kostyál Márkot is beidézi tanúként, majd meghallgatja, de ezt a bíró nem tartotta szükségesnek, az ítélethirdetés alkalmával az ügy szempontjából irrelevánsnak minősített Kostyál véleményét, mert közlése szerint a rendelkezésre álló iratanyagból kiderült minden, ami e kérdéskörben felmerült.

A bíró döntése szerint az előzményeket részletesen megvizsgálva, teljes körűen elutasította Kálomista Gábor keresetét mind a jó hírnév megsértése, mind pedig a becsületsértés tárgykörében.

A bíróság az ítélet indoklásában kifejtette, hogy Janisch Attila Facebook posztja a szabad véleménynyilvánítás körébe tartozó értékítélet, vélemény, amelyet az alperes a magyar filmmel és a magyar film forgalmazásával kapcsolatos közéleti vitában fejtett ki, és amelyet felperesnek, mint közéleti szereplőnek tűrnie kellett, minthogy az alperes a Facebookon tett véleménynyilvánításaival nem lépte át azt a határt, hogy azokat már direkten, a felperes személyének szóló szándékos sértegetésként lehetett volna értelmezni.

Ez az első fokú ítélet, a peres feleknek az ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül van joguk fellebbezést benyújtani.

Forrás: Magyarnarancs.hu

Update! A Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék ítéletét, így ügyfelem, Janisch Attila jogerősen is pernyertes lett Kálomista Gáborral szemben.

Kategória: Hírek

Meddig terjedhet a véleménynyilvánítás szabadsága, és hol húzódik a jogi védelem határa az egyes személyek jó hírnevének vonatkozásában ? A bírói gyakorlat szerint a politikai közszereplőről  egy közszereplés során készült és a politikai kampány részeként felhasznált kép nem valósítja meg a képmáshoz fűződő jog megsértését  A fotómontázs formájában megjelenített politikai vélemény, különösen kampányidőszakban, a véleménynyilvánítási szabadság alapjogának gyakorlása körébe sorolható olyan tevékenység, mely személyiségi jogvédelmet nem alapoz meg. A közszereplőről a közszereplése során készült felvétel felhasználása  a bírói gyakorlat szerint nem minősülhet visszaélésszerűnek. 

Kategória: magánjog-blog

A sajtó-helyreigazítási perhez hasonló, soron kívüli eljárásban bírálják el a képmással és hangfelvételekkel kapcsolatos jogsértéseket.

A bírói gyakorlat ugyanakkor következetes abban, hogy a politikai közszereplőről egy közszereplés során készült és a politikai kampány részeként felhasznált kép nem valósítja meg a képmáshoz fűződő jog megsértését, A fotómontázs formájában megjelenített politikai vélemény - a bírói gyakorlat szerint - a véleménynyilvánítási szabadság gyakorlása körébe sorolható olyan tevékenység, mely személyiségi jogvédelmet nem alapoz meg. A  közszereplőről a közszereplése során készült felvétel felhasználása nem minősülhet visszaélésszerűnek.

Kategória: magánjog-blog

"Bármihez amit megtehetsz, vagy megálmodsz, fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik”- írta egykor Johann Wolfgang von Goethe. Ezt a honlapot, mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartom fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatóak

Kapcsolattartás

dr. Gerő Tamás

ügyvéd, sportjogi-, és adójogi szakjogász

 Iroda: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 113.

 Tel/fax: 06-1-3882389

  Mobil: +36 30 4156009

 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Adatkezelési szabályzat