Dr. Gerő Tamás

Dr. Gerő Tamás

Donec a bibendum sem. Mauris vitae libero arcu. Vestibulum consequat ipsum ut orci laoreet quis hendrerit diam cursus.

Webhely URL:: http://www.gerotamas.hu

Családi házat szeretne építtetni? Azt látta a médiában, hogy 5% az ÁFA az idei év január elsejétől, ha az építendő családi ház hasznos alapterülete 300 m2-nél kisebb méretű? 

Arról is hallott, hogy 5 millió forint összeghatárig vissza lehet téríttetni az Államkincstáron keresztül a már korábban kiszámlázott, vagy a kiszámlázásra kerülő ÁFÁ-t, ha a ház még nem kapott használatbavételi engedélyt?

A legtöbb NAV szakember szerint nem téríthető vissza 5 millió forintig az ÁFA az Államkincstárral és az 5%-os ÁFA alkalmazása sem lehetséges ha az Építtető egy szakkivitelező céget bíz meg a családi ház felépítésével.
Hallgassa meg különböző NAV Ügyfélszolgálatán dolgozó szakember véleményét.
Meg fog döbbenni a jogértelmezési problémán.

kedd, 05 január 2016 09:11

Adózás 2016-ban

Számos változás lépett életbe 2016. január 1-jétől a magyar adórendszerben: csökkent a személyi jövedelemadó és a kamatadó kulcsa, növekedett a kétgyermekesek családi adókedvezménye, illetve a lakásépítés és a sertés tőkehús áfájának mértéke is kisebb lett. Összeszedtük, amit tudni kell ezekről.  
 
Személyi jövedelemadó és családi adókedvezmény

A kormány áprilisi döntése értelmében 2016 januárjától az eddigi 16 százalékról 15 százalékra csökkent a személyi jövedelemadó kulcsa.

A családi adókedvezmény figyelmen kívül hagyásával ez azt jelenti, hogy a bruttó bérünk 1 százalékának megfelelő összeggel növekszik a nettó kerestünk.

Az új Ptk. 2014. március 15-ei hatályba lépésével módosultak a korlátolt felelősségű társaság (kft.) törzstőkéjével kapcsolatos szabályozások.

 A jogalkotó kétéves határidőt tűzött ki, hogy a kft.-k törzstőkéjét - a régi Ptk. szerinti minimum 500.000 Ft.-ról - megemeljék a jelenleg hatályos törvény szerinti összegre, ami minimum 3.000.000 Ft. A határidőt időközben egy évvel meghosszabbították, 2017. március 15-ig.

 A szabályozás a következő lehetőségeket biztosítja a gazdasági társaság tagjai számára, hogy kötelezettségüket teljesítsék:

vasárnap, 08 március 2015 08:12

Tetthely

A magyar büntető törvénykönyv  úgy szól a rongálás tényállásáról, hogy aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el. Alapesetben 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Aki  temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat rongál meg az azonban már minősített eset, büntetési tétele 3 évig terjedő szabadságvesztés.  Azonban a büntetés 1 évtől 5 évig terjed ha a rongálás jelentős kart okoz.

Az elkövetési magatartás a megrongálás, illetve a megsemmisítés.

A megrongálás fogalma a dolog állagának olyan károsítását jelenti, amelynek következtében a vagyontárgy értékcsökkenést szenved. A bűncselekmény megállapításához nem szükséges, hogy a vagyontárgy használhatósága megszűnjön vagy korlátozottá váljon.

A megsemmisítés következtében a vagyontárgy eredeti állapotába nem állítható helyre.

A megrongálás esetében a kár az a költség, amely a dolog eredetei állapotának helyreállításához szükséges.

A Miniszterelnökség közleményben ítélte el a temető megrongálását. Mint írták, "a Miniszterelnökség határozottan elítéli a gyöngyösi zsidó temetőben elkövetett sírgyalázók barbár tettét. A Kormány minden rendelkezésére álló eszközzel fellép a nemzeti, etnikai, vallási és más közösségek elleni gyűlöletkeltéssel és gyűlöletcselekményekkel szemben."

Az az európai kulturális örökség védelméről szóló ún. Faro-i Egyezmény kapcsán a kormány még ebben az évben 1 milliárd forint támogatással programot indít az elhanyagolt temetők felújítása érdekében.

Az antiszemita indítékot nagyon nehéz bizonyítani. Ha azonban a motívum a vagyonkeresés volt , (értéktárgy keresés) az elkövető nem volt tisztában a zsidó temetkezési szokásokkal, ugyanis nem temetik értékekkel az elhunytakat.

kedd, 30 június 2015 00:00

Szabálysértési kisokos

 Biztos előfordult már Önnel (vagy egy ismerősével, vagy egy ismerősének az ismerősével stb.), hogy megsértett valamilyen szabályt. Gyorsabban hajtott a kelleténél (vagy legalábbis, a megengedettnél), tilosban parkolt, vagy valami egyéb, KRESZ-be ütköző cselekedetet hajtott végre – és kellemetlensége származott a dologból. Pedig lehet, hogy kellő ismeretek birtokában, megúszhatta volna „olcsóbban” is. Az alábbiakban a szabálysértési eljárásokkal kapcsolatos 10 leggyakrabban feltett kérdést válaszoljuk meg, hogy a laikusok is könnyebben eligazodjanak a „mindennapok jogában”!

