Blog

  Mikor „tiszta” az erkölcsi bizonyítvány?

Az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülés szabályait a Btk. X. Fejezete deklarálja. Mentesülése esetén az elítélt nem köteles számot adni korábbi elítéléséről, viszont az erre vonatkozó adatokat jogosultak a hatóságok, egy bizonyos ideig megőrizni, melynek részletszabályait a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló 2009. évi XLVII. törvény tartalmazza. A mentesítés, mint reszociatív intézmény célja, hogy az elkövető egy hosszabb-rövidebb idő eltelte után ártatlannak minősüljön, az erkölcsi bizonyítványában a büntetlen előéletű státusz szerepeljen, ami biztosítja számára az új élet kezdetének lehetőségét.

Azt vizsgálva, hogy a jogerős elmarasztalás esetén az elítélt mennyi idő után kaphat „tiszta” erkölcsi bizonyítványt, fontos tisztázni a mentesülési illetve a bűnügyi nyilvántartási idő kapcsolatának szabályait.

 

A mentesítés fogalma. Meddig terjed a tárgyi hatálya?

A mentesülés lényege, hogy az elítélésből származó korlátozások megszűnjenek illetve az elítéléshez kapcsolódó következmények alól mentesüljenek a bűnelkövetők. A mentesülés, nem egy utólagos ártatlanságot eredményez, ugyanis az sosem terjed ki a mentesítés előtti hátrányos jogkövetkezményekre, mindig a jövőre nézve érvényesül.

Elítélés fogalma alatt értjük, ha a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerős határozattal, büntetés kiszabását rendeli el (ide tartozik a tárgyalás mellőzésével kiszabott büntetés is). A megrovás és próbára bocsátás nem sorolható e körbe, ugyanis azok az intézkedések közé tartoznak, ezért ezekre nem terjed ki a mentesülés.    

Fontos hangsúlyozni, hogy a mentesítés hatálya csak az elítélés büntetőjogon kívüli hátrányos jogkövetkezményeire terjed ki, vagyis az elítélt jogi értelemben újra az elítélés előtti státuszát élvezi.  Idetartoznak, a más jogágak által szabályozott következmények, amelyek lehetnek munkajogiak, polgári jogiak, családjogiak stb. Jogszabályok bizonyos állások betöltéséhez feltételként is előírhatják a büntetlen előéletet pl.: ügyész vagy bíró csak büntetlen előéletű személy lehet.

Újabb bűncselekmény esetén, a mentesülés nem következik be, vagyis a tárgyi hatály az elítélés büntetőjogi következményeire nem terjed ki. Ebben az esetben figyelembe veszik azokat a körülményeket, amelyeket a korábbi elítéléshez fűzött a törvény pl.: büntetett előéletet súlyosító körülményként veszik figyelembe, ha újabb bűncselekményt követ el az elítélt a mentesítési idő alatt és visszaesőként vonják felelősségre. Ide tartozik még a különös visszaeső, többszörös, erőszakos visszaesőként és a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása alatt elkövetett újabb bűncselekmény esete is.

A fenti szabályozás értelmében tehát, a mentesítés tárgyi hatálya (Btk. 98.§) kizárólag a büntetőjogon kívüli státuszt érinti, vagyis a mentesítésnek büntetőjogi hatálya nincs. A mentesítés a büntetlen előélet visszanyerését deklarálja, ennek értelmében a mentesült személy nem nyerheti vissza korábbi pozícióját, munkahelyét, ezért a büntetés eredeti hátrányos hatásait sem orvosolja, de nem tartozik számot adni olyan elítélésről, amelyre nézve mentesülésben részesült.

Mentesülési módok

Btk. 99. § Az elítélt mentesítésben részesülhet

  1. a) e törvény erejénél fogva,
  2. b) bírósági határozat alapján vagy
  3. c) kegyelem útján.

A törvényi mentesítés [Btk. 100.§] esetében az elítélt:

  • törvény erejénél fogva
  • meghatározott időpontban, egy bizonyos idő elteltével
  • külön kérelem nélkül
  • büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól automatikusan mentesül

Az elítélt ebben az esetben a törvény rendelkezése alapján mentesül, vagyis érdemességétől függetlenül áll be a mentesítés. A várakozási idő a büntetési nemhez és annak mértékéhez növekszik. A legenyhébb mentesülési idő a „jogerőre emelkedés napja”, a mentesülés bekövetkezésének időpontját a törvény, a próbaidő leteltének napján, kitöltés napján, majd 3, 5 illetve 10 évben állapítja meg [Btk. 101.§ (1) bekezdés].

Bírósági mentesítés lényege, hogy az elítélt:

  • kérelem alapján
  • bíróság különleges eljárása során hozott határozata következtében mentesül
  • csak szándékos bűncselekmény miatt kiszabott határozott tartamú, végrehajtandó szabadságvesztéssel kapcsolatban alkalmazható, ha arra érdemes az elítélt
  • elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, sportrendezvény látogatásától eltiltás esetén nem alkalmazható, mert ebben az esetben a törvényi mentesítés már a jogerő napján beáll

Az elítélt akkor jogosult a kérelem benyújtására, ha a szabadságvesztés tartamához igazodó törvényi mentesítésre megállapított várakozási idő fele már eltelt. Példának okáért, ha az elkövetőt 3 év szabadságvesztésre ítélték, törvényi mentesítésben a kitöltéstől vagy a végrehajthatóság megszűnésétől számított 5 év múlva részesül, vagy a várakozási idő felének letelte után 2 év 6 hónap múlva kérheti a bíróság mentesítését.

Az érdemesség elbírálásának megállapításakor az elítéltnek a főbüntetés kitöltése óta folytatott életmódjának, a társadalomba való visszailleszkedésének, személyiségének figyelembe vétele alapján dönt a bíróság.

