Hírek-cikkek

Költségvetési csalás

A jelenleg hatályos Btk. 396.§ szerinti költségvetési csalás tényállása váltotta fel a korábban adócsalásként ismert bűncselekményt, amelyet további esetkörökkel egészített ki.

Mi tartozik a költségvetés fogalma alá?

Költségvetésen az államháztartás alrendszereinek a költségvetését – ideértve a társadalombiztosítás, pénzügyi alapjainak a költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat –, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, illetve az Európai Unió által kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. A felsoroltakon túl még a költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell.

 


















Milyen fajtái vannak a költségvetési csalásnak?

Költségvetési csalás I. alapesete Btk. 396. § (1) – általános tényállásEbben az esetben a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tény elhallgatja.

Továbbá el lehet követni akként is, hogy a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogosulatlanul veszi igénybe.

Az utolsó elkövetési magatartás pedig a költségvetésből származó pénzeszközöknek a jóváhagyott céltól eltérő felhasználása.

Költségvetési csalás II. alapesete Btk. 396. § (6) – jövedéki termékre elkövetett költségvetési csalás

A jövedéki termékek tekintetében jogszabályban meghatározott feltétel hiányában, vagy hatósági engedély nélkül, aki jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz vagy kereskedik ő valósítja meg az említett tényállást.

A bűncselekmény célja a jövedéki adó befizetésének a kötelezettségének a szándékos elkerülése.

Mi számít jövedékterméknek?

A Jöt. 3.§ (2) bekezdésének értelmében jövedéki termék az energiatermék, alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék és a dohánygyártmány.

Költségvetési csalás III. alapesete Btk. 396. § (7) – adminisztratív jellegű költségvetési csalás

Itt a költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási vagy tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget az elkövető, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, ennek következtében követi el a bűncselekményt.

Ebben az esetben mulasztás is megvalósíthatja a cselekményt.

 Milyen büntetésre lehet számítani?

Elsősorban a minősítés attól függ, hogy mekkora vagyoni hátrányt okoz az elkövető a cselekményével a költségvetésnek. Másodsorban a törvény meghatároz különböző minősítő körülményeket, ami súlyosabb büntetést eredményez majd, többek között ilyen körülmény a bűnszövetségben történő elkövetés és az ületszerűség.

A büntetési tétel nagysága a vagyoni hátrány mértékétől függően változhat:

• 001 – 500.000 Ft között kisebb,
• 001 – 5.000.000 Ft között nagyobb,
• 000.001 – 50.000.000 Ft között jelentős,
• 000.001 – 500.000.000 Ft között különösen nagy,
• 000.001 felett különösen jelentős vagyoni hátránynak számít.

A Btk. alapján a büntetés költségvetési csalás esetében:

• 3 évig terjedő szabadságvesztés, ha nagyobb vagyoni hátrányt okoz vagy ha a már említett minősítő körülmények állnak fenn.
• A büntetés 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
• A büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
• A büntetés 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

Ezen felül pedig további büntetésként pedig foglalkozástól való eltiltást rendelhetnek el, a továbbiakban gazdálkodó szervezet irányítására vonatkozólag és vagyonelkobzást is alkalmazhatnak intézkedésként.

Van lehetőség enyhítésre?

A Btk. 396. § (8) bekezdése korlátlan enyhítési lehetőséget teremt, amennyiben az elkövető a vagyoni hátrányt a vádemelésig megtéríti.

Ez a lehetőség kizárt, ha az elkövető bűnszövetségben valósította meg a bűncselekményét, illetve, ha különös visszaesőnek számít.

Mennyi ideig tart az eljárás?

