Szolgáltatások

Dr. Gerő Tamás

Dr. Gerő Tamás

Donec a bibendum sem. Mauris vitae libero arcu. Vestibulum consequat ipsum ut orci laoreet quis hendrerit diam cursus.

Webhely URL:: http://www.gerotamas.hu
Összefoglaló a veszélyhelyzet munkajogi gyakorlati vonatkozásairól
  1. A munkajogviszonyból származó kötelezettségek teljesítésének valamilyen korlátja vagy akadálya van
Arra a helyzetre értelemszerűen nem térünk ki, ha a munkavállaló megbetegedett, hiszen akkor egyértelműen keresőképtelen.
  1. Az első esetkörbe tartoznak azok a helyzetek, amikor a munkavállaló a kialakult helyzet kapcsán helyváltoztatásában akadályoztatott, ezért munkajogviszonyból származó kötelezettségeit nem tudja teljesíteni (és nincs lehetőség távmunkavégzésre sem).
 1.1. Munkavállaló nem tud elhagyni egy adott területet, például járványügyi zárlatból, határzárból következően (fizikai akadályoztatás), de személyére vonatkozóan nem kapott határozatot (nincs személyes karanténban). Ilyen esetben munkavállaló külső, elháríthatatlan okból nem tud rendelkezésre állni, így (munkáltatói hozzájárulás nélkül is) jogszerűen mentesül a munkavégzési kötelezettség alól [Mt. 55. § (1) bek. j) pont]. A helyzetről ugyanakkor köteles tájékoztatni a munkáltatót és megfelelően igazolni azt. Erre az időszakra a dolgozónak díjazás nem jár. A felek megállapodása ettől eltérhet. Fontos, hogy a munkavállaló TB jogviszonya is szünetel [Tbj. 8. § c) pont], ezért egészségbiztosítási járulék fizetésére válik kötelezetté (napi 257 Ft, ill. havi 7710 Ft). Ezen fizetési kötelezettséget azonban a munkáltató (a dolgozó hozzájárulásával) átvállalhatja.
 1.2. Munkavállaló karanténban van: Nem tud elhagyni egy adott ingatlant azért, mert erre őt személyében - közegészségügyi okból – hatósági határozat kötelezi (jogi akadályoztatás). Erre akkor kerül sor, ha a munkavállaló fertőző betegségben szenvedő személlyel érintkezett és feltehetően maga is a betegség lappangási szakában van. Ebben az esetben a dolgozó keresőképtelennek minősül, amelyet a háziorvos ún.”7-es kóddal" igazol, vagyis nem a betegszabadság szabályai alkalmazandók. A keresőképtelenség ideje alatt táppénzre jogosult. Emellett az állam a munkavállalónak nem felróható, szükséges és indokolt költségeit és a (táppénzen felüli) kiesett munkajövedelmet megtéríti [Eütv. 70. §].



