SZEMELVÉNYEK A NEMZETKÖZI SPORTDÖNTŐBÍRÓSÁG JOGGYAKORLATÁBÓL: A SPORTOLÓI BIOLÓGIA ÚTLEVÉL, MINT KÖZVETETT BIZONYÍTÁSI MÓDSZER ÉRVÉNYESÍTHETŐSÉGE
- BEVEZETŐ
Claudia Pechstein egykori német gyorskorcsolyázó, aki 1988-ban még a Német Demokratikus Köztársaságot képviselte a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) junior gyorskorcsolya-világbajnokságán. Hosszú pályafutása során nyolc olimpián is részt vett, ahol öt aranyérmet, kettő ezüst- és kettő bronzérmet is szerzett, valamint számos világbajnoki, Európa-bajnoki, illetve országos bajnoki címmel is büszkélkedhet, amelyek alapján okkal nevezhető minden idők egyik legsikeresebb gyorskorcsolyázójának.
2009-ben azonban az ISU doppingvétség miatt 2 évre eltiltotta a sportolót, amelyet egy évtizedig elhúzódó jogi procedúra követett. A jogi eljárás sarokpontját a sportoló által a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) benyújtott fellebbezés jelentette, s a CAS előtt lefolytatott eljárás képezi jelen cikk tárgyát is.[1] Az üggyel összefüggésben kiemelkedő jelentőséggel bír a biológiai útlevél intézménye. A Sportolói Biológiai Útlevél alapelve a kiválasztott biológiai változók időbeli nyomon követése, amelyek közvetett módon jelzik a dopping hatását, ahelyett, hogy magát a doppingszert vagy a doppingmódszert próbálnák kimutatni. A Sportolói Biológiai Útlevél értékes információkkal szolgál, amelyek felhasználhatók a doppingellenes tevékenységek, például a célzott tesztelés vagy a vizsgálatok hatékonyabb irányítására.
A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) vezető szerepet vállalt a Sportolói Biológiai Útlevél kidolgozásában. A WADA sportolói biológiai útlevélre vonatkozó működési iránymutatásait először annak végrehajtó bizottsága hagyta jóvá, amelyek 2009. december 1-jén léptek hatályba. Az első változat tartalmazta az egyes sportolók hematológiai változóinak a vérdopping kimutatására szolgáló profilalkotására vonatkozó egységesített megközelítést. A kezdeti rendszert 2014-ben kiegészítették a szteroidmodullal, amely egy sportoló vizeletmintájában mért szteroidváltozóinak longitudinális profiljait hivatott létrehozni.
- AZ ÜGY[2]
- 2 február 4. és 2009. április 30. között Claudia Pechstein számos doppingellenőrzésen esett át, amelyek egyike sem mutatott ki számára kedvezőtlen vizsgálati eredményt. Ugyanezen időszak alatt az ISU több mint 90 vérmintát vett tőle a vérprofilkészítő programjának részeként. Ebből 27-et 2007. október 20. és 2009. április 30. között, ezek közül az utolsó 12-t pedig 2009 januárja és áprilisa között. Az ISU vérprofilkészítő programja keretében mért és rögzített vérparaméterek közé tartozik többek között a hemoglobin, a hematokrit és a retikulociták százalékos aránya (a továbbiakban: %retics). A retikulociták a csontvelőből felszabaduló éretlen vörösvértestek. A %retics egy érzékeny hematológiai paraméter, amely valós idejű értékelést ad az erythropoiesis funkcionális állapotáról egy személy szervezetében. Az ISU szerint a normális %retics értékek a 0,4-2,4 közötti tartományba esnek, a sportoló néhány vérvizsgálati eredménye viszont jóval 2,4 feletti értéket mutatott, amelyet hirtelen csökkenés követett. 2009. február 7-8-án a norvégiai Hamarban rendezték meg a 2009-es évi ISU Allround gyorskorcsolya-világbajnokságot, amelynek kezdete előtti napon reggel valamennyi sportolótól vérmintát vettek szűrési célokra. Ekkor Claudia Pechstein %retics-értéke 3,49 volt.
