Blog

Mennyi lesz a vételár?

2018 és 2019 között Magyarországon – köszönhetően a kedvezményes, 5%-os ÁFÁ-nak – dübörögni kezdett az építőipar. A kedvezményes ÁFA mértékén túl a kormány különböző kedvezményekkel segítették hozzá a friss házasokat, családalapításban gondolkodó párokat ahhoz, hogy –szó szerint – lefektethessék közös életük alapítókövét, új, saját ingatlanhoz juthassanak.

A rendelkezések napvilágra kerülését követően tömegesen kezdődtek meg az új ingatlanok vásárlása, építése a kedvezményes ÁFA, kedvezményes vételár és az egyéb kedvezmények reményében. A nagy örvendezés közepette azonban senki nem gondoltat arra a jelenségre, ami Magyarországon elég gyakori. Csúsznak az átadások, nem kerülnek átadásra az ingatlanok 2019. december 31. napja előtt.

Természetesen ez már tálalja is számunkra a kérdést, a konfliktust, a megoldandó probléma körét. Milyen árat kell majd fizetni a 2020-ban vagy azt követően átadásra kerülő ingatlanért? Ki fizeti azt az ÁFA többletet, amivel a vételkor a vevők nem számoltak? Mi van akkor, ha az ingatlan árának - 27%-os ÁFÁ-val terhelt árát – már nem tudja a vevő kifizetni? Ha ki tudom fizetni, de a csúszás a vállalkozó miatt történt, akkor pereskednem kell a pénzemért?

Kérdések tucatja merül fel a probléma megjelenésével egyidejűleg. Kijelenthető, hogy minden kérdés jogos. Senki nem a saját pénztárcájának az ellensége, így a plusz költséget mindenki igyekezne másra hárítani. Szerencsére a jogalkotó időben lépett, így a kérdések – a jogi szabályozás értelmezésével – könnyedén megválaszolhatóak.

A megoldás előtt azonban nézzük meg kicsit szakszerűbben a lényeget!

Számos versenyző, sportoló él a táplálék-kiegészítők és hasonló vitaminok adta lehetőségekkel, a teljesítmény fokozása, regeneráció elősegítése vagy a fáradtság gyorsabb és hatékonyabb leküzdésének érdekében. A sportoló felelősségének relevanciája az ún. szennyezett étrend-és táplálékkiegészítők szedése esetén fokozottabban előtérbe kerül, ezért ebben az esetben fontos tisztázni annak jogi szabályozását, a szennyezettség fogalmát valamint a jogkövetkezményeket és szinte a „probatio diabolica” elve szerint működő bizonyítás lehetőségét a sportoló részéről.

Objektív felelősség elve

Már korábbi cikkekben is szó esett az objektív felelősség elvéről, viszont a szennyezett táplálék-kiegészítők eseteiben érdemes újra megemlíteni, miszerint a sportoló felelős bármilyen a szervezetéből származó mintában talált tiltott anyag jelenlétéért, a felelősség pedig kiterjed továbbá a különböző doppingvétségek, illetve a WADA tiltólistáján szereplő anyagok és módszerek ismeretére is.  Az egyre jobban elterjedt táplálék-és étrend kiegészítők használata jogi szempontból, önmagában nem tiltott, viszont előfordulhat, hogy egyes összetevők, amelyek gyakran nincsenek feltüntetve a terméken, a WADA által jogszabályban meghatározott doppinglistán szerepelnek. Pozitív minta esetén pedig, a sportoló felelőssége automatikusan megállapításra kerül (abban az esetben is, ha a tiltott szer/anyag csekélyebb mennyiségben fordult elő a mintájában).

Mit jelent a „szennyezett termék” fogalma?

A Nemzetközi Doppingellenes Szabályzat 2015-ös, és jelenleg is hatályos kódexe pontosan meghatározza a szennyezést tartalmazó termék fogalmát, és ide sorolja azt a terméket, amely, tiltott anyagot tartalmaz és jelenléte a termék címkéjén vagy az interneten végzett ésszerűnek tekinthető kutatással feltárható.

dopping

Mi okozhatja a szennyezettséget?

A szennyezettség egyik forrása lehet, ha ugyanazon gyári üzemben létrehozott egyes termékek összetevője másik termékbe kerül, ezért nyomokban tartalmazhatja a tiltott anyagot/összetevőt a sportoló által használt produktumban is, vagyis a nem megfelelő tisztítási folyamatok miatt alakulhat ki a szennyezettség. Másik lehetséges probléma, a (szegény) nyers összetevők használata, melyeket a gyártók gyakran ismeretlenül alkalmaznak a termék gyártása során.

Bizonyítás nehézségei

Az eset egyedi körülményeit figyelembe véve a büntetés enyhítésének lehetősége fennállhat, viszont a szennyeződést tartalmazó termékek esetében nem elegendő a súlyos vétkesség vagy gondatlanság hiánya, hanem azt is bizonyítania kell a sportolónak, hogy a kimutatott tiltott anyag, a szennyeződést tartalmazó termékből származik. Ez esetben az eltiltási időszak minimuma a megrovás, maximumam pedig két éves eltiltás, a vétkesség súlyosságát figyelembe véve.

