Blog

Őrizet:

Az őrizetbe vétel legfeljebb 72 óráig tarthat, ennek elteltével a terheltet szabadon kell bocsátani, vagy el kell rendelni az előzetes letartóztatását. Az őrizetbe vétel a terhelt személyi szabadságának átmeneti elvonását jelenti. Az őrizetbe vételre általában tettenérés, vagy elfogás esetén kerül sor. Az őrizetbe vétel elrendeléséről, és a fogva tartás helyéről a nyomozóhatóságnak 24 órán belül értesíteni kell a terhelt által megjelölt hozzátartozót, vagy a terhelt által megjelölt más személyt.

 

Előzetes letartóztatás:

Az előzetes letartóztatást a nyomozati szakban az ügyész indítványára a nyomozási bíró, a vádemelés után az eljáró bíróság rendeli el.A terhelt előzetes letartóztatásának szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban (a nyomozás elrendelésétől) bírói döntés alapján, akkor van helye, ha

 1. megszökött, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult,

2. szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható,

3. megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást,

4. megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

A telefonbeszélgetés a bv. intézet rendje, a fogvatartás biztonsága érdekében a külön jogszabályban meghatározott módon ellenőrizhető, indokolt esetben megszakítható, amelyről az elítéltet tájékoztatni kell.

A büntethetőségi korhatár alapesetben 14. életév. Azonban vannak bizonyos bűncselekmények, amelyeknél a törvény 12. életévben határozza meg ezt.

Az adásvételi szerződés megkötése és teljesítése bizonyos költségekkel jár. A törvény szabályozásának alapelve hogy mindkét fél a saját érdekkörében felmerülő költségeket viselje.
Az adásvételi szerződés mihamarabbi földhivatali benyújtása egyfajta biztosítékot jelent a vevőnek, hiszen az azonnal széljegyzésre kerül és így az ingatlant nem lehet például újból eladni.
A földhivatali eljárás függőben tartása egy eljárási intézkedés, amelyre leggyakrabban bankkölcsönből fedezett ingatlan adásvételekor kerül sor, a bankkölcsön elbírálásának idejére. Ilyenkor ugyanis az adásvételi szerződés megkötésekor a (teljes) vételár nem kerül megfizetésre, és ezért az eladó kérvényezi az illetékes ingatlanügyi hatóságtól (földhivataltól), a vevő tulajdonjog bejegyzési kérelmének függőben tartását.
A tulajdoni lap tetején széljegy szerepelhet, ami azt mutatja, hogy valakinek valamely bejegyzésre váró kérelme elbírálás alatt áll a földhivatal által. Első része az ingatlan adatait tartalmazza.(településnév, pontos cím, helyrajzi szám, jogi jellegének megjelölése)
A tulajdoni lap tartalmát érintő kérelem esetén, a beadvány iktató száma a tulajdoni lapra széljegyként kerül fel. A széljegy azt tanúsítja, hogy az ingatlannnal kapcsolatban bejegyzés, feljegyzés vagy átvezetés iránti eljárás van folyamatban. A széljegy csak azt jelzi hogy kérelem elbírálása van folyamatban, amelynek a hivatal helyt ad, vagy elutasítja azt. Érdemes figyelmet fordítani rá, ha ugyanis széljegyként szerepel az általunk megvásárolni kívánt ingatlanon egy tulajdonjog bejegyzési kérelem, akkor azt már valószínűleg másnak eladták.

Mi a foglaló?

11 márc. 2015
Kategória: ingatlanjog-blog
A foglaló egy a vevő által az eladónak fizetett pénzösszeg, mely történhet készpénzes fizetés, banki átutalás vagy ügyvédi letét útján. Egy önként vállalt többletszankció amely a szerződés lehetetlenné válásához kötődik. A foglaló a szerződés teljesülésének esetén a vételár részét képezi, abban az esetben azonban ha az adásvételi szerződés valami oknál fogva meghiúsulna, a felelős fél amennyiben az a vevő, elveszíti azt, az eladó okán nem teljesülés esetén pedig a kétszeresét kell visszatérítenie a vevőnek, ezen felül pedig a meghiúsulásért felelős félnek számolnia kell a szerződésszegés következményeivel is. (Ez esetben a kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken)
Alapvető változás a régi polgári törvénykönyv szabályozásához képest , hogy foglalót nem a kötelezettségvállalás “jeléül” szokás adni (ami éppen az előleg-hiszen annak nincs szankciós jellege, meghiúsulás esetén visszajár), hanem a foglaló a kötelezettségvállalás megerősítéseként vállalt többletszankció hiszen szankciós jellegénél fogva meghiúsulás esetén az elvész, illetve kétszeresét kell visszafizetni.

"Jus est ars boni et aequi”- a jog a jó és igazságos művészete, tartja egy latin közmondás. Ezt a honlapot, mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartom fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatóak

Kapcsolattartás

dr. Gerő Tamás

ügyvéd, sportjogi-, és adójogi szakjogász

 Iroda: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 113.

 Tel/fax: 06-1-3882389

  Mobil: +36 30 2657101

 E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.