Blog

Soron kívüli eljárás a képmással, hangfelvétellel történő visszaélések miatt

A sajtó-helyreigazítási perhez hasonló, soron kívüli eljárásban bírálják el ezentúl a képmással és hangfelvételekkel kapcsolatos jogsértéseket.

 Hatályba lépett a polgári perrendtartásról szóló törvény módosítása, amivel az eddiginél lényegesen gyorsabban és hatékonyabban orvosolhatóak a képmások, hangfelvételek készítésével és felhasználásával kapcsolatos jogsértések.

A törvény két szakaszra osztja a jogsértés esetén követendő eljárást.

Mielőtt bíróságra megyünk, szükséges egy előzetes felszólítás. Akiről hozzájárulása nélkül képmás vagy hangfelvétel készült, illetve ezeket a jóváhagyása nélkül használták fel, az erről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül kérheti a sérelem okozójától

  • a jogsértés abbahagyását;
  • megfelelő elégtétel adását nyilvánosan;
  • a sérelmes helyzet megszüntetését,
  • a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását
  • a jogsértést megelőző állapot helyreállítását.

A kérelem teljesítése kizárólag akkor tagadható meg, ha a benne előadottak valósága nyomban megcáfolható. Ha a képmás vagy hangfelvétel készítője, felhasználója a kérelemnek határidőben nem tesz eleget, a sérelmet szenvedett fél 15 napon belül fordulhat bírósághoz. Aki kicsúszik a határidőből, még érvényesítheti más módon is az igényeit, megindíthatja az általános szabályok szerinti személyiségi jogi pert.

A módosítás célja elsősorban a privát szféra védelme, a social media térhódításával ugyanis megnövekedtek a kép és hangfelvétellel való visszaélések. Mindennap láthatunk ilyen jogsértéseket, hiszen óhatatlanul sokszor kerül fel olyan videó, kép például a közösségi oldalakra, amiket nem minden résztvevő hagy jóvá. Ez az új Ptk. értelmében már önmagában jogsértésnek minősülhet. A jogsértések gyakorisága miatt szükségessé vált, hogy az érintettek rendelkezésére álljon a jogaik érvényesítésére alkalmas, gyors és hatékony eljárás. A félreértések elkerülése végett: a képmás védelme a személy felismerhetőségéhez fűződik, tehát alapvetően az arc láthatósága a fontos.



Természetesen a magánélethez való jog érdekében bevezetett eljárást nem mindenki támogatja, a kérdés viszont az, hogy mindez arányos-e a véleménynyilvánítás szabadságának esetleges korlátozásával, csorbulásával. Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője szükségtelennek és alapvetően elhibázottnak tartja az eljárás bevezetését, álláspontja szerint az alkotmányosan is aggályos és nincs összhangban az anyagi jogi szabályokkal.

Kérdés, hogy a törvénymódosítás után mennyivel nő meg az ilyen perek száma, tekintettel arra, hogy a soron kívüli eljárásban gyorsan és hatékonyan meg lehet állapítani a jogsértés tényét. Ez pedig megalapozza azt, hogy egy újabb eljárásban a Ptk. rendelkezései alapján a bíróság sérelemdíjat állapítson meg a sérelmet elszenvedő részére. A sérelemdíjjal kapcsolatban ugyanis csak a jogsértés tényét kell igazolni, további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.  A bírósági gyakorlat ellensúlyozhatja a pereskedési szándékot azzal, hogy alacsony összegű sérelemdíjat állapít meg egy-egy jogszerűtlen fénykép elkészítése és felhasználása miatt, ugyanakkor a sérelemdíj megítélése – a korábbi, jogsértést rögzítő bírósági határozat alapján – nagy eséllyel megtörténik.

GT

Megjelent: 45622 alkalommal
Értékelés:
(0 szavazat)

"Jus est ars boni et aequi”- a jog a jó és igazságos művészete, tartja egy latin közmondás. Ezt a honlapot, mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartom fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatóak

Kapcsolattartás

dr. Gerő Tamás

ügyvéd, sportjogi-, és adójogi szakjogász

 Iroda: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 113.

 Tel/fax: 06-1-3882389

  Mobil: +36 30 2657101

 E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.