Az ISU másnap további két alkalommal vett vérmintát a sportolótól. A %retics száma a két vérvétel alkalmával 3,54, illetve 3,38 értéket mutatott. E napon az ISU orvosi tanácsadója, prof. Dr. Harm Kuipers tájékoztatta a sportolót és a németországi gyorskorcsolyázó szövetséget (Deutsche Eisschnelllauf Gemeinschaft e. V., DESG), hogy a sportoló %retics értékei rendellenesnek minősülnek. Bár a hemoglobin és a hematokrit értékei alapján Claudia Pechstein akár indulhatott is volna a versenyeken, a DESG közölte, hogy a sportoló nem vesz részt a következő napi megmérettetéseken. 2009. február 18-án újabb vérmintát vettek tőle versenyen kívül, amely 1,37 %retics értéket mutatott.
A sportoló vérprofiljának áttekintése után az ISU 2009. március 5-én a Fegyelmi Bizottsága előtt azzal vádolta meg a sportolót, hogy tiltott anyagot szedett és/vagy tiltott módszert, azaz a vérdopping valamilyen formáját alkalmazta, ami a 2009. január 1-jén hatályba lépett doppingellenes szabályzata (a továbbiakban: ISU ADR) 2.2. cikke értelmében doppingellenes szabályszegésnek minősül, összhangban a Nemzetközi Doppingellenes (WADA) Szabályzat új változatával.
A 2009. június 29-30-án Bernben tartott meghallgatást követően az ISU Fegyelmi Bizottsága 2009. július 1-jén hozta meg határozatát, amelyben Claudia Pechsteint az ISU ADR 2.2. cikke szerinti doppingellenes szabálysértésért felelősnek nyilvánították, mivel tiltott vérdoppingmódszert alkalmazott. A gyorskorcsolya-világbajnokságon 2009. február 7-én az 500 és 3000 méteres futamokban elért eredményeit kizárták; pontjait, díjait és érmeit elvették. 2009. február 9-től kezdődően 2 éves eltiltással sújtották.
- A FELEK BEADVÁNYAI
A sportoló és a DESG 2009. július 21-én benyújtották a CAS-hoz az ISU Fegyelmi Bizottsága határozata elleni fellebbezéseiket.
- július 27-én a sportoló ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújtott be, amelyben kérelmezte a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését a CAS végleges határozatának meghozataláig; másodlagosan, hogy az ISU, annak tagjai vagy a DESG által elismert valamennyi gyorskorcsolyaversenyen, valamint a DESG és klubjai által szervezett valamennyi edzőversenyen ideiglenes részvételi jogosultságot biztosítsanak számára; harmadlagosan, hogy ideiglenes jogosultságot biztosítsanak számára a DESG és klubjai által szervezett valamennyi edzésen való részvételre, továbbá a 2010. évi vancouveri téli olimpiai játékokra való felkészülésre alkalmas valamennyi gyorskorcsolya-versenypálya verseny- és edzéscélú használatára.
A CAS 2009. szeptember 4-én részben helyt adott a sportoló kérelmének, mert úgy ítélte meg, hogy a sportoló teljesítette a rá háruló bizonyítási kötelezettséget, miszerint a 2010. évi vancouveri téli olimpiai játékokra való kvalifikációs esélyeinek védelme érdekében szükséges a DESG és/vagy egy klub által szervezett edzésen részvételét lehetővé tevő ideiglenes intézkedés, azt azonban nem bizonyította, hogy helyzetének védelme érdekében a megtámadott határozat teljes felfüggesztésére van szükség. A sportoló engedélyt kapott arra is, hogy edzés céljából használhasson minden rendelkezésre álló gyorskorcsolya-versenypályát a fellebbezés érdemi elbírálásáig.