 A doppingvétség elkövetésének bizonyítása elsősorban a doppingellenes szervezetet terheli, amely a valószínűsítés szintjét szükséges, hogy elérje, viszont nem kell kétséget kizárónak lennie. A sportoló nehéz feladata ezután a vélelem megdöntése, vagyis, hogy nem követett el doppingvétséget, amely a szennyezett termékek fogyasztása esetén még bonyolultabb helyzetet eredményez. A bizonyítás során tehát igazolni kell, hogy:

  • a sportolót a gondatlanság sem terheli
  • illetve, hogy a tiltott anyag/szer rajta kívül álló, objektív körülmény miatt került szervezetébe, amely nem garancia az eltiltás mentesülése alól, viszont az enyhítés lehetősége még  fennállhat.

Arija Ademi ügy- szándékosság hiánya mégis elegendő?

Arija Ademi horvát születésű labdarúgó ügyében például, ahol az UEFA Etikai és Fegyelmi Bizottsága [továbbá: Bizottság] 4 évre felfüggesztette a sportolót, aki pozitív mintát adott, ugyanis szervezetében a stanozol (izomzatot növelő, anabolikus szteroid) került kimutatásra. A játékos állítása szerint nem volt szándékos a doppingvétség és a tiltott anyag egy szennyezett étrend kiegészítő (Megamin/Megakomplex) bevitele során került szervezetébe. A sportoló ezután fordult a Bizottság Fellebbviteli Testületéhez, ahol a szennyezettség bizonyítása érdekében több ilyen Megakomplex terméket vásárolt (buborékcsomagolású, műanyag változatot), viszont az UEFA ennek ellenére sem fogadta el a fellebbezést, mivel véleménye szerint az utóbb vásárolt termékek nem egyenlők a palackban lévő mintával, amelyet a dopping során használt.

A labdarúgó fellebbezett a CAS-nál, amely elismerte végül, hogy a termék tartalmazott stanozolt. Érdekesség, hogy a Nemzetközi Sport Választottbíróság nem ismerte el a súlyos vétkesség és gondatlanság hiányát, viszont megállapította, hogy nem történt szándékosság, ezért határozatában a sportolóra kiszabott szankciót 2 évre csökkentette, a játékos alacsony fokú hibája és bizonyítékai alapján. Az enyhítés egyébként az UEFA Anti Dopping Szabályzatában is szerepel és megegyezik a WADA kódexben foglaltakkal, miszerint az eltiltási időszak maximális értéke két év. A horvát labdarúgó esetében látható, hogy elegendő volt a szándékosság hiánya, a büntetés enyhítése érdekében.

Lehetséges megoldások (mellőzés nincs csak enyhítés)

A súlyos vétkesség vagy gondatlanság hiányának fennállásának bizonyítása a gyakorlatban rendkívül nehéz nem beszélve arról, hogy azt is bizonyítani köteles, hogy mit nem követett el, amely a büntetés enyhítése érdekében is legtöbbször lehetetlen helyzetbe hozza a sportolót. Fontos, hogy minden lehetséges bizonyíték bemutatásra kerüljön a bíróságon, amely a kiszabott szankció minimalizálásához szükséges (lásd Arija Ademi ügy). A WADA Szabályzata némi enyhítést hozott a sportolók számára, viszont a büntetés mellőzését kizárja azok körében is, akik a „szennyezettség” áldozataivá váltak. Teljes biztonságot és doppingmentességet semmi sem biztosít, még a különböző ellenőrző programok sem (pl.: Informed Sport), a termék gyártóiról nem is beszélve, hiszen 100%-os garanciát ők sem tudnak vállalni. Ennek fényében a sportoló számára ajánlott ( és kötelességük is profiként) a táplálék-és étrendkiegészítők  fogyasztása előtt a körültekintő tájékozódás, orvossal vagy dietetikussal történő konzultáció, vagyis a prevenció, illetve a megfelelő és kiegyensúlyozott étrend előnyben részesítése a fenti helyzet elkerülése és legfőképpen egészségük megőrzése érdekében.

Források:

  • évi Doppingellenes Szabályzat [továbbá: Szabályzat], 6. oldal, 2. cikk, 2.1.1
  • Szabályzat: oldal 1. Függelék-Fogalommeghatározások
  • Szabályzat, 10.5.1
  • Rippel Szabó Péter: A táplálékkiegészítők használatának komoly jogi következményei lehetnek/ Taking nutritional supplemements can have serious legal consequences
  • Key challenges facing athletes in contaminated supplement cases: A review of the Arijan Ademi decision; LawinSport

Az adókat, politikai-társadalmi hátterük miatti változékonyság révén nehéz konkrét csoportokba szedni, csupán egy-egy főbb jellemző alapján alkothatunk kategóriákat. Ezek a következők:

"Bármihez amit megtehetsz, vagy megálmodsz, fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik”- írta egykor Johann Wolfgang von Goethe. Ezt a honlapot, mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartom fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatóak

Kapcsolattartás

dr. Gerő Tamás

ügyvéd, sportjogi-, és adójogi szakjogász

 Iroda: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 113.

 Tel/fax: 06-1-3882389

  Mobil: +36 30 2657101

 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Adatkezelési szabályzat