Mentesülhet-e a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt?

A bíróságnak lehetősége van a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt előzetes mentesítésére, melynek hatálya a jogerőre emelkedés napján áll be. Az előzetes mentesítés a bíróság mérlegelésén alapul, ahol az elkövető személyiségét, életvitelét és az elkövetés körülményeit vizsgálják. Feltételes jellegű, vagyis bekövetkezésének feltétele, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés elrendelése ne következzen be, vagyis az elkövető a próbaidő alatt ne kövessen el újabb bűncselekményt. [Btk. 102.§].

Mentesítés egységessége

A mellékbüntetés alkalmazása esetén az elítélt, az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mindaddig nem mentesül vagy nem mentesíthető, amíg a mellékbüntetés végrehajtása be nem fejeződött. Ennek értelmében, ha valakit a szabadságvesztés mellett, közügyektől is eltiltanak, mindaddig nem mentesülhet, illetve nem mentesíthető, amíg a mellékbüntetés végrehajtása szintén be nem fejeződött [Btk. 103.§].

 A kegyelmi mentesítés

  • közkegyelem (Országgyűlés hatásköre) vagy egyéni kegyelem (Köztársasági elnök hatásköre) formájában
  • ha mind a törvényi, mind a bírói mentesítés feltételei hiányoznak, de az elítélt mégis érdemes a mentesítésre
  • az egyéni kérelmet a köztársasági elnök korlátlanul gyakorolhatja, határozatát indokolnia nem kell
  • nincs helye közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás során
  • életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt személy kizárólag kegyelmi úton mentesülhet

Az egyéni kegyelem esetében a Köztársasági elnök hatáskörébe tartozó mentesítésről beszélünk, amelynek, feltételeit a törvény semmilyen módon nem korlátozza. Az államfő dönthet a várakozási idő csökkentéséről, de akár el is engedheti azt. Fontos megjegyezni viszont, hogy a büntetés elengedése vagy csökkentése nem vonja maga után a büntetett előélet alóli kegyelmi mentesítést. A kegyelmi döntésnek ki kell terjednie a mentesítésre is, a büntetlen előélet visszanyerése érdekében.

Az Országgyűlés által gyakorolt közkegyelem intézménye, a törvényhozó hatalom önálló döntése. Az egyéni kegyelemmel ellentétben, itt egy tágabb csoport részesíthető kegyelemben, a külön törvényben meghatározott feltételek alapján. Legtöbbször egy kiemelkedő esemény alkalmából, ünnepélyes formában kerül rá sor.

A mentesült személyek bűnügyi nyilvántartása

A büntetőjogi felelősség megállapítására, kiszabott büntetésekre és az alkalmazott intézkedésekre vonatkozó adatokat közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza egy meghatározott időpontig [Btk. 97.§].

A korábbi hátrányos jogkövetkezmények adatait egy bizonyos ideig meg kell őrizni az újabb bűncselekmény gyanújának felmerülése esetén, vagyis e szerint a mentesülés még hosszú évekig nem érinti a bűnügyi nyilvántartásban szereplő, mentesített személyekre vonatkozó adatokat. A mentesült személyek erkölcsi bizonyítványában a „bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel” bejegyzés olvasható, vagyis a büntetőjogon kívüli következmények alól ekkor már mentesül az elítélt. Gyakorlati jelentősége, hogy ekkor már pl.: a büntetlen előéletet, foglalkozási feltételként meghatározó álláshirdetésre is jelentkezhet.

Az adatkezelés ideje mindig a mentesítés időpontjának beálltától számít. A mentesítés, tehát a büntetőjogon kívüli következményekre vonatkozik. Ahhoz, hogy az elítélt ún. „teljes” a büntetőjogi következményekre is kiterjedő mentesülést kapjon, csak a bűnügyi nyilvántartásból való törlés után jogosult. A nyilvántartási idő letelte után viszont az adatok megsemmisülnek és nem használhatók fel semmilyen formában. A nyilvántartási időt a törvény legalább 3, legfeljebb 12 évben rögzíti.

Az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények szerint három csoportba oszthatók az elkövetők:

  • büntetett előéletűek
  • mentesített személyek, akik büntetlen előéletűek, de újabb bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőjogi következményekkel számolniuk kell („nem teljes” mentesülés)
  • büntetlen előéletű, az esetleges büntetőjogi következmények alól is mentesült személyek („teljes” mentesülés)

A mentesülés tehát a társadalom „megbocsátásának” jogban kifejezett eszköze, amely a büntetlen előéletet biztosítja. Az elítélt a hátrányos jogkövetkezmények alól mentesül, ha kivárja a törvényi mentesüléshez szükséges időt, vagy a várakozási idő felének letelte után kérheti a bíróságot a mentesítés megadására. A korábbi hátrányos jogkövetkezményekre vonatkozó adatokat viszont, egy meghatározott időre a hatóság nyilvántartja, amelyet az újabb bűncselekmény elkövetése esetén fel is használhat. Az elítélés büntetőjogi következményeire is vonatkozó „teljes” mentesülés abban az esetben áll be, ha a nyilvántartási idő is letelt, amely mindig hosszabb, mint a mentesítéshez megkívánt idő.

Megjelent: 446 alkalommal
Értékelés:
(0 szavazat)

"Bármihez amit megtehetsz, vagy megálmodsz, fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik”- írta egykor Johann Wolfgang von Goethe. Ezt a honlapot, mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartom fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatóak

Kapcsolattartás

dr. Gerő Tamás

ügyvéd, sportjogi-, és adójogi szakjogász

 Iroda: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 113.

 Tel/fax: 06-1-3882389

  Mobil: +36 30 2657101

 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Adatkezelési szabályzat