Blog

Soron kívüli eljárás a képmással, hangfelvétellel történő visszaélések miatt

A sajtó-helyreigazítási perhez hasonló, soron kívüli eljárásban bírálják el a képmással és hangfelvételekkel kapcsolatos jogsértéseket.

A bírói gyakorlat ugyanakkor következetes abban, hogy a politikai közszereplőről egy közszereplés során készült és a politikai kampány részeként felhasznált kép nem valósítja meg a képmáshoz fűződő jog megsértését, A fotómontázs formájában megjelenített politikai vélemény - a bírói gyakorlat szerint - a véleménynyilvánítási szabadság gyakorlása körébe sorolható olyan tevékenység, mely személyiségi jogvédelmet nem alapoz meg. A  közszereplőről a közszereplése során készült felvétel felhasználása nem minősülhet visszaélésszerűnek.

A közszereplőkről készült képi montázs a bírói gyakorlat szerint az Alaptörvényben védett szabad véleménynyilvánítás határait nem lépi túl, figyelemmel arra, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága, mint az Alaptörvény IX. cikkének (1) bekezdésében rögzített alapjog csak rendkívül szűk körben korlátozható. A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére, de egy választási kampányban, emberi méltóságának megsértése nem volt megállapítható. Ugyancsak nem volt lehetőség a jóhírnév, a becsület megsértésének megállapítására, e körben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság indokolásában foglaltakkal egyetértett, az alkalmazott jogszabályokra visszautal.

Ha nem közszereplőket érint a képmás, és hangfelvétel felhasználása, abban az esetben továbbra is érdemes bírósághoz fordulni. 

A peres eljárás megindítása előtt nélkülözhetetlen az előzetes eljárás megléte. Akiről hozzájárulása nélkül képmás, illetve hangfelvétel készül, a készítésről történt tudomásszerzéstől, valamint akiről a hozzájárulásával vagy hozzájárulása nélkül készült képmás, illetve hangfelvétel a hozzájárulása nélkül kerül felhasználásra, a felhasználásról történt tudomásszerzéstől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül írásban - napokban megadott határidővel - kérheti a készítőtől, illetve a felhasználótól

  • a jogsértés abbahagyását,
  • azt, hogy adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot,
  • a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását.

 A kérelem tartalmára nézve a törvény kötelező tartalmi elemeket állapít meg. A kérelemben meg kell jelölni a sérelmezett képmást, illetve hangfelvételt, felhasználás esetén a felhasználás idejét és módját, a tudomásszerzés időpontját, valamint a jogsértőtől követelt szankciót. A képmás, illetve hangfelvétel készítésének, illetve felhasználásának időpontjától számított három hónap eltelte után a sérelem orvoslása iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.

 A teljesítés három esetben tagadható meg. Megtagadható, ha a kérelmet nem a jogosult kérte, a kérelem nem tartalmazza a fentebb meghatározottakat vagy a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható.

 Ha az előzetes eljárás nem járt sikerrel, azaz a kérelemben foglaltakat nem vagy nem annak megfelelően teljesítik, a határidő lejártát követő 15 napon belül lehet bíróságnál peres eljárást kezdeményezni. Az elkésett vagy nem megfelelő tartalmi elemeket tartalmazó kereseteket a bíróság visszautasítja. A keresetben a felperes csak a Pt. 2:51. § (2) bekezdés a)-d) pontjai közül az egyiket kérheti.

 A keresetlevélhez az általános tartalmi elemeken túl további kellékeket illetve csatolmányokat kell mellékelni, ezeket a törvény tételesen felsorolja.

A törvény utaló szabálya a sajtó-helyreigazítási perek szabályait rendeli alkalmazni azokban a kérdésekben, ahol a törvény konkrétan nem rendelkezik.




GT

Megjelent: 47343 alkalommal
Értékelés:
(1 szavazat)

"Bármihez amit megtehetsz, vagy megálmodsz, fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik”- írta egykor Johann Wolfgang von Goethe. Ezt a honlapot, mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartom fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatóak

Kapcsolattartás

dr. Gerő Tamás

ügyvéd, sportjogi-, és adójogi szakjogász

 Iroda: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 113.

 Tel/fax: 06-1-3882389

  Mobil: +36 30 2657101

 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Adatkezelési szabályzat