A Btk. 21.§ tartalmazza az ún. megelőző jogos védelem szabályait, mint az előzetes védekezés intézményét, amely a jogtalan támadás bekövetkezhetőségének távoli veszélyére nyújt védekezési lehetőséget. A személy ez esetben előzetesen felkészül a személy, vagy javak elleni jogtalan támadásra, védelmi eszköz alkalmazásával. A támadás megkezdésére nem kerül még sor, illetve a közvetlenül fenyegető helyzet sem alakul még ki ebben a helyzetben.

Kategória: büntetőjog-blog

a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény alapján

és a

a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény változtatásaival kiegészítve

A távoltartás egy kényszerintézkedés, mely korlátozza a mozgásszabadságot és a tartózkodási hely megválasztását és melynek során a bíró előírja, hogy a terhelt meghatározott személlyel

  • nem léphet sem közvetett, sem közvetlen kapcsolatba
  • a bíróság kérheti, hogy a terhelt adott lakást hagyjon el és maradjon onnan távol, ha ez szükséges ahhoz, hogy ne jöhessen létre kapcsolat a terhelt és aközött a személy között, akitől távol kell maradnia
  • a terhelt személynek távol kell maradnia a másik fél a lakóhelyétől, munkahelyétől és minden más olyan intézménytől, amelyet az adott személy rendszeresen látogat, különösen az általa látogatott nevelési és nevelési-oktatási intézménytől, gyógykezelés céljából rendszeresen látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során rendszeresen látogatott épülettől.
Kategória: büntetőjog-blog
szerda, 02 október 2019 17:30