 A munkajogviszonyból származó kötelezettségek teljesítésének gazdasági korlátja vagy akadálya van:
 A veszélyhelyzetben hozott kormányrendeletek egyes munkáltatók működését korlátozták (pl.: egyes üzletek időben korlátozott nyitvatartása, színházak előadást nem tarthatnak, fogászat csak ügyeleti ellátást nyújthat), de azok teljes bezárását nem rendelték el. Habár ezen munkáltatók dolgozói jogszerűen tartózkodhatnak munkahelyükön, de nyilvánvaló, hogy ebben a helyzetben a munkavállalók egy részének foglalkoztatása szükségtelenné válik, illetve rövidített munkaidőben is elláthatók a csökkentett feladatok. Az alábbi lehetőségek állnak nyitva az érintett munkáltató előtt:
2.1. Kevesebb munkavállalót oszt be munkavégzésre. Elháríthatatlan külső oknak minősül, ha a munkáltató (a beosztás szerinti munkaidőben) foglalkoztatási kötelezettségének azért nem tud egy adott munkavállaló tekintetében eleget tenni, mert a jogszabályi korlátozza működését [Mt. 146. & (1) bek.]. Erre tekintettel a munkavállaló az így kiesett időre (állásidő) nem jogosult díjazásra (távolléti díjra). A felek megállapodása ettől eltérhet. (Ha a munkavállaló semmilyen díjazást nem kap, akkor egészségbiztosítási járulék fizetéséről is gondoskodnia kell!)
 2.2. Munkáltató csökkenti (az összes vagy több) munkavállaló munkaidejét azzal, hogy részmunkaidős foglalkoztatásban állapodik meg velük. Munkaszerződés módosítást igényel, munkáltató és munkavállaló közös akarata alapján. A munkavállaló ezen felül (a munkaidő 75%-os csökkentése esetén) legfeljebb nettó 112.000 forintos jövedelempótló állami támogatással számolhat, ha fizetése és a csökkentés mértéke, valamint a munkáltató maga is megfelel a 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet sokrétű feltételrendszerének. A szabályozást lazította a 141/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet, így a támogatási formát szélesebb körben is igénybe lehet venni: a munkaidő csökkentés mértéke 15-75% között mozoghat és az is jogosult lehet a támogatásra, aki a csökkentett munkaidőben otthonról dolgozik.
 2.3. Amennyiben munkaidő-keretet alkalmaz a munkáltató, úgy lehetősége van a munkaidő beosztást úgy módosítani, hogy a vészhelyzet alatt kevesebb (akár minimális) munkaidőt oszt be, és annak elmúltával hosszabb (de a maximumot meg nem haladó) munkaidőt ír elő. A munkaidő-keretre vonatkozó szabályozást nagyban lazította a 47/2020. (III.18.) Korm. rendelet, amely értelmében a munkáltató egyoldalúan módosíthatja a korábban már kiadott beosztást, és (ha a felek megállapodnak róla) akár a munkaidő-keret hosszát is megnövelheti (pl.: 4 hónapról 1 évre). A 104/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet ezt tovább lazította, mert a munkáltató számára lehetőséget adott arra, hogy egyoldalúan (és a kollektív szerződésben foglalt szabályoktól függetlenül) 24 hónapos munkaidőkeretet is elrendelhessen. A beosztások kialakítása során azonban figyelemmel kell lenni a törvényi napi és heti munkaidő korlátra, ill. pihenőidő minimális mértékére, az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint arra, hogy a munkáltató intézkedése nem járhat aránytalan sérelemmel a munkavállalóra nézve.
 2.4. Kiadja a munkavállalók szabadságát. A szabadság kiadásának 15 nappal korábban való közlésétől a felek (akár e-mailbe foglalt) közös megállapodással eltérhetnek a 47/2020. (III.18.) Korm. rendelet alapján, és annak sincs akadálya, hogy a munkáltató többlet (rendkívüli) szabadságot adjon dolgozóinak. Szabadság idejére távolléti díj jár a munkavállalónak, azonban a Korm. rendelet alapján közös megállapodással e szabálytól is el lehet térni (lehet csökkenteni a díjazás mértékét).
 2.5. A felek megállapodhatnak abban is, hogy fizetés nélküli szabadságot biztosít a munkáltató. A munkavállaló társadalombiztosítása 2020. április 21-ig szünetelt [Tbj. 8. § a) pont], április 22-től viszont [a 140/2020. (IV.21.) Korm. rendelet alapján] újra jogosulttá vált. Az egészségbiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége 2020. május 1-jétől kezdődően a munkáltatót terheli, de a befizetésre haladék kérhető az adóhatóságtól.
 2.6. Munkáltató felajánlhatja, hogy egyes munkavállalók jogviszonyát közös megegyezéssel szűntessék meg, de azzal, hogy vállalja egy későbbi, (a helyzet konszolidálódását követő) időpontban való újra foglalkoztatásukat. A munkavállaló ezzel beleegyezik abba, hogy elesik végkielégítésétől annak fejében, hogy a munkáltató (jogi szempontból elszerződésben) kötelezi magát, hogy meghatározott feltételek beállta esetén újra foglalkoztatja majd a munkavállalót [ezen kötelezettsége alól munkáltatónak azonban kimentési lehetőséget ad a törvény (Ptk. 6: 73. § (3) bek.)].
 A 2.2-2.6 pontban felsorolt lehetőségekkel bármelyik munkáltató élhet gazdasági okból, függetlenül attól, hogy működését jogszabályi korlátozások érintik-e vagy sem. A jogszabályi korlátozással működésében nem érintett munkáltató esetében azonban a 2.1 pont szerinti elháríthatatlan ok nem áll fenn (csupán gazdasági szükségszerűség), így azon munkavállalói részére, akiket nem tud munkára beosztani (de egyéként készek a munkavégzésre) távolléti díjat kell fizetnie az így kieső időre.
 A munkajogviszonyból származó kötelezettségek teljesítésének a korlátja vagy akadálya a felek kialakult helyzettől való félelmének valamely megnyilvánulása
 3.1. A 47/2020. (III.18.) Korm. rendelet alapján a munkáltató a veszélyhelyzet alatt és annak megszűnését követő 30 napig egyoldalúan elrendelheti az otthoni munkavégzést (home office-t) és távmunkavégzést. E lépéssel a Kormány megszűntette e két jogintézmény közötti legfontosabb különbséget veszélyhelyzet idejére (távmunkavégzést egyébként csak a felek megállapodása köthet ki). Ezen időszakban tehát a munkáltató saját döntési kompetenciájába tartozik, hogy (annak érdekében, hogy a személyes kontaktusok számát csökkentse) elrendeli-e, hogy a dolgozók otthonról lássák el a feladataikat, és ha igen, mely munkavállalóknak, és mennyi időre, folyamatosan, vagy időszakonként váltakozóan.
Figyelembe kell venni az alábbiakat:
  • A munkaidőre az egyébként a munkahelyen teljesítendő munkaidő-beosztás az irányadó, de ettől a munkáltató (vagy a felek megállapodása) elérthet, pl.: engedélyezhető a kötetlen munkarend. Ha a munkaidő nem csökken, akkor munkavállalót ugyanolyan díjazás illeti meg, mint rendes körülmények között.
  • A munkavégzés technikai feltételeit (eltérő megállapodás hiányában) a munkáltatónak kell biztosítania. Ennek kapcsán kiemelendő, hogy az adatbiztonság garantálása mindenképp a munkáltató feladata, és ha a munkavégzéshez szükséges számítástechnikai eszközt a munkáltató biztosítja a munkavállaló részére, úgy arra az eszközre érvényesítheti az ellenőrzési jogát [Mt. 11./A (2)-(5) bek.]
  • Mivel ez a munkavégzési helyszín csak eseti és átmeneti jellegű, ezért az összes munkavédelmi szabályt nem kell alkalmazni. Elegendő, ha a munkáltató tájékoztatást ad az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeiről, a munkavállaló pedig vállalja azok betartását.
3.2. Amennyiben az otthoni munkavégzés nem megoldható (meghatározott helyen elvégezhető fizikai munkakörök esetén, pl.: hibaelhárító), munkáltató az ügyelethez hasonló megoldással eltekinthet attól, hogy a munkavállaló rendes munkaidőben végig a munkahelyén legyen. Ekkor elegendő, ha a dolgozó munkára kész állapotban van, hogy szükség esetén munkát tudjon végezni. Ez esetben (mivel nem túlóráról van szó) a munkahelyről való távollét idejére az állásidőre járó díjazás (távolléti díj) jár, a tényleges munkavégzés idejére pedig az erre irányadó munkabér. Mivel ilyen konstrukciót az Mt. nem ismer, alkalmazásához szükséges a felek megállapodása.
3.3. На a munkavállaló „félelemből" nem akar dolgozni menni, de nincs megalapozott oka rá (nincs orvosi igazolása, nem beteg, és a munkáltató egyébként biztosítja az egészséges munkavégzés feltételeit), az alábbi lehetőségek merülnek fel:
  • munkavállaló (munkáltató beleegyezésével) kiveheti a szabadságát, vagy kérhet fizetés nélküli szabadságot (Id. még hozzá a 2.4 és 2.5 pontban írtakat);
  • munkavállaló kérhet munkavégzés alóli mentesítést, mely időszakra megegyezhetnek a munkáltatóval a díjazás mértékéről, amely lehet a minimálbérnél kevesebb [Mt. 146. § (2) bek.];
  • ha a munkáltatóval való megállapodás hiányában nem megy be dolgozni: igazolatlan távollétnek minősül, amely munkáltatói szankciót vonhat maga után (súlyos esetben akár munkaviszony megszüntetését).
3.4. Egyéb, nem munkavégzésre irányuló munkáltatói kötelezésekre is jogosult a munkáltató. Így kérheti a munkavállalótól, hogy jelentse be, ha a környezetében megbetegedés történ, vagy saját magán észleli a betegséget. (A saját és a hozzátartozók egészségügyi állapotára vonatkozó adatokat a munkáltató a GDPR követelményei szerint kezelheti és a járványveszély elmúltával köteles azokat törölni.) Ha a dolgozó beleegyezik, érdemes előre bekérni a háziorvosának nevét és elérhetőségét, mert betegsége esetén a munkáltató felhívatja a háziorvosát.
  1. A veszélyhelyzet teremtette további gyakorlati példák
  2. Ha a munkavállaló nem tud munkát ellátni, mert felügyelnie kell kiskorú gyermekét az intézmények bezárása miatt, akkor ezen családi, ill. elháríthatatlan okból jogosult mentesülni a munkavégzés alól (díjazás azonban nem jár és a TB jogviszony is szünetel az 1.1 pontban írtak szerint). Ugyanakkor a felek közös elhatározással másképp (a dolgozó számára kedvezőbb módon) is megállapodhatnak, így pl.: a mentesítés időszakára megegyezhetnek valamilyen díjazásban, vagy szabadságot vehet ki a munkavállaló (ld. bővebben 3.3 pontot).
  3. Ha munkavállaló a gyermek felügyelete mellett korlátozottan tud munkát végezni (pl.: másik felnőttel megosztható a feladat), akkor lehetőség van a munkaidő-csökkentésre, vagy munkaidő-beosztás módosítására, és/vagy otthoni munkavégzésre (ld.2.2, 2.3 és 3.1 pontot).
  4. Ha munkáltató nem tudja biztosítani az egészséges munkavégzés feltételeit, és a munkahelyen magas a fertőzés kockázata, akkor a munkavállaló (különösen, ha életkora
    vagy egészségi állapota okán erősen veszélyeztetettnek számít) jogosan tagadja meg a munkavégzést. Ezen dolgozónak állásidőre járó távolléti díj jár akkor is, ha nem megy be
    dolgozni. Ugyanakkor ez idő alatt is munkára képes állapotban rendelkezésre kell állnia.

