Ha egy közigazgatási ügyben nem lehetne nyerni az állammal szemben, akkor nincs értelme a pályának. Nincs értelme az ügyvédi munkának sem. Mi bízunk a bírók függetlenségében – nyilatkoztam a 168 Órának, mint az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) elnöke. 

Az idén nyáron elfogadott új ügyvédi, valamint új büntető-eljárási törvények hatályba lépése jelentős változásokat eredményez az ügyvédek védőként történő kirendelésének szabályozásában. Az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) október 30-án konferenciát tart a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében, amelyen az új szabályozás nagy jelentőségű részletkérdéseit járják körbe meghívott előadók előadásai, és az előadásokat követő nyilvános vita során. A konferenciáról, és ennek kapcsán a kirendelés jogintézményében bekövetkező változásokról Dr. Gerő Tamás ügyvéddel, sportjogi és adójogi szakjogásszal, az ÜDE elnökével beszélgettünk. 

Mielőtt a kirendelést övező egyes kérdésekre kitérnénk, beszéljünk egy picit az ÜDÉ-ről. Egyesületet a Polgári Törvénykönyv szerint is valamilyen közös, tartós, alapszabályban meghatározott cél folyamatos megvalósítására lehet létesíteni – melyek az Önök legfőbb célkitűzései? Kikből áll össze az egyesület tagsága? 

Az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület, azaz az ÜDE a Jogászokkal a Demokratikus Jogállamért Egyesület jogutódja, melyet Muskovszky Gábor, a principálisom alapított a barátaival és kollégáival még 2002-ben. Az egyesület elnökségben egyébként ekkoriban olyan neves szakemberek ültek, mint az olimpiai bajnok Török Ferenc, vagy a legendás védőügyvéd, Szőgyényi József. Ennek az egyesületnek a vezetését vettem át, szintén barátaimmal és kollégáimmal, 2016-ban. A névváltoztatás igénye szinte rögtön felmerült: szerettük volna könnyen megjegyezhető név alatt folytatni a tevékenységünket, olyan név alatt azonban, amely kifejezi az általunk képviselni kívánt szellemiséget, és megvalósítani kívánt célokat is. Mivel az egyesület tagságát jelenleg kizárólag ügyvédek alkotják (kb. ötvenen vagyunk), kézenfekvőnek tűnt a mostani elnevezés. Az idei Sziget Fesztiválon például már ÜDE néven szerveztük az első rendezvényünket.  

Az Egyesület programját menet közben alakítjuk (az általános célok és elvek figyelembe vételével, természetesen), a közéletben felmerülő aktualitásoktól függően. Alapvetően a nyilvánosság figyelmét szeretnénk ráirányítani a jogállamiság fontosságára konkrét ügyek apropóján. Ilyen ügy volt például a civil szervezeteket álláspontunk szerint megbélyegző, és a Közép-Európai Egyetem működését ellehetetleníteni hivatott törvények elfogadása. Ez utóbbi kapcsán egyébként személyesen tárgyaltam a köztársasági elnök hivatalvezetőjével, amikor beadtam az Egyesület petícióját, miszerint a parlament által elfogadott törvény alkotmányellenes, és sérti az egyetemi autonómiát. A civil szervezetek esetében pedig fontosnak tartottuk, hogy a mellettük vállalt szolidaritásnak nyilvánosan is hangot adjunk: jól ismerjük őket, sok barátunk dolgozik ebben a közegben, nem mehettünk el szó nélkül  a rájuk erőltetett status quo mellett. 

Talán az említett példákból is látszik, hogy az Egyesületnek nem célja azonnal reagálni az összes kormánypárti, vagy ellenzéki megnyilvánulásra, erre a munkánk miatt amúgy sem lenne időnk. A célunk az, hogy olyan, sokak számára fontos, esetleg megkerülhetetlen témában véleményt formáljunk, amely éppúgy tartozik a konzervatív, mint a liberális oldalra is. Néha úgy tűnik, mintha a rendszerváltozás óta még mindig nem sikerült volna teljesen megértetni az emberekkel, hogy miért fontos a jogállamiság, miért van rá szükség, illetve miért jobb a jogállami berendezkedés, mint más alternatív államstruktúra. Éppen ezért gondolom úgy, hogy nekünk, ügyvédeknek különösen hangsúlyos felelősségünk van abban, hogy a társadalom figyelmét a jogállamiság szempontjából lényeges ügyekre ráirányítsuk. Ilyen ügynek tartom az új ügyvédi, és az új büntetőeljárási törvény közelmúltbeli elfogadását is,  mivel ezek a törvények komoly változásokat eredményeznek az ügyvédek védőként történő kirendelésében. 

Ön miben ragadná meg a védőnek a jogállami paradigmában betöltött szerepét? Milyen hatással vannak erre a szerepre a meglévő szabályozás változásai?

