Blog

Számos versenyző, sportoló él a táplálék-kiegészítők és hasonló vitaminok adta lehetőségekkel, a teljesítmény fokozása, regeneráció elősegítése vagy a fáradtság gyorsabb és hatékonyabb leküzdésének érdekében. A sportoló felelősségének relevanciája az ún. szennyezett étrend-és táplálékkiegészítők szedése esetén fokozottabban előtérbe kerül, ezért ebben az esetben fontos tisztázni annak jogi szabályozását, a szennyezettség fogalmát valamint a jogkövetkezményeket és szinte a „probatio diabolica” elve szerint működő bizonyítás lehetőségét a sportoló részéről.

Objektív felelősség elve

Már korábbi cikkekben is szó esett az objektív felelősség elvéről, viszont a szennyezett táplálék-kiegészítők eseteiben érdemes újra megemlíteni, miszerint a sportoló felelős bármilyen a szervezetéből származó mintában talált tiltott anyag jelenlétéért, a felelősség pedig kiterjed továbbá a különböző doppingvétségek, illetve a WADA tiltólistáján szereplő anyagok és módszerek ismeretére is.  Az egyre jobban elterjedt táplálék-és étrend kiegészítők használata jogi szempontból, önmagában nem tiltott, viszont előfordulhat, hogy egyes összetevők, amelyek gyakran nincsenek feltüntetve a terméken, a WADA által jogszabályban meghatározott doppinglistán szerepelnek. Pozitív minta esetén pedig, a sportoló felelőssége automatikusan megállapításra kerül (abban az esetben is, ha a tiltott szer/anyag csekélyebb mennyiségben fordult elő a mintájában).

Mit jelent a „szennyezett termék” fogalma?

A Nemzetközi Doppingellenes Szabályzat 2015-ös, és jelenleg is hatályos kódexe pontosan meghatározza a szennyezést tartalmazó termék fogalmát, és ide sorolja azt a terméket, amely, tiltott anyagot tartalmaz és jelenléte a termék címkéjén vagy az interneten végzett ésszerűnek tekinthető kutatással feltárható.

dopping

Mi okozhatja a szennyezettséget?

A szennyezettség egyik forrása lehet, ha ugyanazon gyári üzemben létrehozott egyes termékek összetevője másik termékbe kerül, ezért nyomokban tartalmazhatja a tiltott anyagot/összetevőt a sportoló által használt produktumban is, vagyis a nem megfelelő tisztítási folyamatok miatt alakulhat ki a szennyezettség. Másik lehetséges probléma, a (szegény) nyers összetevők használata, melyeket a gyártók gyakran ismeretlenül alkalmaznak a termék gyártása során.

Bizonyítás nehézségei

Az eset egyedi körülményeit figyelembe véve a büntetés enyhítésének lehetősége fennállhat, viszont a szennyeződést tartalmazó termékek esetében nem elegendő a súlyos vétkesség vagy gondatlanság hiánya, hanem azt is bizonyítania kell a sportolónak, hogy a kimutatott tiltott anyag, a szennyeződést tartalmazó termékből származik. Ez esetben az eltiltási időszak minimuma a megrovás, maximumam pedig két éves eltiltás, a vétkesség súlyosságát figyelembe véve.

 A doppingvétség elkövetésének bizonyítása elsősorban a doppingellenes szervezetet terheli, amely a valószínűsítés szintjét szükséges, hogy elérje, viszont nem kell kétséget kizárónak lennie. A sportoló nehéz feladata ezután a vélelem megdöntése, vagyis, hogy nem követett el doppingvétséget, amely a szennyezett termékek fogyasztása esetén még bonyolultabb helyzetet eredményez. A bizonyítás során tehát igazolni kell, hogy:

  • a sportolót a gondatlanság sem terheli
  • illetve, hogy a tiltott anyag/szer rajta kívül álló, objektív körülmény miatt került szervezetébe, amely nem garancia az eltiltás mentesülése alól, viszont az enyhítés lehetősége még  fennállhat.

Arija Ademi ügy- szándékosság hiánya mégis elegendő?