    4. Ha a munkáltató továbbra is rendesen üzemel, kötelezettsége biztosítani az egészséges munkavégzés feltételeit, a munkavégzés jellegétől függően védőeszközökkel (pl: gumikesztyű, szájmaszk, védőszemüveg viselését kötelezővé teheti), vagy más egészségügyi óvintézkedésekkel (pl.: másoktól legalább 1,5 méteres távolság tartása, rendszeres kézmosási kötelezettség, külsős személyek korlátozott beengedése, kötelező magatartási szabállyá tehető őket.).
  5. Munkáltató jogosult munkára alkalmatlan állapotúnak minősíteni (és biztonsági okokból a munkahelytől távol tartani) a munkavállalót, ha az felróható módon, kifejezetten munkáltató vagy jogszabály tilalmát megszegő magatartást tanúsított (pl.: tiltott módon találkozott másokkal, vagy óvintézkedést nem tartott be), és ezért alappal feltételezhető, hogy potenciális veszélyt jelenthet munkatársaira vagy harmadik személyekre. Amennyiben az eltiltás időszaka alatt otthonról nem tud munkát végezni, a dolgozót díjazás nem illeti meg [Mt. 6. § (1) bek.]
  6. A többiektől eltérő szabály vonatkozik a hivatásos labdarúgók munkabérére. A Magyar Labdarúgó Szövetség versenyrendszerébe tartozó kluboknál ennek elvonása legfeljebb 70 százalék lehet. Nemcsak a játékosok, hanem az edzők és más sportszakemberek bérét is lehet csökkenteni (142/2020. (IV.22.) Korm. rendelet).
  • A munkáltatói intézkedések általános vonatkozásai
A 47/2020. (III.18.) Korm. rendelet általános felhatalmazást adott ugyan arra, hogy a felek közös megállapodással eltérhessenek az Mt. bármely rendelkezésétől, ám ezzel kapcsolatban fontos szem előtt tartani az alábbiakat:
  • Az eltérési lehetőség nem korlátlan, csak olyan megállapodások megengedettek, amelyek célja, hogy az eltéréssel betartsák a veszélyhelyzet alatt előírt tilalmakat és korlátozásokat.
  • Ha a munkáltatónál kollektív szerződés is hatályban van, akkor arra is ügyelniük kell a feleknek, hogy megállapodásukban az Mt. azon korlátozástól is térjenek el, miszerint a kollektív szerződéstől egyedi megállapodásban csak munkavállaló javára lehet eltérni. A 104/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet alapján a munkáltató huszonnégy havi munkaidőkeretet a kollektív szerződésekben rögzített eltérő szabályozás ellenére is bevezethet.
  • A megállapodás kétoldalú jellegét mindenképp biztosítani kell. A későbbi jogviták megelőzése érdekében még a látszatát is el kell kerülni annak, hogy a munkavállaló kényszer hatása alatt fogadta el a számára hátrányosabb feltételeket. Ennek érdekében a megállapodásokat minden esetben írásba célszerű foglalni, és kifejezetten ajánlott jogász, illetve ügyvéd bevonása.
Kiemelten fontos a könyvelővel, bérszámfejtővel való szorosabb együttműködés is. Ezen szakembereknek tudniuk kell a bekövetkező bárminemű változásról.
 Forrás: dr. Varga M. Péter ügyvéd, munkajogász tájékoztatója

Mennyi lesz a vételár?

2018 és 2019 között Magyarországon – köszönhetően a kedvezményes, 5%-os ÁFÁ-nak – dübörögni kezdett az építőipar. A kedvezményes ÁFA mértékén túl a kormány különböző kedvezményekkel segítették hozzá a friss házasokat, családalapításban gondolkodó párokat ahhoz, hogy –szó szerint – lefektethessék közös életük alapítókövét, új, saját ingatlanhoz juthassanak.

A rendelkezések napvilágra kerülését követően tömegesen kezdődtek meg az új ingatlanok vásárlása, építése a kedvezményes ÁFA, kedvezményes vételár és az egyéb kedvezmények reményében. A nagy örvendezés közepette azonban senki nem gondoltat arra a jelenségre, ami Magyarországon elég gyakori. Csúsznak az átadások, nem kerülnek átadásra az ingatlanok 2019. december 31. napja előtt.

Természetesen ez már tálalja is számunkra a kérdést, a konfliktust, a megoldandó probléma körét. Milyen árat kell majd fizetni a 2020-ban vagy azt követően átadásra kerülő ingatlanért? Ki fizeti azt az ÁFA többletet, amivel a vételkor a vevők nem számoltak? Mi van akkor, ha az ingatlan árának - 27%-os ÁFÁ-val terhelt árát – már nem tudja a vevő kifizetni? Ha ki tudom fizetni, de a csúszás a vállalkozó miatt történt, akkor pereskednem kell a pénzemért?

Kérdések tucatja merül fel a probléma megjelenésével egyidejűleg. Kijelenthető, hogy minden kérdés jogos. Senki nem a saját pénztárcájának az ellensége, így a plusz költséget mindenki igyekezne másra hárítani. Szerencsére a jogalkotó időben lépett, így a kérdések – a jogi szabályozás értelmezésével – könnyedén megválaszolhatóak.

A megoldás előtt azonban nézzük meg kicsit szakszerűbben a lényeget!

Egyelőre első fokon.

Véget ért az a kifejezetten érdekes polgári per, mely során Kálomista Gábor producer a bíróságon akart érvényt szerezni azon nemtetszésének, mely szerint Janisch Attilát filmrendező egy Facebook-posztja és kommentje bántotta az ő jó hírnevét.

Az ügy a Kojot című filmről, vagyis pontosabban a film körüli szövevényes botrányról, de főként a véleményszabadságról szólt.

