Blog

Az adásvételi szerződés megkötése és teljesítése bizonyos költségekkel jár. A törvény szabályozásának alapelve hogy mindkét fél a saját érdekkörében felmerülő költségeket viselje.
Az adásvételi szerződés mihamarabbi földhivatali benyújtása egyfajta biztosítékot jelent a vevőnek, hiszen az azonnal széljegyzésre kerül és így az ingatlant nem lehet például újból eladni.
A földhivatali eljárás függőben tartása egy eljárási intézkedés, amelyre leggyakrabban bankkölcsönből fedezett ingatlan adásvételekor kerül sor, a bankkölcsön elbírálásának idejére. Ilyenkor ugyanis az adásvételi szerződés megkötésekor a (teljes) vételár nem kerül megfizetésre, és ezért az eladó kérvényezi az illetékes ingatlanügyi hatóságtól (földhivataltól), a vevő tulajdonjog bejegyzési kérelmének függőben tartását.
A tulajdoni lap tetején széljegy szerepelhet, ami azt mutatja, hogy valakinek valamely bejegyzésre váró kérelme elbírálás alatt áll a földhivatal által. Első része az ingatlan adatait tartalmazza.(településnév, pontos cím, helyrajzi szám, jogi jellegének megjelölése)
A tulajdoni lap tartalmát érintő kérelem esetén, a beadvány iktató száma a tulajdoni lapra széljegyként kerül fel. A széljegy azt tanúsítja, hogy az ingatlannnal kapcsolatban bejegyzés, feljegyzés vagy átvezetés iránti eljárás van folyamatban. A széljegy csak azt jelzi hogy kérelem elbírálása van folyamatban, amelynek a hivatal helyt ad, vagy elutasítja azt. Érdemes figyelmet fordítani rá, ha ugyanis széljegyként szerepel az általunk megvásárolni kívánt ingatlanon egy tulajdonjog bejegyzési kérelem, akkor azt már valószínűleg másnak eladták.

Mi a foglaló?

11 márc. 2015
Kategória: ingatlanjog-blog
A foglaló egy a vevő által az eladónak fizetett pénzösszeg, mely történhet készpénzes fizetés, banki átutalás vagy ügyvédi letét útján. Egy önként vállalt többletszankció amely a szerződés lehetetlenné válásához kötődik. A foglaló a szerződés teljesülésének esetén a vételár részét képezi, abban az esetben azonban ha az adásvételi szerződés valami oknál fogva meghiúsulna, a felelős fél amennyiben az a vevő, elveszíti azt, az eladó okán nem teljesülés esetén pedig a kétszeresét kell visszatérítenie a vevőnek, ezen felül pedig a meghiúsulásért felelős félnek számolnia kell a szerződésszegés következményeivel is. (Ez esetben a kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken)
Alapvető változás a régi polgári törvénykönyv szabályozásához képest , hogy foglalót nem a kötelezettségvállalás “jeléül” szokás adni (ami éppen az előleg-hiszen annak nincs szankciós jellege, meghiúsulás esetén visszajár), hanem a foglaló a kötelezettségvállalás megerősítéseként vállalt többletszankció hiszen szankciós jellegénél fogva meghiúsulás esetén az elvész, illetve kétszeresét kell visszafizetni.
Alapvető különbség a foglaló illetve a vételárelőleg között hogy meghiúsulás esetén az egyik visszajárhat, a másik nem (feltétlenül). A foglaló egy többletszankció, mely a szerződés meghiúsulásának esetén elvész, illetve kétszeresét kell visszafizetni. Ellenben az előleg meghiúsulás esetén visszajár, és nincsenek egyéb jogkövetkezményei.
Az eladó családi helyzete,hogy házas, vagy sem, nem befolyásolja az ingatlan tulajdonjogát, amennyiben az, a házasság előtti különvagyonának részét képezi. Más a helyzet amikor az ingatlan a házastársak közös vagyonának része és arról még fennálló vagyonközösségük alatt rendelkeznek, ekkor ugyanis másik házastársuk hozzájárulásával tehetnek rendelkezéseket.
Az ingatlan birtokbaadását a teljes vételár kifizetése után érdemes a vevő birtokába adni, amelyet javasolt birtokbaadási jegyzőkönyvvel biztosítani. A vevő ugyanis ettől a naptól kezdve viseli az ingatlan terheit, kárveszélyeit és élvezi hasznait. A birtokbaadási jegyzőkönyvben rögzítve van a közüzemi mérőórák állása és gyári száma és két tanú aláírása-a későbbi viták elkerülése végett. Így ugyanis teljes bizonyítóerejű magánokiratnak minősül a jegyzőkönyv. A birtokbaadás napjáig a közüzemi költségek az eladót, attól kezdve pedig a vevőt terhelik. A vevő részéről érdemes az eladótól úgynevezett “nullás igazolást” kérni, hogy annak nincsenek közüzemi tartozásai, valamint igazolást arról, hogy mindenki kijelentkezett a lakásból és nincs olyan cég sem amely székhelyként vagy telephelyként jogosult az ingatlan használatára.

"Jus est ars boni et aequi”- a jog a jó és igazságos művészete, tartja egy latin közmondás. Ezt a honlapot, mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartom fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatóak

Kapcsolattartás

dr. Gerő Tamás

ügyvéd, sportjogi-, és adójogi szakjogász

 Iroda: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 113.

 Tel/fax: 06-1-3882389

  Mobil: +36 30 2657101

 E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.