Mit jelent a „megelőző” jogos védelem?
A Btk. 21.§ tartalmazza az ún. megelőző jogos védelem szabályait, mint az előzetes védekezés intézményét, amely a jogtalan támadás bekövetkezhetőségének távoli veszélyére nyújt védekezési lehetőséget. A személy ez esetben előzetesen felkészül a személy, vagy javak elleni jogtalan támadásra, védelmi eszköz alkalmazásával. A támadás megkezdésére nem kerül még sor, illetve a közvetlenül fenyegető helyzet sem alakul még ki ebben a helyzetben.
Hogyan és mikor kérhetünk távoltartást?
a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény alapján
és a
a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény változtatásaival kiegészítve
A távoltartás egy kényszerintézkedés, mely korlátozza a mozgásszabadságot és a tartózkodási hely megválasztását és melynek során a bíró előírja, hogy a terhelt meghatározott személlyel
- nem léphet sem közvetett, sem közvetlen kapcsolatba
- a bíróság kérheti, hogy a terhelt adott lakást hagyjon el és maradjon onnan távol, ha ez szükséges ahhoz, hogy ne jöhessen létre kapcsolat a terhelt és aközött a személy között, akitől távol kell maradnia
- a terhelt személynek távol kell maradnia a másik fél a lakóhelyétől, munkahelyétől és minden más olyan intézménytől, amelyet az adott személy rendszeresen látogat, különösen az általa látogatott nevelési és nevelési-oktatási intézménytől, gyógykezelés céljából rendszeresen látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során rendszeresen látogatott épülettől.