A sportoló 2009. október 14-én benyújtotta a CAS-hoz a bizonyítékokat tartalmazó beadványát.
A CAS 2009. október 19-én tájékoztatta a feleket, hogy a sportoló beadványának számos része nem felel meg a testület utasításainak és a CAS szabályzat R56. cikkének, ezért elrendelte, hogy a sportoló 2009. október 14-én kelt beadványának nagy részét töröljék a jegyzőkönyvből.
A DESG 2009. október 21-én beadványt nyújtott be, amely egy rövid ismertetőt és egy új szakértői jelentést tartalmazott.
A CAS testülete 2009. október 21-én megerősítette azon döntését, hogy nem fogadja el az új szakértő szakvéleményét, mivel az nem vonatkozott a sportolón végzett orvosi vizsgálatokból származó új bizonyítékokra, és mivel a sportoló 2009. augusztus 3. előtt nem kérte a fellebbezési beadványa benyújtásának határidejének meghosszabbítását az új szakértő véleményének beszerzése céljából; elutasította – tekintettel arra, hogy a CAS szabályzat R57. cikke értelmében "az eljárás zárt ülésen zajlik" – a DESG és a sportoló azon kérelmét, hogy engedélyt adjanak néhány érdekelt megfigyelőnek a tárgyaláson való részvételre; úgy döntött, hogy nem veszi jegyzőkönyvbe a DESG 2009. október 21-i beadványát, mivel azt a testület 2009. október 19-i végzését megsértve nyújtották be.
A meghallgatásra 2009. október 22-én és 23-án Lausanne-ban került sor, amelyen Claudia Pechstein is jelen volt. A testület részéről konferencia formájában számos szakértő tanú meghallgatására került sor. A felek utolsó beadványait és a sportoló záróbeszédét követően a testület lezárta a meghallgatást.
A sportoló újabb sürgős ideiglenes intézkedés iránti kérelmeit – annak érdekében, hogy részt vehessen a 2009. novemberi világversenyeken – a CAS testülete elutasította.
A CAS testülete elutasította a sportoló azon ismételt kérelmét is, hogy egy – a korábbi véleményeit felülvizsgáló – professzort kihallgassanak.
- A FELEK ÉRVELÉSE
Claudia Pechstein felperes azzal is érvelt, hogy a longitudinális profilalkotás mint a doppingellenes szabályszegés bizonyításának módszere 2009. január 1-je előtt nem volt megengedett és soha nem adott írásos beleegyezést ahhoz, hogy vérmintáit – a sportolói útlevelet kivéve – a vérdopping bizonyítékaként használják fel.
Az ISU 2,4 %retics felső határértéke nem a sportfiziológiában és az orvosi gyakorlatban általánosan elfogadott határérték. Egy német orvosi kézikönyv szerint az egészséges nőknél a 0,8-4,1 %retics érték normális.
A fizikai vagy pszichológiai stressz, fertőzés, hideg hőmérséklet, magaslati edzés, a lábra gyakorolt nyomás stb. is okozhatta a magasnak talált %retics értékeit. Emellett is a hemoglobin és hematokrit értékei mindig az ISU-határértékeken belül voltak, így komoly jelek utalnak a vérdoppingolás ellen. Az új orvosi vizsgálatok azt mutatják, hogy valószínűleg krónikus vérzavarral és/vagy genetikai rendellenességgel küzd, ami a szervezetében a %retics növekedéséhez vezethet.
Claudia Pechstein ezért is kérte az ISU Fegyelmi Bizottsága határozatának hatályon kívül helyezését; azt, hogy ne nyilvánítsák felelősnek doppingellenes szabálysértésért, tiltott vérdopping módszer alkalmazásával elkövetett doppingvétségért; a 2009. február 9-től kezdődően kiszabott 2 éves eltiltását töröljék el; a gyorskorcsolya-világbajnokságon 500 méteren és 3000 méteren elért eredményeinek kizárását vonják vissza.