Az állam, amikor a büntetőigényét érvényesíti, olyan jogszerű önkényt alkalmaz, amely automatikusan túlhatalommal jár együtt, már ami az állam és az állampolgár viszonyát illeti. A jogállamiság szempontjából pedig garanciális jelentősége van az e túlhatalommal érintett állampolgár számára biztosított védelem lehetőségének. Az ügyvéd kétféle jogalapon lehet védő: megbízás, vagy kirendelés útján, az új ügyvédi és büntetőeljárási törvény pedig jelentős mértékben változtatja meg a védőkirendelés szabályait, rendszerét. 

Az új törvények hatálya alatt a jelenlegi szabályozással ellentétben a védőt nem a hatóság, hanem a területi kamarák fogják kirendelni, mégpedig egy speciálisan erre a célra fejlesztett informatikai rendszer segítségével. Ez a rendszer a védőként kirendelhető ügyvédek névjegyzékéből fogja kisorsolni az adott ügyben eljárandó védőt. Erre már csak azért is szükség van, mert a mostani rendszer gyakorlatilag átláthatatlan, feltételezhető, hogy nyomozati szakban a hatóságok egyes ügyvédeket aránytalanul sokszor részesítenek előnyben. Bár a bírósági szakról mindez talán kevésbé mondható el, az új szabályozásban nagyon fontos, más szempontból, de úgyszintén garanciális jelentőségű elem, hogy ez a bizonyos informatikai rendszer nem tesz különbséget, azaz kirendelésre minden esetben sorsolás útján kerül majd sor. Ennek a rendszernek a kifejlesztése azonban még legalább három hónap. 

Az ÜDE október 30-i konferenciája azt is lehetővé teszi, hogy kikérjük a tagság véleményét: megkérdezzük őket a jelenlegi szabályozásról, illetve arról, hogy mik az elvárásaik az új rendszerrel kapcsolatban. A legfontosabb célkitűzésünk annak biztosítása, hogy ne csak akkor, amikor kell, hanem akkor is, amikor lehetőség van rá, járjon el védő, és ha már jogállami garanciákról beszélünk, a területi kamarák minden esetben olyan ügyvédet jelöljenek ki, aki képes, és egyben kész is arra, hogy jelen legyen az adott eljárási cselekménynél. A még hatályban lévő büntetőeljárási törvényben szereplő védelem elvét a jogalkotó is kevésnek találta, ezért az új Be-ben már hatékony védelem elve szerepel. Véleményünk szerint ennek betartásához a kirendelt védő jelenléte elengedhetetlen. 

Az ember azt gondolná, hogy kirendelés esetén ez magától értetődő…

Aligha - egy korábbi felmérés szerint még kötelező jogi képviselet esetén is csak 70%-ban jelentek meg a hatóság által kirendelt védők. Úgy gondoljuk, hogy a mi szempontunkból is előnyös, ha olyan szakembert talál meg a rendszer, aki ténylegesen ott tud lenni, hiszen ez növeli az ügyvéd bevételeit. A Magyarországon folyamatban lévő peres ügyeknek kb. az 1%-a zajlik csupán kirendelt védő közreműködésével, én pedig úgy saccolom, hogy ennek a költsége nagyjából 1 milliárd forint. Ez az államháztartás szempontjából talán nem nagy összeg, ha viszont lebontjuk ügyvédi bevételekre, azt gondolom, lenne miről beszélgetni.  

Az ugyan általánosságban véve elmondható, hogy egy bíróság elé állítás, vagy tárgyalás során kirendelt védőként történő eljárás kevésbé ütközik akadályokba. De amikor a terhelt őrizetben van, amikor azon nyomban kellene ott lenni, vagy amikor délután négykor, éjszaka, netalán hajnalban derül ki, hogy szükség lenne ügyvéd jelenlétére, amikor például a terhelt az első vallomást teszi, amely nemcsak az egész, akár többéves procedúrára, de adott esetben a többi terheltre is jelentős kihatással lehet, nos, ha ilyen helyzetekben nincs jelen védő, akkor bizony a jogállamiság is sérelmet szenved. Tudniillik, attól még, hogy valakinek nincs pénze védőügyvédre, védelemhez való joga éppúgy van, mint annak, akinek pénze van. A jelenlegi rendszerben sajnos – kötelező védelem ide vagy oda – a hatóságnak elegendő igazolnia, hogy értesítette az általa kirendelt védőt, ha az nincs ott, attól az adott eljárási cselekmény elvégezhető. 

Hogyan lehet jelenleg kirendelt védőként eljárni? Büntető-eljárásjogi tanulmányaimból az dereng, mintha a kirendelt védők listájáról való lekerülésért külön fizetni kellene a kamarának.

