Nemzeti szövetség váltása esetén felvételi kérelem benyújtása szükséges a FIFA Végrehajtó bizottsága felé, melyet majd a Játékos-Státusz Bizottság bírál el. Természetesen itt is található főszabály, amely alól kivételeket is meghatároz a nemzetköz szövetség, néhol szigorú időtartammal vagy más feltételekkel megállapítva. A FIFA illetékes bizottságának döntése ellen viszont az érintett fél fellebbezést is benyújthat a svájci székhelyű Sportdöntőbíróság (CAS) felé.
Főszabály
A FIFA alapszabályának (Regulations Governing the Application of the Statutes) 5-8. cikkelye fekteti le, a nemzeti szövetség cseréjének lehetőségeit és annak feltételeit. Az alapvető elvek szerint:
- minden játékosnak rendelkeznie kell egy (esetleg több) állandó állampolgársággal, amely nem a helyben tartózkodáshoz kötött, hanem a születés jogán illeti meg
- amennyiben az állampolgárságának megfelelő nemzeti csapatban már pályára lépett (bármely hivatalos válogatott mérkőzésen), nem játszhat más „futballnemzetiségben”. Ebben az esetben irreleváns, hogy 90 vagy 3 percet játszott, csak pályára kell lépnie, amely néhány esetben elég abszurd és szigorú szabálynak tűnhet
Munir El Haddadi marokkói származású, spanyol nemzetiségű labdarúgó kérte a marokkói válogatottba történő „átigazolását”, hiszen 2014 szeptemberében mindössze 15 percet játszott a spanyol válogatott csapatban Macedónia ellen és, azóta sem kapott meghívót a spanyolok nemzeti játékos keretébe. A FIFA szabályainak megfelelően ezért nem léphet pályára más nemzetiség színeiben, amelyet a Sportdöntőbíróság is megerősített és egyben elutasította a játékos és a marokkói szövetség együttes kérelmét az előzőekben kifejtett szabályra hivatkozva.
Kivételek - Melyek a nemzetiségváltás feltételei?
Az előző pontban felsoroltak alól, kivételt határoz meg a szabályzat 8. cikkelye. Csak az a játékos élhet a csere lehetőségével, aki:
- új állampolgárságot igényelt és azok feltételeinek hiánytalanul megfelelt, vagy
- jelenlegi nemzete engedélyt ad rá, hogy több nemzeti csapatban is szerepeljen
Néhány nemzet több szövetségben való játéklehetőséget is engedélyez válogatott szinten a labdarúgó számára (kettős állampolgár), de nem biztosít kizárólagos választási jogot a játékosnak, hanem további feltételeket állapít meg (melyek közül legalább egy feltételnek eleget kell tenni):
- az érintett szövetség területén született
- édesanyja vagy édesapja az érintett szövetség területén született
- nagyanyja vagy nagyapja az érintett szövetség területén született
- legalább 2 évig folyamatosan (megszakítás nélkül) az érintett szövetség területén élt
A szabályzat szerint tehát az érintettnek az országban kell születnie vagy ahhoz valamilyen biológiai kötődése szükséges, vagy már egy meghatározott ideje az adott ország (szövetség) területén kell, hogy éljen. Utóbbi esetben az érintett szövetségek megállapodást köthetnek a 2 éves időtartam meghosszabbításáról vagy eltörléséről, amelyet minden esetben a FIFA Végrehajtó Bizottsága (Executive Committee) nyújt be és hagy jóvá- írja a szabályzat 6. cikkelye.
Új állampolgárság igénylése során (7. cikk) az előzőekben felsorolt feltételek szükségesek (születés vagy biológiai kötődés), viszont az időtartam és annak feltételei változnak:
- az érintett játékos legalább 5 évig megszakítás nélkül, folyamatosan, 18 éves korától számítva a szövetség területén élt
A dél-afrikai születésű, Deklan Wynne labdarúgó ügye is hasonló helyzetet teremtett. A játékos (20 évesen) 2015-ben szerepelt az új-zélandi válogatott színeiben, ahol 2010 óta élt családjával. Az új-zélandiak a FIFA szabályzat 6. pontját vették alapul, és ennek megfelelően küldték pályára a játékost. Vanuatu viszont megóvta a döntést, a 7. pontra hivatkozva, hiszen a labdarúgó új nemzetiséget igényelt, vérségi kötelék nem fűzi Új-Zélandhoz illetve 20 évesen nem élhetett legalább már 5 évet a befogadó ország területén. Az Óceániai Labdarúgó Szövetség igazat adott Vanuatu hivatkozására, amely ellen Új-Zéland nem is fellebbezett.
Hogyan lehet váltani?