A DESG felperes – a sportoló által felhozott érvek többségének támogatása mellett – kifejtette azon álláspontját is, hogy az ISU vérprofilkészítő programja hiányosságokban szenved, például a követett vizsgálati és laboratóriumi eljárások, valamint a %retics mérésének megbízhatósága tekintetében.
A DESG ezért is lényegében ugyanazt kérte, mint Claudia Pechstein.
Az ISU alperes hivatkozott arra is, hogy a sportoló vérprofilja a hematológiai paraméterek – különösen a retikumok – abnormális értékeit és ingadozásait tükrözi, amelyek csak "a vörösvértestek termelését serkentő mesterséges manipulációs módszer" eredményeként jöhetnek létre.
Mivel az összes nemzetközi gyorskorcsolya tevékenységre – beleértve a doppingellenes tevékenységet is – ő tekinthető az illetékes szervnek, jogosult volt saját vérprofilkészítési programját elindítani anélkül, hogy megvárta volna a WADA speciális szabályait. A WADA nem adott ki semmilyen kötelező érvényű dokumentumot a vérszűrési programokat szabályozva, míg az ISU 2008. július 30-án kiadta az 1520. számú közleményét, amely az ISU versenyein és tevékenységeiben részt vevő valamennyi korcsolyázóra vonatkozik.
A vérprofilkészítési programja az ISU-rendezvényeken részt vevő valamennyi férfi és női sportoló vizsgálatát előírja, és a vérparaméterek mérésére, nem pedig tiltott anyagok kimutatására összpontosít. Az ISU ADR 3.2. cikke, amely előírja, hogy az ISU doppingellenes szabályainak megsértésével kapcsolatos cselekmények bármilyen észszerűen megbízható eszközzel megállapíthatók, változatlan maradt azóta, hogy az ISU a Nemzetközi Doppingellenes (WADA) Szabályzat 2003-as kiadásával összhangban elfogadta doppingellenes szabályzatát.
A longitudinális profil használata a doppingolás bizonyítékaként jogilag elfogadható, mivel ez egy olyan bizonyítási/eljárási szabály, amelyre nem vonatkozik a visszamenőleges hatályú jogalkalmazás tilalma. A versenyek valamennyi résztvevőjét kötelezi az ISU ADR és az 1520. sz. közlemény. Minden esetre – az ISU ADR 2.2., 3.2., 6.2. és 6.3. cikkére is tekintettel – a vérprofilok eredményeinek a doppingellenes szabály megsértésének bizonyítékaként való felhasználásához nem szükséges a sportoló hozzájárulása.
A %retics értékek az elmúlt két szezonban egyértelműen kórosak voltak a fontos versenyek idején: 3,54% Hamarban (2009. február 7.) és 3,75% Calgaryban (2007. november 17.). A versenyek után néhány nappal az értékek minden alkalommal sokkal alacsonyabb szintre tértek vissza: 1,37% 2009. február 18-án és 2,2% 2007. november 24-én. A sportoló korával és fokozatos hanyatlásával ellentétben a 2007 novembere és 2009 februárja közötti időszakban meglepően jó eredményeket ért el, többek között pályafutása legjobb idejét futotta 1500 méteren.
Az ISU nem kötelezhető olyan bizonyítékok bemutatására, mint például a vérbetegség hiánya, mivel Claudia Pechstein a korábbi eljárás során megtagadta az együttműködést az ilyen bizonyítékok felvételében, mindenesetre a sportoló értékei egyértelműen azt mutatják, hogy nem szenved vérbetegségben. Egy vérbetegség esetleg vezethetne ahhoz, hogy folyamatosan nagyon magas vagy nagyon alacsony értékeket mutatna, azonban a sportoló profiljának jelentős %-os ingadozását nem lehet vérbetegséggel magyarázni.
Az ISU ezért is kérte a fellebbezések teljes egészében elutasítását és a megtámadott határozat helybenhagyását.
