Az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülés szabályait a Btk. X. Fejezete deklarálja. Mentesülése esetén az elítélt nem köteles számot adni korábbi elítéléséről, viszont az erre vonatkozó adatokat jogosultak a hatóságok, egy bizonyos ideig megőrizni, melynek részletszabályait a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló 2009. évi XLVII. törvény tartalmazza. A mentesítés, mint reszociatív intézmény célja, hogy az elkövető egy hosszabb-rövidebb idő eltelte után ártatlannak minősüljön, az erkölcsi bizonyítványában a büntetlen előéletű státusz szerepeljen, ami biztosítja számára az új élet kezdetének lehetőségét.

Azt vizsgálva, hogy a jogerős elmarasztalás esetén az elítélt mennyi idő után kaphat „tiszta” erkölcsi bizonyítványt, fontos tisztázni a mentesülési illetve a bűnügyi nyilvántartási idő kapcsolatának szabályait.

Kategória: büntetőjog-blog

"Bármihez amit megtehetsz, vagy megálmodsz, fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik”- írta egykor Johann Wolfgang von Goethe. Ezt a honlapot, mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartom fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatóak

Kapcsolattartás

dr. Gerő Tamás

ügyvéd, sportjogi-, és adójogi szakjogász

 Iroda: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 113.

 Tel/fax: 06-1-3882389

  Mobil: +36 30 4156009

 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Adatkezelési szabályzat