Arija Ademi horvát születésű labdarúgó ügyében például, ahol az UEFA Etikai és Fegyelmi Bizottsága [továbbá: Bizottság] 4 évre felfüggesztette a sportolót, aki pozitív mintát adott, ugyanis szervezetében a stanozol (izomzatot növelő, anabolikus szteroid) került kimutatásra. A játékos állítása szerint nem volt szándékos a doppingvétség és a tiltott anyag egy szennyezett étrend kiegészítő (Megamin/Megakomplex) bevitele során került szervezetébe. A sportoló ezután fordult a Bizottság Fellebbviteli Testületéhez, ahol a szennyezettség bizonyítása érdekében több ilyen Megakomplex terméket vásárolt (buborékcsomagolású, műanyag változatot), viszont az UEFA ennek ellenére sem fogadta el a fellebbezést, mivel véleménye szerint az utóbb vásárolt termékek nem egyenlők a palackban lévő mintával, amelyet a dopping során használt.

A labdarúgó fellebbezett a CAS-nál, amely elismerte végül, hogy a termék tartalmazott stanozolt. Érdekesség, hogy a Nemzetközi Sport Választottbíróság nem ismerte el a súlyos vétkesség és gondatlanság hiányát, viszont megállapította, hogy nem történt szándékosság, ezért határozatában a sportolóra kiszabott szankciót 2 évre csökkentette, a játékos alacsony fokú hibája és bizonyítékai alapján. Az enyhítés egyébként az UEFA Anti Dopping Szabályzatában is szerepel és megegyezik a WADA kódexben foglaltakkal, miszerint az eltiltási időszak maximális értéke két év. A horvát labdarúgó esetében látható, hogy elegendő volt a szándékosság hiánya, a büntetés enyhítése érdekében.

Lehetséges megoldások (mellőzés nincs csak enyhítés)

A súlyos vétkesség vagy gondatlanság hiányának fennállásának bizonyítása a gyakorlatban rendkívül nehéz nem beszélve arról, hogy azt is bizonyítani köteles, hogy mit nem követett el, amely a büntetés enyhítése érdekében is legtöbbször lehetetlen helyzetbe hozza a sportolót. Fontos, hogy minden lehetséges bizonyíték bemutatásra kerüljön a bíróságon, amely a kiszabott szankció minimalizálásához szükséges (lásd Arija Ademi ügy). A WADA Szabályzata némi enyhítést hozott a sportolók számára, viszont a büntetés mellőzését kizárja azok körében is, akik a „szennyezettség” áldozataivá váltak. Teljes biztonságot és doppingmentességet semmi sem biztosít, még a különböző ellenőrző programok sem (pl.: Informed Sport), a termék gyártóiról nem is beszélve, hiszen 100%-os garanciát ők sem tudnak vállalni. Ennek fényében a sportoló számára ajánlott ( és kötelességük is profiként) a táplálék-és étrendkiegészítők  fogyasztása előtt a körültekintő tájékozódás, orvossal vagy dietetikussal történő konzultáció, vagyis a prevenció, illetve a megfelelő és kiegyensúlyozott étrend előnyben részesítése a fenti helyzet elkerülése és legfőképpen egészségük megőrzése érdekében.

Források:

  • évi Doppingellenes Szabályzat [továbbá: Szabályzat], 6. oldal, 2. cikk, 2.1.1
  • Szabályzat: oldal 1. Függelék-Fogalommeghatározások
  • Szabályzat, 10.5.1
  • Rippel Szabó Péter: A táplálékkiegészítők használatának komoly jogi következményei lehetnek/ Taking nutritional supplemements can have serious legal consequences
  • Key challenges facing athletes in contaminated supplement cases: A review of the Arijan Ademi decision; LawinSport
Kategória: Blog
kedd, 14 augusztus 2018 13:12

Dopping és felelősség a sportban

Dopping és felelősség a sportban

A versenyző köteles tartózkodni, különösen tiltott szerek használatától, tiltott módszerek alkalmazásától, a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel történő befolyásolásától - olvasható a Sporttörvény 4.§-ban [2004.évi I. törvény]. A dopping fogalma magában foglalja mind a fizikai és pszichikai teljesítménynövelést, amely egyaránt sérti a fair play szabályait a sportban, valamint az egyenlő versenyfeltételek követelményét, nem beszélve annak az egészségre is káros hatásairól.

A tiltott teljesítményfokozást körülíró szabályok alkalmazásában illetve a hazai és nemzetközi jog összehangolásában fontos szerepet játszanak a különböző doppingellenes szervezetek. (A Magyar Antidopping Csoport, azaz a MACS, illetve a WADA).  Ezek a szervezetek felügyelik a sport „tisztaságát”.