- A CAS DÖNTÉSE
A CAS feladata annak eldöntése volt, hogy a felek állításai eredendően helyesek-e, nem pedig az, hogy a megtámadott határozat helyességét értékelje.
A CAS a fellebbezéseket elutasította, a megtámadott határozatot lényegében helybenhagyta.
A CAS döntésének indokolása
A CAS jelen ügyben számos körülmény figyelembevételével hozta meg döntését, azonban a döntéshozatal során kiemelt jelentőséggel bírt a sportoló hematológiai értékeinek értékelésére fordított vizsgálat. A CAS testülete megállapította, hogy az eljárás során meghallgatott szakértők között jelentős konszenzus van abban, hogy a sportoló által mutatott 3,5 körüli %retics értékek az egyének közötti eltérés szempontjából, azaz az európai általános populációhoz és más sportolókhoz viszonyítva abnormálisak.
A CAS testületének a sportoló által 2009. február 6-án és 7-én Hamarban mutatott magas %retics értékeket az egyénen belüli eltérés szempontjából is értékelnie kellett, különös tekintettel arra, hogy a sportoló egyik fő érvelése az volt, hogy természetes módon magas %retics értékei vannak, és ezért ezek nem hasonlíthatók össze sem az általános populáció, sem a többi korcsolyázó értékeivel. Mindezek tekintetében a CAS testület figyelembe vette a sportoló által 2009. február 6. előtt rögzített utolsó tizenhét %retics értéket.
A CAS testülete megállapította, hogy a sportoló által a tizenhét vizsgálat során mért %retics átlagértéke 2,10% ami meglehetősen magas, de még mindig egy viszonylag normális tartományon belül van. Az említett tizenhét vizsgálatban kimutatott legmagasabb érték 2,84%, a legalacsonyabb érték pedig 1,27% volt. Figyelembevéve a megvizsgált tudományos bizonyítékokat, a CAS testülete meggyőződött arról, hogy a sportoló által 2009 februárjában Hamarban mért értékek még a saját egyéni retics% értékeivel összehasonlítva is kórosak. Mindezek alapján a CAS testülete a döntése meghozatalakor úgy vélte, hogy ezek az ingadozások is rendellenesnek tekinthetők.
A sportoló fellebbezésében többféle érvelést is előadott, így például hivatkozott a hideg hőmérsékletre, a magasságra, az intenzív testmozgás miatti fizikai megterhelésre, a korcsolya és a pengék okozta lábnyomásra, a vizsgálatok egyenlőtlen eloszlására az év folyamán, vérzésre, valamint egy 2009 januárjában elszenvedett fertőzésre.
A CAS testületének ezen érvelések figyelembevételével, illetve ezen körülmények megvizsgálásával kellett meghoznia a döntését. A hideg hőmérséklettel kapcsolatban a CAS testülete megállapította, hogy a sarkvidéki téli terepen végzett vizsgálatok alapján, -170 fokos hőmérsékleten, tehát kifejezetten szélsőséges körülmények közötti mérés során is 2,6 %retics volt a legmagasabb regisztrált érték. Természetesen a sportoló soha nem volt kitéve sarkvidéki szabadtéri körülményeknek, mivel a legjobb gyorskorcsolyapályák kényelmesen fedett helyen vannak. Ami a tengerszint feletti magasságot illeti, a CAS testülete döntésének indokolásában hivatkozik arra, hogy Hamar tengerszint feletti magassága egyáltalán nem feltűnő (125 m), és hogy a sportolótól 2008 és 2009 során vett minták egyike sem 325 m-nél nagyobb magasságban került begyűjtésre, amit egyebekben egyetlen tudományos tanulmány sem tart jelentősnek az itt vizsgált hematológiai értékekkel kapcsolatban. A CAS testülete megjegyezte továbbá, hogy a többi korcsolyázó %retics-értékeit ugyanúgy befolyásolták volna az ilyen állítólagos körülmények, azonban erre nem került sor. Ugyanígy érvelt a CAS az indokolásában a lábnyomásra, valamint a tesztek év közbeni egyenlőtlen eloszlására irányuló érvelésre vonatkozóan. Egyértelműen megállapítható, hogy minden korcsolyázó feszes korcsolyát és pengét használ, és mindannyiukat többnyire a versenyszezonban tesztelik, de ezek a helyzetek nem okoztak figyelemre méltó eltérést a sportolók %retics értékében.