Kostyál Márk alkotása anno megnyerte a filmkritikusok legjobb első filmnek járó díját (a filmről ittírtunk kritikát), a film producerei, köztük Kálomista Gábor visszavonta a film nevezését a Magyar Filmhétről, majd az ennek kapcsán kirobbant botrány közepette a producerek saját oldalukon közzétették a film egy a YouTube-ra feltöltött verzióját.

Kojot több száz millió forintos támogatást kapott a Filmalaptól, Janisch Attila ezért egy tavaly februári Facebook-kommentben azt írta, hogy a film forgalmazása tudatosan volt rossz, szerinte semmilyen volt, ennek okán Kálomistát hűtlen kezeléssel vádolta, lévén közpénzből forgott az a szerencsétlen Kojot. Egy Facebook-posztban meg egyenesen arról írt, hogy amit Kálomista tett a Kojot című filmmel, az bűncselekmény.

Kálomista Gábor ezt követően nyilvános bocsánatkérést követelt Janischtól, és azt akarta, hogy egymillió forintos sérelemdíjat fizessen neki, mert vélekedése szerint Janisch megsértette az ő jó hírnevét, illetve becsületsértést követett el. Janisch ezt nem teljesítette, mire a producer polgári peres eljárást indított.

Az első tárgyalásról itt, a másodikról meg itt írtunk.

A harmadik, április 26-i tárgyalás alkalmával, a bíró meghallgatta a tanúkat, majd ítéletet is hirdetett. Kálomista Gábor ezen a tárgyaláson sem volt jelen.

false

 

Fotó: Narancs

A tanúk között volt filmforgalmazó szakember, alternatív forgalmazással foglalkozó filmklub szervező, valamint Kálomista társproducere, Helmeczy Dorottya is, aki szintén aktív forgalmazó. A hosszas meghallgatásból kevés újdonságra derült fény. Dudás Viktor szerint a Kojot forgalmazása úgymond érdekes volt. Akár a producerek, ő maga sem tartotta szerencsésnek a bemutató dátumát, és úgy tapasztalta, valóban rövid ideig ment a moziban. Az alternatív forgalmazással megbízott Labáth Viktor nem mindig tökéletesen követhetően, de beszámolt saját tevékenységéről, s arról, hogyan alakult a Kojot mozin kívüli bemutatása. Míg Helmeczy igazolni igyekezett saját és Kálomista produceri döntéseit. Elmondta, hogy a film szélesebb körű terjesztése érdekében tették az interneten közzé a filmet, de azt visszautasította, hogy rossz minőségben. Ez ügyben Janisch és ügyvédje szerette volna, ha a bíró Kostyál Márkot is beidézi tanúként, majd meghallgatja, de ezt a bíró nem tartotta szükségesnek, az ítélethirdetés alkalmával az ügy szempontjából irrelevánsnak minősített Kostyál véleményét, mert közlése szerint a rendelkezésre álló iratanyagból kiderült minden, ami e kérdéskörben felmerült.

A bíró döntése szerint az előzményeket részletesen megvizsgálva, teljes körűen elutasította Kálomista Gábor keresetét mind a jó hírnév megsértése, mind pedig a becsületsértés tárgykörében.

A bíróság az ítélet indoklásában kifejtette, hogy Janisch Attila Facebook posztja a szabad véleménynyilvánítás körébe tartozó értékítélet, vélemény, amelyet az alperes a magyar filmmel és a magyar film forgalmazásával kapcsolatos közéleti vitában fejtett ki, és amelyet felperesnek, mint közéleti szereplőnek tűrnie kellett, minthogy az alperes a Facebookon tett véleménynyilvánításaival nem lépte át azt a határt, hogy azokat már direkten, a felperes személyének szóló szándékos sértegetésként lehetett volna értelmezni.

Ez az első fokú ítélet, a peres feleknek az ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül van joguk fellebbezést benyújtani.

Forrás: Magyarnarancs.hu

Update! A Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék ítéletét, így ügyfelem, Janisch Attila jogerősen is pernyertes lett Kálomista Gáborral szemben.

Számos versenyző, sportoló él a táplálék-kiegészítők és hasonló vitaminok adta lehetőségekkel, a teljesítmény fokozása, regeneráció elősegítése vagy a fáradtság gyorsabb és hatékonyabb leküzdésének érdekében. A sportoló felelősségének relevanciája az ún. szennyezett étrend-és táplálékkiegészítők szedése esetén fokozottabban előtérbe kerül, ezért ebben az esetben fontos tisztázni annak jogi szabályozását, a szennyezettség fogalmát valamint a jogkövetkezményeket és szinte a „probatio diabolica” elve szerint működő bizonyítás lehetőségét a sportoló részéről.

Objektív felelősség elve

Már korábbi cikkekben is szó esett az objektív felelősség elvéről, viszont a szennyezett táplálék-kiegészítők eseteiben érdemes újra megemlíteni, miszerint a sportoló felelős bármilyen a szervezetéből származó mintában talált tiltott anyag jelenlétéért, a felelősség pedig kiterjed továbbá a különböző doppingvétségek, illetve a WADA tiltólistáján szereplő anyagok és módszerek ismeretére is.  Az egyre jobban elterjedt táplálék-és étrend kiegészítők használata jogi szempontból, önmagában nem tiltott, viszont előfordulhat, hogy egyes összetevők, amelyek gyakran nincsenek feltüntetve a terméken, a WADA által jogszabályban meghatározott doppinglistán szerepelnek. Pozitív minta esetén pedig, a sportoló felelőssége automatikusan megállapításra kerül (abban az esetben is, ha a tiltott szer/anyag csekélyebb mennyiségben fordult elő a mintájában).

Mit jelent a „szennyezett termék” fogalma?

A Nemzetközi Doppingellenes Szabályzat 2015-ös, és jelenleg is hatályos kódexe pontosan meghatározza a szennyezést tartalmazó termék fogalmát, és ide sorolja azt a terméket, amely, tiltott anyagot tartalmaz és jelenléte a termék címkéjén vagy az interneten végzett ésszerűnek tekinthető kutatással feltárható.

dopping

Mi okozhatja a szennyezettséget?

A szennyezettség egyik forrása lehet, ha ugyanazon gyári üzemben létrehozott egyes termékek összetevője másik termékbe kerül, ezért nyomokban tartalmazhatja a tiltott anyagot/összetevőt a sportoló által használt produktumban is, vagyis a nem megfelelő tisztítási folyamatok miatt alakulhat ki a szennyezettség. Másik lehetséges probléma, a (szegény) nyers összetevők használata, melyeket a gyártók gyakran ismeretlenül alkalmaznak a termék gyártása során.

Bizonyítás nehézségei

Az eset egyedi körülményeit figyelembe véve a büntetés enyhítésének lehetősége fennállhat, viszont a szennyeződést tartalmazó termékek esetében nem elegendő a súlyos vétkesség vagy gondatlanság hiánya, hanem azt is bizonyítania kell a sportolónak, hogy a kimutatott tiltott anyag, a szennyeződést tartalmazó termékből származik. Ez esetben az eltiltási időszak minimuma a megrovás, maximumam pedig két éves eltiltás, a vétkesség súlyosságát figyelembe véve.