1. Szabálysértés vagy objektív felelősség?
A legfontosabb különbség a két eljárás között, hogy a közigazgatási bírságnál az elkövető személyének kérdése nem lényeges, ugyanis a felelősség itt objektív.
A következő esetekben azonban mentesülünk az objektív felelősség alól:
kedd, 09 június 2015 00:00

Ellenőrök vs. Bliccelők

A jegyellenőröknek csak a közlekedési társaság üzemi területén belül, vagyis a járművön, vagy a megállóhelyen van lehetőségük intézkedni a bliccelőkkel szemben. Az ellenőr akkor járt volna el jogszerűen, ha rendőrt hív, és annak kiérkezéséig megállíttatja a buszt, rövid időre lezáratja a jármű ajtóit. Sem az utasoknak sem az ellenőröknek nincs joguk egymás testi épségét veszélyeztetni. Az utasnak elvileg kötelessége a jegyét, vagy bérletét, személyi okmányait megmutatni az ellenőrnek, de ez nem kikényszeríthető, ugyanakkor az ellenőröket a Büntető Törvénykönyv fokozottan védi, az ellenük irányuló erőszak vagy fenyegetés akár öt évi szabadságvesztéssel is büntetendő.

                                                     


http://index.hu/belfold/2015/06/08/kirugtak_a_16_eves_lanyt_elgancsolo_ellenort/
Tavaly óta két nagyobb közösségi személyszállító vállalkozással is utazhatunk Budapesten.
 A szolgáltatás lényege, hogy okos-telefonról rendelhetünk autót (amely autó nem lehet a taxihoz hasonlóan 10 évnél régebbi), és a szolgáltatónál az a sofőr kapja meg a fuvart, aki a legközelebb van, és vállalja, hogy az adott helyszínre elvisz minket. Gyakorlatban néha gyorsabban ott vannak, mint a taxi, és fele annyiba kerül,  ugyanakkor sokan tartanak attól, hogy, mivel egy külföldi szolgáltatónak fizetünk, ezért a társaság nem fizet adót Magyarországon.
 A szolgáltatónak, mivel nem hazai vállalkozás, ezért adófizetési kötelezettsége valóban nincs Magyarországon, ugyanakkor a társaságok helyett a sofőröknek van ebben az esetben adóbevallási és adófizetési kötelezettségük, ún. önbevallás alapján. 
A megszerzett jövedelem szja mentes, amennyiben a sofőr a kisvállalkozók tételes adójának (KATA) alanya, ebben az esetben bevételi nyilvántartást kell vezetnie, és havi 50 ezer forint tételes adóval megváltja a járulékfizetési kötelezettségét is.
 Nem „KATA”-s vállalkozók esetében a közösségi személyszállítással megszerzett jövedelem egyéb jövedelemnek minősül, amit 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terhel. Tekintettel arra, hogy kifizető hiányában a jövedelem bevallására, az szja és az eho megfizetésére a magánszemély köteles, a bevétel 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.
A sofőröknek a teljes bevétel egyharmadát – 0,78x (0,27+0,16) – pontosan 33,54 százalékát kell adó és járulékok formájában befizetni a költségvetésbe. A szja megfizetése alól mentesülnek a háromgyermekes családot fenntartók, illetve az szja sávosan csökken, 1, illetve 2 gyermek eltartása esetén.
Véleményem szerint a közösségi fuvarozás egy olyan kiegészítő szolgáltatás, ami nem a taxi konkurenciája, hiszen a hagyományos szolgáltatást nem pótolja, viszont tehermentesíti a tömegközlekedést, és olyanoknak is megkönnyíti a közlekedését, akik egyébként nem engedhetnék meg maguknak, hogy a 280 Ft/km kötelező tarifával igénybe vegyék a taxis szolgáltatást.
 A közösségi sofőrök, amennyiben magánszemélyként fuvaroznak, nem vonhatják le sem üzemanyagköltséget, sem a gépkocsi amortizációját, és vállalniuk kell a felelősséget az utasuk biztonságáért, és kényelméért a szerződésszegés általános szabályai alapján. Ha tehát egy közösségi személyszállító balesetet szenved, akkor felelős lehet az utasát ért személyi, - és  vagyoni kárért, a felelősségük az új Polgári Törvénykönyv szerint szigorúbb, mint ingyenes szolgáltatás esetén, utóbbi esetben (pl. stopposnál) csak szándékos károkozás, vagy ittas járművezetés esetén felel a gépjármű vezetője.
 Hivatalos személytaxis szolgáltatás ugyanakkor a hatályos jogszabályok szerint csak a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. Az engedély feltétele, hogy a vállalkozó sikeres vizsgát tegyen egy ún. szaktanfolyam elvégzése után. A taxisengedély kiadásának a szabályait a –többször módosított - 89/1988-as Minisztertanácsi rendelet szabályozza. A hivatalos személytaxisokra vonatkozó speciális kötelezettség pl., hogy rendelkezniük kell –szállítható utasok száma alapján - 25.000. Ft értékű vagyonbiztosítással, amely kizárólag az utasok kárigényének fedezésére szolgál. A személytaxis szolgáltatás felügyeleti szerve a Közlekedési Felügyelőség, amely a taxisengedélyt visszavonhatja, A személyszállítási szolgáltatásról szóló törvény, a személytaxi fogalmára az alábbi meghatározást adja: olyan gépjármű, amellyel a közlekedési hatóság személyszállító tevékenység végzését engedélyezte, és amellyel a végzett szolgáltatást bárki azonos feltételek mellett igénybe veheti.” Fentiek miatt - álláspontom szerint - a közlekedési hatóság hatásköre nem terjed ki az internetes közösségi fuvarozásra, sem az ún. sofőr-segély szolgáltatásokra, ezért a közösségi személyszállító, és a sofőr-segély szolgáltatási tevékenység a jelenleg hatályos jogszabályok alapján legális.
 A közösségi fuvarozás mellett egyre népszerűbb külföldön, és Magyarországon egyaránt az a szolgáltatás, amelynél egyedi szálláshelyeket bérelhetünk helyi házigazdáktól. Ez a szolgáltatás is kikerüli a régi, klasszikus formákat, és lehetőséget ad azoknak, akik nem akarnak szállodában, vagy hostelben lakni utazásaik során. A szállásadókat is a fentiek szerinti szja, és eho fizetési kötelezettség terheli. Az ingatlantulajdonosoknak, és a közösségi fuvarozóknak május 20-ig kell benyújtaniuk a tavalyi évre vonatkozó bevallásukat az adóhivatalba.
kedd, 05 május 2015 00:00