Az ügyek bonyolultságától függően, hosszan elhúzódhatnak az eljárások. A nyomozati szak általában kettő év, de előtte az ún. pre szakaszban folyik a felderítése a bűncselekménynek. A bírósági eljárás során vállalni tudjuk – ha a bíróság engedélyezi – hogy az ügyfél távollétében, azaz az ügyfél tárgyaláson történő megjelenése nélkül végig tárgyaljuk az ügyét. Az elsőfokú eljárás évekig is eltarthat, ami enyhítő körülményként merülhet fel a büntetéskiszabás során, amennyiben az idő múlása a terheltnek nem felróható.

Milyen speciális hozzáadott értéket tudunk nyújtani?

Praxisunk során már többször sikerült a nyomozás lezárásakor egyezséget kötni a vádhatósággal. Erre akkor kerülhet sor, ha beismerő vallomást tesz a terhelt, és a kárt megtéríti. Az egyezségi eljárásban kötelező a jogi képviselet. Amennyiben nem jön létre végül az egyezség, vállaljuk, hogy az ügyfelet abban az esetben sem éri hátrány, mivel a beismerő vallomást titkosított jegyzőkönyvben rögzíttetjük az ügyészségen, és a titkosított irat az egyezség meghiúsulása esetén nem használható fel!

Milyen speciális bizonyítási eszközt használ a nagy ügyekben a nyomozó hatóság?

A nyomozás zárt szakaszában az ún. felderítés során és a nyomozás nyílt szakaszában, az ún. vizsgálati szakba is előfordulhat, hogy a nyomozó hatóság ún. leplezett eszközt, azaz távközlési eszközök, jellemzően telefonok lehallgatását foganatosítja. Ilyenkor figyelünk arra, azaz ellenőrizzük, hogy a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök használata törvényes legyen, és mennyiben használható fel a bizonyítási eljárásban. A leplezett eszközök eredménye perdöntő lehet a bűnösség megállapításánál.

A reintegrációs őrizet, olyan kényszerintézkedés, amely a kevésbé veszélyes bűnelkövetők számára lehetőséget biztosít, hogy szabadságvesztésük utolsó szakaszát - elektronikus nyomkövető használatával - az általuk megjelölt, de a büntetés-végrehajtási bíró által engedélyezett lakásban tölthessék ki. Alanyi jogon nem jár senkinek, a 2013. évi CCXL. törvény meghatározza mely esetekben rendelhető el, ki terjesztheti elő illetve a kizárási és megszüntetési okokat is rögzíti.

Ki rendeli el?

A reintegrációs őrizet elrendelése illetve a későbbi megszüntetése is a büntetés végrehajtási bíró hatáskörébe tartozik, vagyis a végső döntést ő állapítja meg. Az elrendelést megalapozó adatok beszerzése illetve az indítvány előterjesztése viszont a büntetés végrehajtási intézet feladata, de a szabadságvesztés végrehajtása alatt egy alkalommal az elítélt vagy védője is kezdeményezheti a bv. intézet felé.  Ebben az esetben a kérelmet a büntetés végrehajtási intézet 15 napon belül továbbítja bv. bírónak, aki az iratok alapján hozza meg döntését és meghallgatást tart.

Milyen feltételek szükségesek?

Az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülés szabályait a Btk. X. Fejezete deklarálja. Mentesülése esetén az elítélt nem köteles számot adni korábbi elítéléséről, viszont az erre vonatkozó adatokat jogosultak a hatóságok, egy bizonyos ideig megőrizni, melynek részletszabályait a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló 2009. évi XLVII. törvény tartalmazza. A mentesítés, mint reszociatív intézmény célja, hogy az elkövető egy hosszabb-rövidebb idő eltelte után ártatlannak minősüljön, az erkölcsi bizonyítványában a büntetlen előéletű státusz szerepeljen, ami biztosítja számára az új élet kezdetének lehetőségét.

Azt vizsgálva, hogy a jogerős elmarasztalás esetén az elítélt mennyi idő után kaphat „tiszta” erkölcsi bizonyítványt, fontos tisztázni a mentesülési illetve a bűnügyi nyilvántartási idő kapcsolatának szabályait.