 A doppingvétség elkövetésének bizonyítása elsősorban a doppingellenes szervezetet terheli, amely a valószínűsítés szintjét szükséges, hogy elérje, viszont nem kell kétséget kizárónak lennie. A sportoló nehéz feladata ezután a vélelem megdöntése, vagyis, hogy nem követett el doppingvétséget, amely a szennyezett termékek fogyasztása esetén még bonyolultabb helyzetet eredményez. A bizonyítás során tehát igazolni kell, hogy:

  • a sportolót a gondatlanság sem terheli
  • illetve, hogy a tiltott anyag/szer rajta kívül álló, objektív körülmény miatt került szervezetébe, amely nem garancia az eltiltás mentesülése alól, viszont az enyhítés lehetősége még  fennállhat.

Arija Ademi ügy- szándékosság hiánya mégis elegendő?

Arija Ademi horvát születésű labdarúgó ügyében például, ahol az UEFA Etikai és Fegyelmi Bizottsága [továbbá: Bizottság] 4 évre felfüggesztette a sportolót, aki pozitív mintát adott, ugyanis szervezetében a stanozol (izomzatot növelő, anabolikus szteroid) került kimutatásra. A játékos állítása szerint nem volt szándékos a doppingvétség és a tiltott anyag egy szennyezett étrend kiegészítő (Megamin/Megakomplex) bevitele során került szervezetébe. A sportoló ezután fordult a Bizottság Fellebbviteli Testületéhez, ahol a szennyezettség bizonyítása érdekében több ilyen Megakomplex terméket vásárolt (buborékcsomagolású, műanyag változatot), viszont az UEFA ennek ellenére sem fogadta el a fellebbezést, mivel véleménye szerint az utóbb vásárolt termékek nem egyenlők a palackban lévő mintával, amelyet a dopping során használt.

A labdarúgó fellebbezett a CAS-nál, amely elismerte végül, hogy a termék tartalmazott stanozolt. Érdekesség, hogy a Nemzetközi Sport Választottbíróság nem ismerte el a súlyos vétkesség és gondatlanság hiányát, viszont megállapította, hogy nem történt szándékosság, ezért határozatában a sportolóra kiszabott szankciót 2 évre csökkentette, a játékos alacsony fokú hibája és bizonyítékai alapján. Az enyhítés egyébként az UEFA Anti Dopping Szabályzatában is szerepel és megegyezik a WADA kódexben foglaltakkal, miszerint az eltiltási időszak maximális értéke két év. A horvát labdarúgó esetében látható, hogy elegendő volt a szándékosság hiánya, a büntetés enyhítése érdekében.

Lehetséges megoldások (mellőzés nincs csak enyhítés)

A súlyos vétkesség vagy gondatlanság hiányának fennállásának bizonyítása a gyakorlatban rendkívül nehéz nem beszélve arról, hogy azt is bizonyítani köteles, hogy mit nem követett el, amely a büntetés enyhítése érdekében is legtöbbször lehetetlen helyzetbe hozza a sportolót. Fontos, hogy minden lehetséges bizonyíték bemutatásra kerüljön a bíróságon, amely a kiszabott szankció minimalizálásához szükséges (lásd Arija Ademi ügy). A WADA Szabályzata némi enyhítést hozott a sportolók számára, viszont a büntetés mellőzését kizárja azok körében is, akik a „szennyezettség” áldozataivá váltak. Teljes biztonságot és doppingmentességet semmi sem biztosít, még a különböző ellenőrző programok sem (pl.: Informed Sport), a termék gyártóiról nem is beszélve, hiszen 100%-os garanciát ők sem tudnak vállalni. Ennek fényében a sportoló számára ajánlott ( és kötelességük is profiként) a táplálék-és étrendkiegészítők  fogyasztása előtt a körültekintő tájékozódás, orvossal vagy dietetikussal történő konzultáció, vagyis a prevenció, illetve a megfelelő és kiegyensúlyozott étrend előnyben részesítése a fenti helyzet elkerülése és legfőképpen egészségük megőrzése érdekében.

Források:

  • évi Doppingellenes Szabályzat [továbbá: Szabályzat], 6. oldal, 2. cikk, 2.1.1
  • Szabályzat: oldal 1. Függelék-Fogalommeghatározások
  • Szabályzat, 10.5.1
  • Rippel Szabó Péter: A táplálékkiegészítők használatának komoly jogi következményei lehetnek/ Taking nutritional supplemements can have serious legal consequences
  • Key challenges facing athletes in contaminated supplement cases: A review of the Arijan Ademi decision; LawinSport
kedd, 30 október 2018 15:11

Arsboni interjú

Gerő Tamás: Transzparens működés és hatékony érdekképviselet

Az Arsboni szakcikkek mellett a jogászságot és az ügyvédséget érintő változásokról és közéleti eseményekről is gyakran beszámol. Bemutatkozási lehetőséget kívánunk ezért biztosítani a Budapesti Ügyvédi Kamara tisztújításán minden tisztségre pályázó számára. A kérdéseinkre ezúttal Gerő Tamás válaszait olvashatják, aki a választásokon a BÜK elnökségi tagságára pályázik.

1. Mit tart jelenleg az ügyvédség legnagyobb kihívásainak, melyek az Ön legfontosabb céljai, amelyeket megválasztása esetén el szeretne érni?

A LEGNAGYOBB KIHÍVÁSA AZ ÜGYVÉDSÉGNEK, A TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSÜNK JAVÍTÁSA.

Az információs társadalom eszközei jelentősen megkönnyíthetik minden demokratikusan működő szervezet esetében a szervezeti tagság és a szervezet vezetése közötti kölcsönös kommunikációt, hiszen alacsony költség mellett teszik lehetővé az információk megismerhetőségét és áramlását.

Mindez egyfelől azért fontos, mert az átláthatóan működő szervezet elősegíti a tagság és a vezetés közötti bizalom építését, amely lehetőséget ad a szervezeti célok hatékonyabb elérésére. Másfelől a tagság problémáinak, véleményének becsatornázása megkönnyíti azt, hogy a választott vezetők a tagság megelégedésére lássák el feladataikat.

Célkitűzéseim:
  • Hatékony érdekképviselet, átlátható Kamara
  • Ingyenesen minden ügyvéd által elérhető ügyviteli rendszer
  • Kamarai közösségszervezés
  • Minőségi oktatás, e-learning program bevezetése
  • Hatékonyabb adminisztráció, szolgáltató Kamara

Az ÜDE Egyesület weboldalán, a jogallamert.hu oldalon, a „Programunk” menüpont alatt található a részletesebb kifejtése a célkitűzéseimnek.