Dopping vagy sportfegyelmi vétség?

Pár napja két élsportoló, az ötszörös világbajnok kajakos Csipes Tamara és a vb-ezüst és bronzérmes kajakos Dombvári Bence ügye foglalkoztatja a közvéleményt. A két fiatal megbukott a dunavarsányi edzőtáborban elvégzett drogteszten, mert az kokaint mutatott ki a szervezetükben. A 2015-ös tiltólista ( Nemzetközi doppingellenes szabályzata) S6-os versenyen tiltott kategóriába sorolja a kokaint. E szerint Csipes Tamara és Dombvári Bence pozitív drogtesztje nem doppingeset, ezért nem is kerül a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) elé.

Más elbírálás alá esik, ha egy versenyen kívüli doppingellenőrzéshez kapcsolódó drogteszt mutatja ki a versenyző szervezetében a drogfogyazstás nyomait, mintha egy Világ- vagy Európa bajnokság keretében történik az ellenőrzés. Utóbbinál a kokainfogyasztás kimeríti a doppingvétség fogalmát, ami után súlyos következményekre számíthat a sportoló. Doppingellenes tevékenység szabályairól szóló rendelet szerint amennyiben első alkalommal kerül sor a doppingvétségre sportfegyelmi büntetésként a sportszövetség által szervezett, vagy a versenynaptárában szereplő versenyen,  edzésen, edzőtáborban való részvételtől történő – 2 év időtartamú- eltiltás is alkalmazható. 
                                                                


A Magyar kajak kenu szövetség doppingellenes szabályzata kimondja, hogy a versenyző felelős a szervezetéből származó mintából kimutatott bármilyen tiltott szer, szármezék jelenlétéért, tiltott szer használatáért.

Abban az esetben ha büntetőjogi szemmel nézzük az esetet elmondhatjuk, hogy a kábítószer fogyasztását bünteti a törvény. Jelen ügy a csekély mennyiségű kábítószer tartásával egy büntetési kategóriába tartozik, vagyis két év szabadságvesztéssel büntetendő. A börtönbüntetést el lehet kerülni, ha a fogyasztó hat hónapos elterelésen vesz részt (ez általában prevenciós vagy gyógyító foglalkozás).

"Bármihez amit megtehetsz, vagy megálmodsz, fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik”- írta egykor Johann Wolfgang von Goethe. Ezt a honlapot, mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartom fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatóak

Kapcsolattartás

dr. Gerő Tamás

ügyvéd, sportjogi-, és adójogi szakjogász

 Iroda: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 113.

 Tel/fax: 06-1-3882389

  Mobil: +36 30 4156009

 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Adatkezelési szabályzat