A megszerzett jövedelem szja mentes, amennyiben a sofőr a kisvállalkozók tételes adójának (KATA) alanya, ebben az esetben bevételi nyilvántartást kell vezetnie, és havi 50 ezer forint tételes adóval megváltja a járulékfizetési kötelezettségét is.

 Nem „KATA”-s vállalkozók esetében a közösségi személyszállítással megszerzett jövedelem egyéb jövedelemnek minősül, amit 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terhel. Tekintettel arra, hogy kifizető hiányában a jövedelem bevallására, az szja és az eho megfizetésére a magánszemély köteles, a bevétel 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.

A sofőröknek a teljes bevétel egyharmadát – 0,78x (0,27+0,16) – pontosan 33,54 százalékát kell adó és járulékok formájában befizetni a költségvetésbe. A szja megfizetése alól mentesülnek a háromgyermekes családot fenntartók, illetve az szja sávosan csökken, 1, illetve 2 gyermek eltartása esetén.

Véleményem szerint a közösségi fuvarozás egy olyan kiegészítő szolgáltatás, ami nem a taxi konkurenciája, hiszen a hagyományos szolgáltatást nem pótolja, viszont tehermentesíti a tömegközlekedést, és olyanoknak is megkönnyíti a közlekedését, akik egyébként nem engedhetnék meg maguknak, hogy a 280 Ft/km kötelező tarifával igénybe vegyék a taxis szolgáltatást.

 A közösségi sofőrök, amennyiben magánszemélyként fuvaroznak, nem vonhatják le sem üzemanyagköltséget, sem a gépkocsi amortizációját, és vállalniuk kell a felelősséget az utasuk biztonságáért, és kényelméért a szerződésszegés általános szabályai alapján. Ha tehát egy közösségi személyszállító balesetet szenved, akkor felelős lehet az utasát ért személyi, - és  vagyoni kárért, a felelősségük az új Polgári Törvénykönyv szerint szigorúbb, mint ingyenes szolgáltatás esetén, utóbbi esetben (pl. stopposnál) csak szándékos károkozás, vagy ittas járművezetés esetén felel a gépjármű vezetője.

 Hivatalos személytaxis szolgáltatás ugyanakkor a hatályos jogszabályok szerint csak a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. Az engedély feltétele, hogy a vállalkozó sikeres vizsgát tegyen egy ún. szaktanfolyam elvégzése után. A taxisengedély kiadásának a szabályait a –többször módosított - 89/1988-as Minisztertanácsi rendelet szabályozza. A hivatalos személytaxisokra vonatkozó speciális kötelezettség pl., hogy rendelkezniük kell –szállítható utasok száma alapján - 25.000. Ft értékű vagyonbiztosítással, amely kizárólag az utasok kárigényének fedezésére szolgál. A személytaxis szolgáltatás felügyeleti szerve a Közlekedési Felügyelőség, amely a taxisengedélyt visszavonhatja, A személyszállítási szolgáltatásról szóló törvény, a személytaxi fogalmára az alábbi meghatározást adja: „olyan gépjármű, amellyel a közlekedési hatóság személyszállító tevékenység végzését engedélyezte, és amellyel a végzett szolgáltatást bárki azonos feltételek mellett igénybe veheti.” Fentiek miatt - álláspontom szerint - a közlekedési hatóság hatásköre nem terjed ki az internetes közösségi fuvarozásra, sem az ún. sofőr-segély szolgáltatásokra, ezért a közösségi személyszállító, és a sofőr-segély szolgáltatási tevékenység a jelenleg hatályos jogszabályok alapján legális.

 A közösségi fuvarozás mellett egyre népszerűbb külföldön, és Magyarországon egyaránt az a szolgáltatás, amelynél egyedi szálláshelyeket bérelhetünk helyi házigazdáktól. Ez a szolgáltatás is kikerüli a régi, klasszikus formákat, és lehetőséget ad azoknak, akik nem akarnak szállodában, vagy hostelben lakni utazásaik során. A szállásadókat is a fentiek szerinti szja, és eho fizetési kötelezettség terheli. Az ingatlantulajdonosoknak, és a közösségi fuvarozóknak május 20-ig kell benyújtaniuk a tavalyi évre vonatkozó bevallásukat az adóhivatalba.