2. Hogyan értékeli a korábbi évek elnökének, elnökségének, más tisztségviselőinek munkáját? Mit gondol a kamara működéséről és az általa ellátott szolgáltatások színvonalát érintő kritikákról (például: lassú ügyintézés, magas díjak)?

A KAMARA TRANSZPARENS MŰKÖDÉSÉNEK A HIÁNYÁT, ÉS A NEM KELLŐEN HATÉKONY ÉRDEKKÉPVISELETET TARTOM AZ ELMÚLT IDŐSZAK KÉT NAGY PROBLÉMÁJÁNAK.

Szeretném ugyanakkor kiemelni dr. Katkó Anna elnökhelyettes,dr. Hidasi Gábor, a BÜK oktatási bizottságának az elnöke, dr. Bálint Szilvia, dr. Patyi Gergely, dr. Subasicz Éva titkárok, és dr. Sándor Éva, a BÜK oktatási bizottsága titkárának a szakmai munkáját.

Ezúton is szeretném megköszönni dr. Réti Lászlónak, a BÜK leköszönő elnökének segítségét az ÜDE Egyesület szakmai rendezvényeinek megvalósításában.

A kamarai adminisztráció terén az ún. „helpdesk” tevékenységet fejleszteném.

Az Eüsz Tv. hatályos rendelkezése szerint ún. ügyeleti rendszerben a területi ügyvédi kamaráknak kötelezően call-centert kellene fenntartaniuk. A telefonos segítségnyújtás nemcsak az informatikai háttérre, hanem arra is vonatkozhatna, hogyha valamilyen központi rendszerhiba van, akkor arról a Kollégák értesíthessenek valakit a Kamarában, ne a facebook csoportban kelljen erről tudomást szereznie a Kartársaknak.

Összefoglalva, szeretném, ha a Kamara, a szolgáltatásait ügyfélbarát módon teljesítené a tagság felé, segítve az egyéni adminisztrációt és hivatásunk gyakorlását.

3. Az ügyvéd tevékenységében szabad és független. Mit jelentenek az Ön számára személyesen és Ön szerint a Budapesti Ügyvédi Kamara számára ezek az alapelvek?

A FÜGGETLENSÉG, ÉS A SZABADSÁG A LEGFONTOSABB ÉRTÉK SZÁMOMRA, AMI MIATT AZ ÜGYVÉDI HIVATÁST VÁLASZTOTTAM.

Fontosnak tartom, hogy olyan személyek vezessék a Budapesti Ügyvédi Kamarát, akik már presztízzsel rendelkeznek a társadalomban. Az új vezetőségnek az ügyvédi hivatásrend szakmaiságát kell megjelenítenie, azzal, hogy a kamarai vezetőknek hatékonyabban kell majd kommunikálnia a társadalom felé is. A törvényhozási / szabályalkotási szinten történő sokkal hatékonyabb érdekérvényesítésre van szükség. Számos olyan jogszabályalkotás történt, amelybe a kamara nem volt  bevonva, vagy az ügyvédség érdekeivel ellentétes volt / lett volna.

FONTOSNAK TARTOM A RÉSZVÉTELI DEMOKRÁCIÁT A KAMARA MŰKÖDÉSÉBEN IS.

Javaslom, hogy a kamara kérdezze meg a lényeges kérdésekben a tagság véleményét, olyan ügyekben, amelyek a Kar tagjainak lényeges érdekét befolyásolhatják.

A kamara tagjai a kamarai honlapnak a tagok számára elérhető, zárt felületén az adatvizualizációs felületen javaslatokat tehessen az elnökség felé az adott témában.

A részvételi demokrácia eszközeivel is vissza lehet persze élni. Ez ellen azonban védelmet nyújt az, hogy ezen eszközök használatára a kamara zárt felületén, azonosítást követően nyílna lehetőség.

4. Mit gondol az ügyvédséggel kapcsolatban gyakran felmerülő társadalmi kritikákról, amely szerint indokolatlan monopol-jövedelemre tesznek szert bizonyos tranzakcióknál? Van olyan terület, ahol lazítana az ügyvédkényszeren?

Nem gondolom, hogy mi ügyvédek indokolatlan vagy extrán magas monopol-jövedelemre tennénk szert bizonyos tranzakciók során, az ilyen téves társadalmi megítélés miatt is lenne szükség arra, hogy a kamara marketing tevékenységet folytasson, például szerintem fontos lenne egy közéleti televíziós műsort készíteni az ügyvédek napi munkájának bemutatásával.

Az ügyvédkényszer lazítása helyett – mint az oktatási bizottság tagjelöltje – arra helyezném a hangsúlyt, hogy az ügyvédkényszeres ügyekben (földhivatal, cégbíróság, büntetőügyek) havonta, kéthavonta fix időpontban tiszteletdíj ellenében tartson előadást a hatóság/bíróság képviselője nyílt vitafórum keretében on-line közvetítéssel.

A felvételek hanganyagát belső kamarai felületen közvetítenénk, illetve hírlevélben/tudásbázisban feltöltésre kerülnének a videó-anyagok.

AZ ÜGYVÉDAKADÉMIA SZEMINÁRIUMPROGRAMOT TOVÁBBFEJLESZTENÉM

azzal, hogy felmérném, milyen témákra van igény, mivel szükséges lenne a rendszerezett visszacsatolás a tematikára.

5. Az ügyvédjelöltek körében gyakran elhangzó kritika, hogy sok ügyvéd olcsó munkaerőként tekint a jelöltekre. Ön szerint indokolt az ügyvédjelölti munkakörülmények, bérezés fejlesztése? Ha igen, ennek milyen eszközei lehetnek?

AZ ÜGYVÉDJELÖLTI MUNKAKÖRÜLMÉNYEK, ÉS BÉREZÉS FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATBAN A BÜK ÜGYVÉDJELÖLTI TAGOZATÁNAK VÉLEMÉNYÉT KÉRNÉM KI.

2004 óta egyéni ügyvédként dolgozom. Ügyvédjelöltként is arra törekedtem, hogy önállóan dolgozzam, nemcsak a principálisomtól, dr. Muskovszky Gábortól tanultam, hanem autodidakta módon is fejlesztettem magam. 2000-2004 között, amikor én ügyvédbojtár voltam, a Budapesti Ügyvédi Kamara még nem képezte az ügyvédjelölteket. 2014 óta részt veszek az Ügyvédiskola képzésében, mint oktató.  A témám a tulajdon-átruházás, avagy az adásvételi szerződés szerkesztésének szabályai volt az elmúlt ciklusban.

Az ügyvédjelöltek bérezésével és munkakörülményeivel kapcsolatban még arra hívnám fel a figyelmét a szakvizsga előtt álló Kollégáknak, hogy a jelölti időszak egy tanulási folyamat, és a fő cél a gyakorlat elsajátítása, vagyis megfelelő tárgyalási, és okirat-szerkesztési tapasztalatot kell szerezni ebben az – ideális esetben – három-négy éves időszakban.

