Blog

Az elévülés megváltozott szabályai az új PTK-ban

Az idő múlásának kétféle jogi hatása lehet: egyrészt jogvesztés, másrészt elévülés. Jogvesztő a határidő, amikor az előírt határidő eltelte után maga a jogosultság vagy követelés megszűnik. Az elévülés a jogosultság bírósági úton történő érvényesíthetőségének megszűnése:azaz a jogosultság vagy követelés továbbra is fennmarad csak bírósági érvényesíthetősége szűnik meg.

Az általános elévülési időt a törvény továbbra is 5 évben határozza meg. Az ötéves elévülési határidő alóli kivételről most már kizárólag a Ptk rendelkezhet, míg korábban ez más jogszabályban is megengedett volt. A törvény egyes követelésekre speciális elévülési határidőt szab meg. Ilyen például a fogyasztói kellékszavatossági igények, vagy a fuvarozási és szállítmányozási szerződések alapján felmerült igények amelyek mind egy év alatt évülnek el. Fontos hangsúlyozni hogy a fent említettek mind szerződéses jogviszony kapcsán felmerült igények, amikkel ellentétben a tulajdonjogi igények nem évülnek el.

A jogszabályon kívül a jogviszony alanyai is meghatározhatnak az általánostól eltérő, hosszabb vagy rövidebb elévülési időt, azonban azt írásba kell foglalni. Az új törvény beépíti normaszövegébe azt a gyakorlati igényt is, mely szerint az elévülés ellenére önként teljesített szolgáltatást, (az elévülésre hivatkozással) visszakövetelni nem lehet. A hatályos jog szerint az elévülés tényét bírósági vagy hatósági eljárásban hivatalból figyelembe venni nem lehet , csak ha a felek arra kifejezetten hivatkoznak.

 Az elévülés nyugszik, ha a jogosult menthető okból, azaz nem a jogosult érdektelenségéből vagy nemtörődömségéből kifolyólag nem érvényesíti követelését.A menthető ok megszűnése után meghatározott ideig még akkor is bírósághoz fordulhat követelése érvényesítése érdekében, ha az elévülési idő eltelt vagy a törvény által biztosított időnél már kevesebb van hátra.Az általánosan megszabott határidő így egy év, azonban az egyéves vagy annál rövidebb elévülési idő esetén csak három hónap, ezalatt az idő alatt továbbra is érvényesítheti igényeit a jogosult. Ekkor a jogalkotó az új szabályozásban kizárja az elévülés ujbóli nyugvását

 Az elévülés megszakítása azt jeleni, hogy bizonyos cselekmények vagy események bekövetkezése esetén az elévülés újra kezdődik.Ezzel a jogosult fenn tudja tartani követelését, azaz megakadályozza követelésének bírósági úton való kikényszeríthetőség lehetőségének elvesztését. Ezeket az okokat a törvény némileg eltérően szabályozza. Kihagyta például az eddig széles körben alkalmazott írásbeli felszólítást, ez tehát már nem szakítja meg az elévülést. Hasonlóképpen, önmagában a bírósági igényérvényesítés nem szakítja meg az elévülést, csak abban az esetben ha a kérdésben érdemi, jogerős határozat születik. Az elévülés megszakadásának új okaként jelenik meg a követelések csődeljárásban való bejelentése is.

Megjelent: 47337 alkalommal
Értékelés:
(1 szavazat)

"Jus est ars boni et aequi”- a jog a jó és igazságos művészete, tartja egy latin közmondás. Ezt a honlapot, mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartom fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatóak

Kapcsolattartás

dr. Gerő Tamás

ügyvéd, sportjogi-, és adójogi szakjogász

 Iroda: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 113.

 Tel/fax: 06-1-3882389

  Mobil: +36 30 2657101

 E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.