ATV Híradó

 
 Távol tartva - a hatékony védelemtől
 
Nőszervezetek közleménye
Ma tíz éve, 2009. október 1-jén lépett hatályba a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény. Aggasztó születésnapi summázat, hogy jelenleg sem a törvény betűje, sem a távoltartás gyakorlata nem alkalmas arra, hogy hatékony, szakszerű védelmet nyújtson az áldozatok számára. Ennek megváltoztatása sürgető közügy.
A távoltartásról szóló törvény nem biztosít védelmet minden lehetséges áldozat számára: többek közt az élettársnak nem minősülő intim partnerek vagy volt partnerek, az elutasított udvarlók által elkövetett bántalmazás esetén nem alkalmazható. Az elmúlt években is több olyan bűncselekmény történt eközben, ahol barátnőjét/volt barátnőjét ölte meg az elkövető. Ezekben az ügyekben a törvény eleve kirekesztette ezt a sértetti kört a távoltartás hatálya alól. Évek óta hangoztatjuk továbbá, hogy a távoltartás 72 órás, illetve 60 napos maximális ideje túlzottan kevés, nem alkalmas arra, hogy egy akár évek óta bántalmazó férfival együtt élő nő összeszedje magát, tájékozódjon a jogi lehetőségeiről, és eljárásokat kezdeményezzen. Azokban az országokban, amelyekben jól működik ez a jogintézmény, ennél sokkal hosszabb, akár években mérhető ideig részesülnek az áldozatok állami védelemben.
A törvény betűjén kívül az ideiglenes megelőző és a megelőző távoltartás gyakorlata kapcsán is van számos aggodalomra okot adó tény. Reprezentatív kutatási adatokból tudjuk, hogy Magyarországon jelenleg több mint 223.000 nő él olyan kapcsolatban, ahol partnere fizikailag és vagy/szexuálisan bántalmazza. Ehhez képest évente körülbelül 2-3000 ideiglenes megelőző távoltartással és megelőző távoltartással kapcsolatos ügy van. Az eleve kirívóan alacsony ügyszám az elmúlt öt évben még tovább csökkent. A rendőrség által elrendelt ideiglenes megelőző távoltartások száma például 2014-ben 1792-volt, 2018-ban pedig már csak 1050. Ez közel 60%-os visszaesést jelent. A bíróság által elrendelhető megelőző távoltartással kapcsolatos ügyek száma is jelentősen csökkent az elmúlt években. Itt az is nehézség, hogy a korábban még elérhető nyilvános adatok csak a bírósági ügyforgalmat mutatták, s azt nem, hogy milyen eredménnyel zárult az eljárás (elrendelték-e a távoltartást).
A nőjogi szervezeteknek az egyes ügyekben szerzett tapasztalatai, kutatásai, valamint mások által végzett kutatások is számos magyarázatot adnak az általánosságban alacsony ügyszámra. Az ügyszámra vonatkozó statisztikák ugyanakkor jelentős eltérést mutatnak a különböző területek, megyék között, ez az egységes gyakorlattal kapcsolatos problémákat is jelzi. Gyakran előfordul, hogy a rendőrség és a bíróság semmiféle információt nem ad a távoltartásról, sokszor még akkor sem, ha az áldozatok már tudnak a távoltartás intézményéről és kifejezetten kérik az elrendelését. Sőt, azt is sokszor tapasztaljuk, hogy különböző valótlan kifogásokkal hárítják el azt. Szintén aggasztó, hogy elvétve fordul elő olyan eset, hogy a távoltartást nem a bántalmazott kezdeményezi, noha a jogszabály erre lehetőséget biztosít a hozzátartozók számára, illetve a gyámügyi és gyermekvédelmi, egészségügyi és oktatási szerveknek, intézményeknek is. Problémák merülnek fel a távoltartás betartatása kapcsán is: a távoltartó határozatban foglaltak ellenőrzése elmarad, míg a távoltartás megszegése sokszor következmény nélküli. Az utóbbi években a halálos kimenetelű családon belüli erőszakos ügyekben is több esetben előfordult, hogy a bántalmazó távoltartás hatálya alatt követte el a cselekményt.
A családon belüli erőszakkal szembeni fellépés terén a távoltartás önmagában nem elég; csak egy szélesebb körű, átfogó, szakszerű állami fellépés részeként tud hatékonyan működni. Ugyanakkor elengedhetetlen a jogintézmény javítása, különös tekintettel a radikálisan csökkenő ügyszám tendenciájára, mely azzal fenyeget, hogy a távoltartás jogintézménye teljesen kikopik a magyar jogalkalmazási rendszerből, ezzel is védelem nélkül hagyva a párkapcsolati, családon belüli erőszak áldozatait.
Mindezek alapján tehát, az alábbi intézkedések sürgős elrendelését tartjuk elengedhetetlennek:
  • a távoltartással kapcsolatos jogi szabályozás, szakmai protokollok és gyakorlat áttekintése, a szükséges intézkedések, szigorítás bevezetése (a törvény által védett bántalmazotti kör és a távoltartások maximális idejének kiterjesztése);
  • az érintett szakemberek, és különösen a távoltartással munkájuk során találkozó jogalkalmazók képzésének felülvizsgálata, szisztematikus képzések szervezése a nemzetközi jó gyakorlat figyelembevételével;
  • az állampolgárok tájékoztatása a távoltartás széleskörű alkalmazása érdekében;
  • a kapcsolódó tevékenységekbe a témában aktív nőjogi szervezetek érdemi bevonása;
  • statisztikai adatok közzététele az ideiglenes megelőző távoltartásról és a megelőző távoltartásról, ideértve azt is, hogy az eljárások milyen eredménnyel zárultak.
 

"Bármihez amit megtehetsz, vagy megálmodsz, fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik”- írta egykor Johann Wolfgang von Goethe. Ezt a honlapot, mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartom fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatóak

Kapcsolattartás

dr. Gerő Tamás

ügyvéd, sportjogi-, és adójogi szakjogász

 Iroda: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 113.

 Tel/fax: 06-1-3882389

  Mobil: +36 30 2657101

 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Adatkezelési szabályzat