Forrás: https://arsboni.hu/tisztujitas-a-budapesti-ugyvedi-kamaraban-bemutatkoznak-a-jeloltek/

szombat, 22 szeptember 2018 16:58

A CAS joghatóságának esetei

CAS joghatóságának feltételei

A Nemzetközi Sportdöntőbíróság kódexe [Code of Sport-related Arbitration] az eljárási szabályaiban [R27 pont] fejti ki a CAS joghatóságának létjogosultságát. Az eljárás megindítását kezdeményezheti:

  • sportoló
  • nemzeti és nemzetközi sportági szakszövetség
  • NOB és nemzeti olimpiai bizottságok
  • sportszervezetek

A Sportdöntőbíróság előtt két eljárás indítható: az általános választottbírósági, valamint a fellebbezési eljárás, amely a sportszövetségek, sportegyesületek vagy egyéb szervezetek által hozott határozatok ellen indítható meg. (Ide sorolható még egy harmadik is, az ún. mediációs eljárás, amely egy informális és jogilag nem kötelező jellegű procedúra, a felek által kiválasztott mediátor előtt folytatják le a felek).

Jogviták természete alapján a CAS kizárólag:

  • magánjogi természetű, sporttal kapcsolatos jogvitában járhat el
  • kivételek: a technikai jellegű kérdések pl.: egy játékvezetői döntést nem bírálhat felül, szabálykönyv értelmezésében nincs kompetenciája. Bár ez alól is megállapítható egy kivétel, amennyiben egy játékvezetői döntés vagy bármely szabály a jog alapvető elveivel és értékeivel ellentétes
  • sportesemény szabályainak értelmezésében, illetve
  • dopping, állampolgársági, szerződésszegések, kereskedelmi jogviták vizsgálatában járhat el

CAS
Fontos kiemelni (amely a legtöbb sporttal kapcsolatos jogvita forrása is) az eljárás megindításának és a joghatóság megállapításának előfeltételét, amely:

  • a joghatóság valamilyen formában történő kifejezett elismerése: pl.: az Olimpiai Charta előírja, hogy az olimpián résztvevő, sportolók jogvitájára kizárólag a CAS-t ismeri el. Az elismerés tehát történhet egy sportág/sportesemény szabályzata alapján vagy a felek kétoldalú megállapodásán, de lényeges, hogy a felek között kifejezett elismerés jöjjön létre.

 

CAS és a nemzeti bíróságok- a választottbírósági határozatok elismerése

Raguz v. Sullivan ügyben hozott ítélet játszott fontos szerepet ebben a kérdéskörben. Angela Raguz és Rebeca Sullivan is ausztrál állampolgárságú (judo) sportolók, 52 kg-os súlycsoportban. Raguzt az Ausztrál Judo Szövetség [JFA] jelölte ki, hogy részt vegyen a 2000-ben megrendezett Sydney Olimpiai Játékokon. Sullivan viszont kifogásolta ezt a döntést (ő lett volna a másik potenciális jelölt az olimpiára), ezért fellebbezést nyújtott be a CAS felé (mindhárom választottbíró ausztrál volt), aki az ő javára hozott döntést. Raguz viszont kifogásolta a CAS döntését és az ausztrál fellebbviteli bírósághoz fordult jogorvoslatért [New South Wales Court of Appeal]. A fellebbviteli bíróság viszont megállapította saját joghatóságának hiányát, tekintve az alábbi okokat:

  • CAS döntése önmagában kötelező és végleges a felekre nézve
  • mindkét ausztrál sportoló aláírta az Olimpiai Chartát, amely biztosította a CAS számára a kizárólagos joghatóságot, és az ausztrál fellebbviteli bíróság (New South Wales Court of Appeal) ezt figyelembe véve, úgy ítélte meg, hogy a felek nemzetközi és nem nemzeti választottbíróság eljárását fogadták el.

 

Fellebbezés a CAS ítélete ellen

A CAS ítélete megtámadható a svájci szövetségi bíróságon (Swiss Federal Tribunal), a svájci nemzetközi magánjog szabályai szerint. A bíróság előtti eljárás megindítása viszont igen korlátozott számú esetben indítható meg, ilyen például, ha:

  • választottbírót szabálytalanul választották meg vagy a választottbíróság lett szabálytalanul megalakítva
  • választottbíróság tévesen állapította meg hatáskörét
  • választottbíróság a benyújtott követeléseken túlmenően járt el az ügyben vagy az igénypontok egyikét elmulasztotta
  • felek egyenjogúsága, meghallgatáshoz való joga sérült
  • ítélet a svájci közrendbe ütközik

Daniel Hondo, német kerékpáros esetének specialitása is abban állt, hogy a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség, a WADA székhelye, valamint a sportoló tartózkodási helye (ahol állandó jelleggel élt) egyaránt Svájcban volt. A sportolót a CAS doppingvétség miatt 2 évre eltiltotta, de mivel egy tiszta nemzeti vitáról van szó, a CAS döntése elleni jogorvoslatra nem a svájci szövetségi, hanem a helyi kantoni bíróság volt illetékes, amely hatályon kívül helyezhette a CAS ítéletét.

Függetlenség és pártatlanság garanciája

Előzményei a CAS működésének kezdeti szakaszára tehető, ahol ugyanis a NOB változtathatta meg a bíróság eljárási szabályait, az eljárási költségeit ő állapította meg, illetve a NOB elnöke közvetlenül is tagokat nevezett ki a CAS-ba.

Elmar Gundel zsoké ügyében megkérdőjelezhető lett volna a CAS függetlensége, ha a NOB félként vett volna részt az eljárásban. A zsokét ugyanis a FEI (Nemzetközi Lovas Szövetség) lódoppingolás miatt 2 évre eltiltotta, amely döntést a CAS helybenhagyott. Gundel ezek után fellebbezett a svájci szövetségi bírósághoz a függetlenség és pártatlanság követelményének megsértésére hivatkozva, ugyanis a CAS 60 tagjából 3 fő a FEI által került kijelölésre. A szövetségi bíróság elutasította a döntést, hiszen a NOB nem vett részt félként az eljárásban.

Larissa Lazutina és Olga Danilova, két orosz sífutót a NOB kizárta a Salt Lake Cityben rendezett téli olimpiai játékokról és doppingvétség miatt 2 éves eltiltással sújtotta. A már többszörös olimpiai bajnokok fellebbeztek a CAS-nál a NOB határozatával szemben, de a Sportdöntőbíróság helybenhagyta a NOB döntését. Ezek után a két sportoló megtámadta a CAS határozatát a svájci szövetségi bíróságon, amely megállapította, hogy az új szabályok értelmében a CAS teljesen független a NOB-tól, ezért a CAS határozatai egyenértékűek a svájci állami bíróságok határozataival, a bírói függetlenség szempontjából, vagyis nem volt több jogorvoslati lehetőségük az orosz sportolóknak. A CAS határozatai kötelezőek és véglegesek a felekre nézve, illetve a korlátozott fellebbezési lehetőségek egyike (CAS ítéletével szemben) sem állt fenn.

