Dopping vagy sportfegyelmi vétség?
Pár napja két élsportoló, az ötszörös világbajnok kajakos Csipes Tamara és a vb-ezüst és bronzérmes kajakos Dombvári Bence ügye foglalkoztatja a közvéleményt. A két fiatal megbukott a dunavarsányi edzőtáborban elvégzett drogteszten, mert az kokaint mutatott ki a szervezetükben. A 2015-ös tiltólista ( Nemzetközi doppingellenes szabályzata) S6-os versenyen tiltott kategóriába sorolja a kokaint. E szerint Csipes Tamara és Dombvári Bence pozitív drogtesztje nem doppingeset, ezért nem is kerül a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) elé.
Más elbírálás alá esik, ha egy versenyen kívüli doppingellenőrzéshez kapcsolódó drogteszt mutatja ki a versenyző szervezetében a drogfogyazstás nyomait, mintha egy Világ- vagy Európa bajnokság keretében történik az ellenőrzés. Utóbbinál a kokainfogyasztás kimeríti a doppingvétség fogalmát, ami után súlyos következményekre számíthat a sportoló. Doppingellenes tevékenység szabályairól szóló rendelet szerint amennyiben első alkalommal kerül sor a doppingvétségre sportfegyelmi büntetésként a sportszövetség által szervezett, vagy a versenynaptárában szereplő versenyen, edzésen, edzőtáborban való részvételtől történő – 2 év időtartamú- eltiltás is alkalmazható.
A Magyar kajak kenu szövetség doppingellenes szabályzata kimondja, hogy a versenyző felelős a szervezetéből származó mintából kimutatott bármilyen tiltott szer, szármezék jelenlétéért, tiltott szer használatáért.
Abban az esetben ha büntetőjogi szemmel nézzük az esetet elmondhatjuk, hogy a kábítószer fogyasztását bünteti a törvény. Jelen ügy a csekély mennyiségű kábítószer tartásával egy büntetési kategóriába tartozik, vagyis két év szabadságvesztéssel büntetendő. A börtönbüntetést el lehet kerülni, ha a fogyasztó hat hónapos elterelésen vesz részt (ez általában prevenciós vagy gyógyító foglalkozás).