Amikor én voltam ügyvédjelölt, az az ügyvéd, amelyik úgy gondolta, valóban fizetett azért, hogy ne lehessen kirendelhető. Ma már a kirendelésért harc folyik, hiszen az utóbbi 15 évben megsokszorozódott az ügyvédek száma. Jelenleg létezik egy kirendelt védői névjegyzék, amelybe be lehet jelentkezni, azt azonban, hogy erről a névjegyzékről kit jelöl ki a hatóság, gyakorlatilag senki nem ellenőrzi. Ez a névjegyzék nyilván az új törvények hatálya alatt is megmarad, nem mindegy viszont, hogy ad1) mi alapján áll fel, illetve ad2) mi alapján választ a rendszer. 

Vannak az új szabályozásnak olyan pontjai, amelyek Ön szerint potenciálisan azért bonyodalmat okozhatnak a későbbi jogalkalmazás során?

Ami az új rendszerben ügyvéd jelenlétével kapcsolatban problematikus lehet, az az, hogy a védőt a területi kamara fogja kirendelni, és Bács-Kiskun megyében például egy bajai ügyvéd nem biztos, hogy el akar majd menni Kecskemétre, ellentétben egy ceglédivel, aki viszont szívesen menne, csak hát, nem bács-kiskun megyei. Ugyanez éppúgy elmondható mondjuk Debrecen és Nyíregyháza vonatkozásában is. 

Úgyszintén probléma lehet a sorsolásos rendszerrel, hogy bírósági szakban a bíróság gyakran rendeli ki a korábban meghatalmazott ügyvédet, ha a terheltnek elfogynak az anyagi erőforrásai. Ez a bíróság szempontjából is kényelmesebb megoldás. Ugyanez a helyzet az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése esetén is, amikor a megismételt eljárásban az állam fizeti a kirendelt védő díját. Ez a lehetőség elveszni látszik az informatikai rendszer által bonyolított sorsolásos rendszerben. 

Végezetül, ízelítőként essen néhány szó az ÜDE konferenciájáról. Mire számíthatnak a részt vevők, illetve milyen célt tartottak szemük előtt a szervezéskor?

A konferencia magját alapvetően négy előadás képezi. Az első előadónk Kadlót Erzsébet egyetemi docens asszony lesz, aki előadása során a védői jogokról fog beszélni; őt Varga Zoltán ügyvéd úr követi majd a kirendelés jogintézményének és fejlődéstörténetének részletes bemutatásával. Lőrik József már üzemeltet egy ügyvédhelyettesítő rendszert, ő a fejlesztendő szoftverrel szemben általa megfogalmazott kívánalmakat mutatja majd be. Ők mindannyian büntetőjogra szakosodott ügyvédek, akárcsak az utolsó előadónk, Bátki Pál, aki a kirendelés intézményrendszerének nemzetközi vonatkozásait fogja ismertetni. Az előadások után a jelenlevőknek nyilvános vita keretei közt biztosítjuk a fejlemények és véleményeik megvitatását. A konferenciát egyébként az interneten is lehet majd követni, az ügyvédek az ügyfélkapujukon keresztül férhetnek majd hozzá a közvetítéshez. 

Mint már említettem, a konferencián többek között azt is meg szeretnénk továbbá fogalmazni, hogy az Egyesületünk tagságának milyen elvárásai vannak a fejlesztendő informatikai rendszerrel, és kirendelés új szabályozásával szemben. Amellett, hogy lehetőség szerint igyekszünk pontos tájékoztatást adni (tekintettel a helyzet nem éppen előrehaladott mivoltára, ennek nyilvánvaló keretei vannak), azt is lehetővé kívánjuk tenni, hogy minél több ügyvéd mondhassa el a véleményét. Azért azt tudni kell, hogy az ügyvédekről kialakult általános képpel ellentétben sok kolléga küzd egzisztenciális problémákkal, és küzd a megélhetésért. Egy jó rendszer pedig segíteni tudja azok munkáját, akiknek ez kevésbé biztosított, és pont ezáltal nyílna meg előttük egy újfajta bevételforrás. Mi úgy gondoljuk, hogy az eddig elmondottak mind egy olyan ügyet járnak körbe, amelyre érdemes felhívni a – jelen esetben abszolút szakmai – nyilvánosság figyelmét, hiszen hatalmas jelentőségű dologról van szó: a rendszerváltozás után huszonhét évvel kamarai hatáskörbe kerül egy olyan feladat, amelynek eredetileg is oda kellett volna tartoznia. Úgy vélem, ezzel a lehetőséggel az ügyvédségnek élnie kell.
Az interjút Török Soma készítette, és az alábbi linken található: http://www.jogiforum.hu/interju/165
Az eseményről készült beszámoló az alábbi linken tekinthető meg: http://www.jogiforum.hu/hirek/38437