A szervezeti és anyagi függetlenség elérése céljából később létrehozták az ICAS-t (International Conuncil of Arbitration for Sport), amely a CAS igazgatásának, finanszírozásának feladatait látja el.  A CAS két eljárását is meghatározták, a fellebbezési illetve az általános eljárást. A fent említett Gundel-ügy alapozta meg egyébként a fellebbezési eljárást, hiszen az első sportszövetség volt a FEI, amely biztosította határozatának megtámadását a CAS előtt.

Változás a labdarúgásban, a FIFA és CAS- „kié az utolsó szó?”

Jelentősen megváltoztathatja a CAS eljárását és joghatóságát a brüsszeli fellebbviteli bíróság döntése az ún. Seraing ügyben. A svájci Searing labdarúgó csapat feljelentette a FIFA-t, amiért nem engedélyezte, hogy harmadik fél tulajdonába kerüljön a klub (Third-party Ownership of players economic rights).

A brüsszeli fellebbviteli bíróság ezért megállapította, hogy a labdarúgásban a végső döntést nem a CAS hozhatja meg, a FIFA és az UEFA döntését a helyi bíróságokon is meg lehet támadni, az alábbi indokokra hivatkozva:

  • a CAS eljárását egy „kikényszerített választottbíróság”-nak mondta ki, amely sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikk szerinti tisztességes tárgyaláshoz való jogát illetve az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. pontját, amely a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot deklarálja
  • a CAS székhelye Svájcban található, ezért nem vonatkozik rá az európai uniós jog (tekintve, hogy Svájc nem eu-s tagállam),
  • a bíróság kétségbe vonta a nemzetközi sportdöntőbíróság pártatlanságát és függetlenségét, arra hivatkozva, hogy a CAS a sport nemzetközi szövetségeinek gazdasági és politikai befolyása alatt áll
  • a Seraing ügyben a FIFA státutumban megfogalmazott választottbíróságról szóló klauzula nem speciálisan megfogalmazott

A CAS közleményében kifejti, hogy az a kockázat, hogy a nemzeti bíróságok nem ismerik el a CAS választottbírósági eljárását vagy nem hajtják végre annak ítéletét, nem lehet teljesen kizárni, de elég korlátozott esetben fordulhat elő. A brüsszeli bíróság ítélete természetesen kifogásolja, hogy a FIFA választottbírósági szabályai ragaszkodnak ahhoz, hogy a viták kizárólagosan a CAS elé kerüljenek, amely szerintük sérti a tisztességes eljárás jogát, de mindenesetre ki kell emelni, hogy a CAS ítélete megtámadható a svájci szövetségi törvényszék előtt. Amennyiben a brüsszeli bíróság ítéletét vesszük alapul ma már valószínűsíthető, hogy számos, a CAS által a hozott korábbi döntések is megkérdőjelezhetőek.

 

kedd, 14 augusztus 2018 13:12

Dopping és felelősség a sportban

Dopping és felelősség a sportban

A versenyző köteles tartózkodni, különösen tiltott szerek használatától, tiltott módszerek alkalmazásától, a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel történő befolyásolásától - olvasható a Sporttörvény 4.§-ban [2004.évi I. törvény]. A dopping fogalma magában foglalja mind a fizikai és pszichikai teljesítménynövelést, amely egyaránt sérti a fair play szabályait a sportban, valamint az egyenlő versenyfeltételek követelményét, nem beszélve annak az egészségre is káros hatásairól.

A tiltott teljesítményfokozást körülíró szabályok alkalmazásában illetve a hazai és nemzetközi jog összehangolásában fontos szerepet játszanak a különböző doppingellenes szervezetek. (A Magyar Antidopping Csoport, azaz a MACS, illetve a WADA).  Ezek a szervezetek felügyelik a sport „tisztaságát”.

A sportolók érdekében fontos tisztázni a doppingvétség fogalmát, azok eseteit, valamint a CAS (Court of Arbitration for Sport) által elnevezett szigorú felelősség elvének gyakorlati érvényesülését a sportolók körében.

WADA (World Anti Doping Agency) szabályzat – dopping és doppingvétség

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség által létrehozott ún. doppinglista deklarálja, a tiltott szerek illetve módszerek felsorolását, amelyek használata doppingvétségnek minősül. A mindenki számára hozzáférhető jogszabályi formában megalkotott tiltólista folyamatos korszerűsítésen megy keresztül, ha egy újabban felfedezett szer vagy módszer bukkan fel a sport világában [A 2018-as verzió elérhető és letölthető a WADA hivatalos honlapján].

Nemzeti szövetség váltása esetén felvételi kérelem benyújtása szükséges a FIFA Végrehajtó bizottsága felé, melyet majd a Játékos-Státusz Bizottság bírál el. Természetesen itt is található főszabály, amely alól kivételeket is meghatároz a nemzetköz szövetség, néhol szigorú időtartammal vagy más feltételekkel megállapítva. A FIFA illetékes bizottságának döntése ellen viszont az érintett fél fellebbezést is benyújthat a svájci székhelyű Sportdöntőbíróság (CAS) felé.
Főszabálygerotamasblog
péntek, 13 július 2018 20:03

FIFA és a büntetések-foci vb 2018

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) által a 2018-as világbajnokság idejére létrehozott szabályok betartása kötelező minden részvevő számára, amely szabályok megsértése, súlyos pénzbüntetéseket és fegyelmi eljárást is vonhat maga után. A szabályozás tehát a világesemény idejére szól, az ott elkövetett szabálytalanságok, fegyelmi vétségek illetve pénzbüntetések kiszabása  viszont a FIFA általános etikai és fegyelmi kódexeinek szabályain alapulnak.

FIFA fegyelmi szabályzat

Szponzori szerződések lényege

A sportban megkötött szponzori szerződések célja, a sport népszerűségének átvitele a szponzor áruira vagy szolgáltatásaira. A sportoló, sportszervezet, sportszövetség (szponzorált) lehetővé teszi, hogy sporttevékenységét a szponzor marketing céljából felhasználja. A szerződés tehát kifejezetten egy ún. imázs-transzferre irányul, ahol a szponzor pénzt vagy egyéb anyagi előnyöket biztosít, a szponzorált pedig sporttevékenysége során a szponzort népszerűsíti.

1. oldal / 7

"Bármihez amit megtehetsz, vagy megálmodsz, fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik”- írta egykor Johann Wolfgang von Goethe. Ezt a honlapot, mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartom fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatóak

Kapcsolattartás

dr. Gerő Tamás

ügyvéd, sportjogi-, és adójogi szakjogász

 Iroda: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 113.

 Tel/fax: 06-1-3882389

  Mobil: +36 30 4156009

 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Adatkezelési szabályzat