Hírek-cikkek

A reintegrációs őrizet, olyan kényszerintézkedés, amely a kevésbé veszélyes bűnelkövetők számára lehetőséget biztosít, hogy szabadságvesztésük utolsó szakaszát - elektronikus nyomkövető használatával - az általuk megjelölt, de a büntetés-végrehajtási bíró által engedélyezett lakásban tölthessék ki. Alanyi jogon nem jár senkinek, a 2013. évi CCXL. törvény meghatározza mely esetekben rendelhető el, ki terjesztheti elő illetve a kizárási és megszüntetési okokat is rögzíti.

Ki rendeli el?

A reintegrációs őrizet elrendelése illetve a későbbi megszüntetése is a büntetés végrehajtási bíró hatáskörébe tartozik, vagyis a végső döntést ő állapítja meg. Az elrendelést megalapozó adatok beszerzése illetve az indítvány előterjesztése viszont a büntetés végrehajtási intézet feladata, de a szabadságvesztés végrehajtása alatt egy alkalommal az elítélt vagy védője is kezdeményezheti a bv. intézet felé.  Ebben az esetben a kérelmet a büntetés végrehajtási intézet 15 napon belül továbbítja bv. bírónak, aki az iratok alapján hozza meg döntését és meghallgatást tart.

Milyen feltételek szükségesek?

Őrizet:

Az őrizetbe vétel legfeljebb 72 óráig tarthat, ennek elteltével a terheltet szabadon kell bocsátani, vagy el kell rendelni az előzetes letartóztatását. Az őrizetbe vétel a terhelt személyi szabadságának átmeneti elvonását jelenti. Az őrizetbe vételre általában tettenérés, vagy elfogás esetén kerül sor. Az őrizetbe vétel elrendeléséről, és a fogva tartás helyéről a nyomozóhatóságnak 24 órán belül értesíteni kell a terhelt által megjelölt hozzátartozót, vagy a terhelt által megjelölt más személyt.

 

Előzetes letartóztatás:

Az előzetes letartóztatást a nyomozati szakban az ügyész indítványára a nyomozási bíró, a vádemelés után az eljáró bíróság rendeli el.A terhelt előzetes letartóztatásának szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban (a nyomozás elrendelésétől) bírói döntés alapján, akkor van helye, ha

 1. megszökött, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult,

2. szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható,

3. megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást,

4. megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

Kategória: büntetőjog-blog

"Bármihez amit megtehetsz, vagy megálmodsz, fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik”- írta egykor Johann Wolfgang von Goethe. Ezt a honlapot, mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartom fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatóak

Kapcsolattartás

dr. Gerő Tamás

ügyvéd, sportjogi-, és adójogi szakjogász

 Iroda: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 113.

 Tel/fax: 06-1-3882389

  Mobil: +36 30 2657101

 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Adatkezelési szabályzat