Blog

Mi az a költségvetési csalás? Milyen védekezési stratégiát érdemes az ilyen ügyekben kialakítani? Kiemelt

Költségvetési csalás

A jelenleg hatályos Btk. 396.§ szerinti költségvetési csalás tényállása váltotta fel a korábban adócsalásként ismert bűncselekményt, amelyet további esetkörökkel egészített ki.

 

Mi tartozik a költségvetés fogalma alá?

Költségvetésen az államháztartás alrendszereinek a költségvetését – ideértve a társadalombiztosítás, pénzügyi alapjainak a költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat –, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, illetve az Európai Unió által kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. A felsoroltakon túl még a költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell.

 


















Milyen fajtái vannak a költségvetési csalásnak?

Költségvetési csalás I. alapesete Btk. 396. § (1) – általános tényállásEbben az esetben a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tény elhallgatja.

Továbbá el lehet követni akként is, hogy a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogosulatlanul veszi igénybe.

Az utolsó elkövetési magatartás pedig a költségvetésből származó pénzeszközöknek a jóváhagyott céltól eltérő felhasználása.

Költségvetési csalás II. alapesete Btk. 396. § (6) – jövedéki termékre elkövetett költségvetési csalás

A jövedéki termékek tekintetében jogszabályban meghatározott feltétel hiányában, vagy hatósági engedély nélkül, aki jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz vagy kereskedik ő valósítja meg az említett tényállást.

A bűncselekmény célja a jövedéki adó befizetésének a kötelezettségének a szándékos elkerülése.

Mi számít jövedékterméknek?

A Jöt. 3.§ (2) bekezdésének értelmében jövedéki termék az energiatermék, alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék és a dohánygyártmány.

Költségvetési csalás III. alapesete Btk. 396. § (7) – adminisztratív jellegű költségvetési csalás

Itt a költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási vagy tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget az elkövető, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, ennek következtében követi el a bűncselekményt.

Ebben az esetben mulasztás is megvalósíthatja a cselekményt.

 Milyen büntetésre lehet számítani?

Elsősorban a minősítés attól függ, hogy mekkora vagyoni hátrányt okoz az elkövető a cselekményével a költségvetésnek. Másodsorban a törvény meghatároz különböző minősítő körülményeket, ami súlyosabb büntetést eredményez majd, többek között ilyen körülmény a bűnszövetségben történő elkövetés és az ületszerűség.

A büntetési tétel nagysága a vagyoni hátrány mértékétől függően változhat:

  • 001 – 500.000 Ft között kisebb,
  • 001 – 5.000.000 Ft között nagyobb,
  • 000.001 – 50.000.000 Ft között jelentős,
  • 000.001 – 500.000.000 Ft között különösen nagy,
  • 000.001 felett különösen jelentős vagyoni hátránynak számít.

A Btk. alapján a büntetés költségvetési csalás esetében:

  • 3 évig terjedő szabadságvesztés, ha nagyobb vagyoni hátrányt okoz vagy ha a már említett minősítő körülmények állnak fenn.
  • A büntetés 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
  • A büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
  • A büntetés 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

Ezen felül pedig további büntetésként pedig foglalkozástól való eltiltást rendelhetnek el, a továbbiakban gazdálkodó szervezet irányítására vonatkozólag és vagyonelkobzást is alkalmazhatnak intézkedésként.

 

Van lehetőség enyhítésre?

A Btk. 396. § (8) bekezdése korlátlan enyhítési lehetőséget teremt, amennyiben az elkövető a vagyoni hátrányt a vádemelésig megtéríti.

Ez a lehetőség kizárt, ha az elkövető bűnszövetségben valósította meg a bűncselekményét, illetve, ha különös visszaesőnek számít.

 

Mennyi ideig tart az eljárás?

Az ügyek bonyolultságától függően, hosszan elhúzódhatnak az eljárások. A nyomozati szak általában kettő év, de előtte az ún. pre szakaszban folyik a felderítése a bűncselekménynek. A bírósági eljárás során vállalni tudjuk – ha a bíróság engedélyezi – hogy az ügyfél távollétében, azaz az ügyfél tárgyaláson történő megjelenése nélkül végig tárgyaljuk az ügyét. Az elsőfokú eljárás évekig is eltarthat, ami enyhítő körülményként merülhet fel a büntetéskiszabás során, amennyiben az idő múlása a terheltnek nem felróható.

 

Milyen speciális hozzáadott értéket tudunk nyújtani?

Praxisunk során már többször sikerült a nyomozás lezárásakor egyezséget kötni a vádhatósággal. Erre akkor kerülhet sor, ha beismerő vallomást tesz a terhelt, és a kárt megtéríti. Az egyezségi eljárásban kötelező a jogi képviselet. Amennyiben nem jön létre végül az egyezség, vállaljuk, hogy az ügyfelet abban az esetben sem éri hátrány, mivel a beismerő vallomást titkosított jegyzőkönyvben rögzíttetjük az ügyészségen, és a titkosított irat az egyezség meghiúsulása esetén nem használható fel!

 

Milyen speciális bizonyítási eszközt használ a nagy ügyekben a nyomozó hatóság?

A nyomozás zárt szakaszában az ún. felderítés során és a nyomozás nyílt szakaszában, az ún. vizsgálati szakba is előfordulhat, hogy a nyomozó hatóság ún. leplezett eszközt, azaz távközlési eszközök, jellemzően telefonok lehallgatását foganatosítja. Ilyenkor figyelünk arra, azaz ellenőrizzük, hogy a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök használata törvényes legyen, és mennyiben használható fel a bizonyítási eljárásban. A leplezett eszközök eredménye perdöntő lehet a bűnösség megállapításánál.

 

 

Megjelent: 933 alkalommal
Értékelés:
(0 szavazat)

"Bármihez amit megtehetsz, vagy megálmodsz, fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik”- írta egykor Johann Wolfgang von Goethe. Ezt a honlapot, mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartom fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatóak

Kapcsolattartás

dr. Gerő Tamás

ügyvéd, sportjogi-, és adójogi szakjogász

 Iroda: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 113.

 Tel/fax: 06-1-3882389

  Mobil: +36 30 4156009

 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Adatkezelési szabályzat