A játékos egy írásos, alaposan alátámasztott kérelmet köteles benyújtani a FIFA Főtitkársága részére, amely alapján a Játékos-Státusz Bizottság hozza meg döntését. A döntés meghozataláig viszont a játékos nem szerepelhet egyik válogatott csapat tagjaként sem. Ilyen jellegű kérelem legfeljebb egyszer igényelhető. Feltételek, az előzőekben felsorolt kritériumokkal együttvéve, a következők:
- a játékos nem játszott hivatalos mérkőzést a jelenlegi, felnőtt nemzeti csapatában, függetlenül attól, hogy teljes játékidő vagy csak rövidebb szakasz erejéig kapott lehetőséget. Ennek értelmében kivételt képeznek a barátságos, felnőtt válogatott mérkőzések, azok nem elegendőek, hogy a labdarúgót az adott szövetséghez kössék
- már rendelkezik azon csapat állampolgárságával, amelyben játszani szeretne
- nem vehet részt új szövetségének versenysorozatában, amelyben már korábbi szövetségével is szerepelt pl: kvalifikációs versenysorozat mérkőzéseinek időpontjában kerül igénylésre a kérelem, a játékos sikeresen futballnemzetet váltott, ezen versenysorozat alatt viszont új nemzeti csapatában még nem léphet pályára
Külön engedély
A szövetségek a FIFA-hoz intézett külön engedélyt, állásfoglalást is igényelhetnek, ha már honosított játékosukat pályára kívánják küldeni. Jó példa erre, Gedion Zelalem futballista ügye, akire szintén a szabályzat 7. cikkelye vonatkozik-állapította meg a FIFA. Az etióp származású, Berlinben született, 2014-ben amerikai állampolgárságot kapott labdarúgó esetében, az Amerikai Labdarúgó Szövetség külön engedélyt kért a FIFA-tól, hogy játékosát bevethesse a nemzeti csapatban, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség pedig meg is adta azt.
Fellebezési lehetőség- Sportdöntőbíróság (CAS-Court of Arbitration for Sport)
A Sportdöntőbíróság joghatósága kiterjed valamennyi, sporttal kapcsolatos jogvita elbírálására. Ide tartozik különösen az állampolgársággal, honosítással összefüggő ügyek vizsgálata is. Az eljárást kezdeményezhetik:
- sportolók
- nemzeti, nemzetközi sportági szakszövetsége, sportszervezetek
A CAS eljárásának előfeltétele, hogy joghatóságát elfogadják valamilyen formában, amely alapulhat kifejezett elismerésben vagy a sportág szabályzatán illetve kétoldalú megállapodáson is. A FIFA 2002-ben fogadta el a CAS joghatóságát általános jelleggel, ezért igen sok játékos vagy sportszervezet igényelte már a sportdöntőbíróság eljárását. 2017 nyarán került egy ügy a CAS elé, ahol a paraguayi születésű Nelson Cabrera a bolíviai nemzeti csapatban lépett pályára, annak ellenére, hogy a honosított játékos még nem töltötte le az 5 éves időtartamot, ugyanis csak 4 éve élt a befogadó ország területén, 18 éves korának betöltése után- FIFA 7. cikk szerinti szabálya szerint. A bolíviaiak fellebbezést nyújtottak be a CAS felé, amelyet viszont a sportdöntőbíróság elutasított és megerősítette a FIFA döntését.
Megéri vagy nem?
Sok játékos esetében a FIFA szabályzata komoly gátakat szab, hogy más nemzet csapatában szerepelhessenek. Arra a kérdésre, hogy megéri váltani vagy sem, sajnos előre nem lehet tudni a választ, a futball világában ugyancsak van pozitív és negatív példa is. A Svájcban született, de horvát származású Ivan Rakitic élete egyik, hanem legnagyobb döntését hozta meg, amikor a horvát válogatott csapatot választotta a svájci válogatottal szemben. A futballista azóta sem bánta meg, hogy a horvátokhoz csatlakozott, nem feledte gyökereit, de hangsúlyozta, hogy döntését nem Svájc ellen, hanem Horvátországért hozta meg.
A labdarúgás világában a „futballnemzetiség” váltás tehát nem egyszerű procedúra, a több éves várakozási idő, szigorú feltételek mind hátráltatják a gyors eljárás, csere lehetőségét. A FIFA eseti bizottsága egyébként fontolóra vette, hogy rugalmasabbá tegye, a nemzeti csapatban töltött játékidő szabályozását, tekintve azt, ha reális esélye sincs annak, hogy a labdarúgó a jelenlegi nemzeti csapatába újra meghívót kapjon, és ezért kíván csapatot váltani. A FIFA ezen felül külön engedély megadásának lehetőségét is fenntartja a szövetségek, játékosok részére.
Összefoglalva a FIFA részletes szabályai választ adnak a nemzeti válogatott cseréjének feltételeire, amely szabályokat gyakran a szövetségek figyelmen kívül hagynak, majd fellebbeznek a nemzetközi szervezet döntése ellen, bár legtöbbször sikertelenül.