A sportolók érdekében fontos tisztázni a doppingvétség fogalmát, azok eseteit, valamint a CAS (Court of Arbitration for Sport) által elnevezett szigorú felelősség elvének gyakorlati érvényesülését a sportolók körében.

WADA (World Anti Doping Agency) szabályzat – dopping és doppingvétség

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség által létrehozott ún. doppinglista deklarálja, a tiltott szerek illetve módszerek felsorolását, amelyek használata doppingvétségnek minősül. A mindenki számára hozzáférhető jogszabályi formában megalkotott tiltólista folyamatos korszerűsítésen megy keresztül, ha egy újabban felfedezett szer vagy módszer bukkan fel a sport világában [A 2018-as verzió elérhető és letölthető a WADA hivatalos honlapján].

Kategória: magánjog-blog

- Mielőtt rátérnénk a mostani témánkra, az első interjúnk kapcsán „muszáj” megkérdeznem, hogy milyen volt a foci EB testközelből?

 - Nagyon jó. Szerencsénk volt, mert – többek között - pont a magyar-portugál meccset láttuk, ami maximális futballélményt adott, magával ragadva a nézőket is: egymás nyakába borultunk a mellettünk ülőkkel. A 60-70000 férőhelyes stadionban legalább 20000 magyar volt kint Lyonban.

 - Hasonló katartikus élmény egy olimpia is – mint most a riói -, feltéve, ha nem árnyékolja be például egy olyan eset, mint a közelmúltban az orosz sportolóké: nem sokon múlt, hogy Oroszországot intézményesített doppingolás miatt kitiltják az olimpiáról. De mi is történt pontosan?

Kategória: Hírek
kedd, 05 május 2015 00:00

Dopping vagy sportfegyelmi vétség?

Pár napja két élsportoló, az ötszörös világbajnok kajakos Csipes Tamara és a vb-ezüst és bronzérmes kajakos Dombvári Bence ügye foglalkoztatja a közvéleményt. A két fiatal megbukott a dunavarsányi edzőtáborban elvégzett drogteszten, mert az kokaint mutatott ki a szervezetükben. A 2015-ös tiltólista ( Nemzetközi doppingellenes szabályzata) S6-os versenyen tiltott kategóriába sorolja a kokaint. E szerint Csipes Tamara és Dombvári Bence pozitív drogtesztje nem doppingeset, ezért nem is kerül a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) elé.

Más elbírálás alá esik, ha egy versenyen kívüli doppingellenőrzéshez kapcsolódó drogteszt mutatja ki a versenyző szervezetében a drogfogyazstás nyomait, mintha egy Világ- vagy Európa bajnokság keretében történik az ellenőrzés. Utóbbinál a kokainfogyasztás kimeríti a doppingvétség fogalmát, ami után súlyos következményekre számíthat a sportoló. Doppingellenes tevékenység szabályairól szóló rendelet szerint amennyiben első alkalommal kerül sor a doppingvétségre sportfegyelmi büntetésként a sportszövetség által szervezett, vagy a versenynaptárában szereplő versenyen,  edzésen, edzőtáborban való részvételtől történő – 2 év időtartamú- eltiltás is alkalmazható. 
                                                                


A Magyar kajak kenu szövetség doppingellenes szabályzata kimondja, hogy a versenyző felelős a szervezetéből származó mintából kimutatott bármilyen tiltott szer, szármezék jelenlétéért, tiltott szer használatáért.

Abban az esetben ha büntetőjogi szemmel nézzük az esetet elmondhatjuk, hogy a kábítószer fogyasztását bünteti a törvény. Jelen ügy a csekély mennyiségű kábítószer tartásával egy büntetési kategóriába tartozik, vagyis két év szabadságvesztéssel büntetendő. A börtönbüntetést el lehet kerülni, ha a fogyasztó hat hónapos elterelésen vesz részt (ez általában prevenciós vagy gyógyító foglalkozás).

Kategória: Hírek

"Bármihez amit megtehetsz, vagy megálmodsz, fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik”- írta egykor Johann Wolfgang von Goethe. Ezt a honlapot, mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartom fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatóak

Kapcsolattartás

dr. Gerő Tamás

ügyvéd, sportjogi-, és adójogi szakjogász

 Iroda: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 113.

 Tel/fax: 06-1-3882389

  Mobil: +36 30 2657101

 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Adatkezelési szabályzat