Ami a sportoló által állítólag 2009 januárjában elszenvedett fertőzést illeti, a testület megjegyezte, hogy a legújabb tudományos tanulmányok ellentmondanak ennek a magyarázatnak. Ami a vérzést illeti, a tudományos tanulmányok a "masszív vérzést" jelölik meg a %retics érték emelkedésének lehetséges okaként, azonban a CAS testülete nem találkozott olyan tényszerű bizonyítékkal, amely alapján a sportoló a 2009. februári versenyeket megelőző napokban masszív vérzést szenvedett volna, hozzátéve, hogy egy ilyen esemény mindenképpen akadályozta volna a sikeres részvételét az említett versenyeken. A CAS testülete tehát nem tartotta meggyőzőnek a sportoló fentiekben előadott érveléseit.
A CAS-nak vizsgálnia kellett azon körülményt is, amely szerint a szakértők között egyetértés alakult ki abban, hogy a sportoló abnormális %retics-értékei nemcsak tiltott vérmanipulációra, hanem veleszületett vérbetegségre is visszavezethetők. A CAS testület véleménye szerint a Prof. Schrezenmeier által szolgáltatott bizonyíték döntő elemnek bizonyult ebben az ügyben, mivel az ő szakértői jelentése lényegében kizárta, hogy a sportoló bármilyen kimutatható vérbetegségben szenvedett volna. A testület a fentiekben előadottak alapján megállapította, hogy a sportoló rendellenes %retics értékeinek kialakulására kizárólag vérdopping alkalmazásával kerülhetett sor.
Tekintettel arra, hogy az alkalmazandó tiltólista alapján a vérdopping használata tiltott módszer, a testület megállapította, hogy a sportoló az ISU ADR 2.2. cikkének megsértésével doppingvétséget követett el.
- VÉLEMÉNY
A WADA Sportolói Biológiai Útlevélre vonatkozó irányelveit az évek során folyamatosan finomították. A megközelítést sikeresen beépítették a nemzetközi szövetségek és a nemzeti doppingellenes ügynökségek doppingellenes stratégiáiba. Jelen ügy jelentősége abban áll, hogy a biológiai útlevél program által nyújtott közvetett bizonyítási módszer érvényesíthetősége – egy évtizedig folyamatban lévő, többek között a Svájci Szövetségi Bíróság, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is tárgyalt ügyben – beigazolódott.
[1] Claudia Pechstein német polgári bíróság és nemzetközi emberi jogi bíróság előtt is perelt, azonban az ISU-val és a Német Gyorskorcsolya Szövetséggel szemben benyújtott kártérítési keresetét végül a Német Szövetségi Bíróság 2016-ban elutasította, a tisztességes eljáráshoz való jogának megsértése miatt benyújtott keresetét az Emberi Jogok Európai Bírósága 2018-ban részben elutasította, de a CAS előtti nyilvános tárgyalás megtagadása miatt 8.000 euró kártérítést megítélt számára. A Német Szövetségi Alkotmánybíróság pedig 2022-ben a Német Szövetségi Bíróság határozatát helyezte hatályon kívül. Ld. pl. Bán Dániel: Tisztességtelen szerződésekkel a tisztességes sportért? – Bizonytalankodások a nevezési formanyomtatványba foglalt választottbírósági kikötés körül. Európai Jog 2021/5. 1-8.
[2] CAS 2009/A/1912 Claudia Pechstein v. International Skating Union, CAS 2009/A/2013 Deutsche Eisschnelllauf Gemeinschaft e. V. v. International Skating Union, award of 25 November 2009.
