Blog

Górcső alatt a bírált NAV gyakorlat: Megvalósíthatatlannak bélyegezni, miközben elismerik a megvalósulást? Kiemelt

Mi is történik akkor, ha ellenőrzései során egyes gazdasági események fizikai megvalósulásának elfogadása ellenére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mégis fiktívnek bélyegzi az azokról kibocsátott számlákat, mondván, hogy a kibocsátó a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezhetett, a befogadó rosszhiszemű, segédkezett az adóelvonásban, amiért az adókötelezettre büntetőbírságot szab ki? Hogy jöhet létre ilyen képzavar? Elfogadni valaminek a megvalósulását, egyúttal tagadni annak lehetségességét? Mit tehetünk ilyenkor?

Mielőtt azonban a probléma hátterét vizsgálnánk, szükséges néhány fogalom tisztázása.

Az első ilyen a számla, ami jellemzően az általános forgalmi adó - vagyis az ÁFA- rendszerében történő teljesítések fő bizonylata. Abban az esetben tekinthető megfelelő módon kibocsájtottnak valamint befogadottnak, amennyiben az a törvényben szabályozott tartalmi és formai előírásoknak megfelel. Ezen feltételek teljesülésének hiányában beszélhetünk hibás vagy fiktív számlákról, azonban ezt a két kategóriát élesen el kell különítenünk egymásról!

A hibás vagy hiányos számla esetén teljesítés minden esetben történik, de az erről készült bizonylat hibában vagy hiányosságban szenved. Ilyen lehet tipikusan név- vagy számelírás abban az esetben, ha az az adóalapot vagy az adó összegét nem érintik; épp ezért az ilyen fogyatékosságok javíthatóak, illetve pótolhatóak.

A fiktív számlák ezzel ellentétben a fekete- és szürkegazdaságok kellékei, melyek adókikerülésre, jogtalan adóelőny szerzésére hivatottak. Ezek mindig a keletkezett jövedelmek eltitkolását eredményezik, és az állami bevételek csökkentéséhez vezetnek.

A fiktív számlák megkülönböztethetőek a szerint , hogy a befogadó tudtával vagy anélkül, esetleg a kibocsátóval együttes elhatározásban használták-e fel, azaz hogy a bűncselekményre utaló alapos gyanú melyik oldalon jelentkezik.

Egy másik csoportosítás a konkrét megvalósulás formái szerinte tesz különbséget. Ennek esetei:

  • A számlakibocsátó nem adóalany
  • A felek között létrejött szerződés színlelt vagy jogszabályba ütköző
  • A gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre

Ez utóbbi pont, karöltve a befogadó tudattartamának feltételezésével okozza esetünkben az anomáliát; a NAV vizsgálata ugyanis arra már nem terjed ki, hogy feltárja: akkor valójában ki lehetett az a természetes vagy jogi személy, aki a gazdasági eseményt a valóságban teljesítette? Ezzel egyidejűleg a számla befogadó elvárható körültekintését, így a levonási jogát vonja kétségbe, mondván, az nem vizsgálta meg partnerét elég tüzetesen, és objektív tudattartama kiterjedhetett arra, hogy ez által adókijátszás részesévé válhat.

Ráadásul ezekben az esetekben a hatóság nem az általában szokásos, 50 % mértékű, hanem a büntető célú 200%-os adóbírságot szabja ki az adóalanyra, a számla befogadójára.

Hogy mit tehetünk az üggyel kapcsolatban? Várhatunk az állásfoglalásra.

Tavaly augusztus 18-án a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az Európai Bírósághoz, az adóalany objektív felelősségének megállapíthatóságát kérve. Az ebben megfogalmazott fő kérdés, hogy mi várható el a vizsgálat során az adóhatóságtól, akit főszabályként bizonyítás terhel?

Remélhetőleg az EB ítélete választ ad arra, hogy az adóhatóságnak kötelezettsége-e a bizonyításkor arra is kitérni, hogy a megkérdőjelezett számlával kapcsolatos teljesítés pontosan kik között is ment végbe, és csak akkor büntetheti meg a vállalkozást, ha azt is bebizonyította, pontosan kivel volt gazdasági kapcsolatban. Az ítélet, amennyiben a feltett kérdésnek helyt ad, hatalmas jelentőséggel bírhat, hiszen ez által az Európai Bíróság közvetetten a bizonyítási kötelezettségre vonatkozó belső jogi előírások megsértését is ki fogja mondani. Ez pedig maga után vonja azt, hogy az adóhatóság több évtizedes ellenőrzési gyakorlata ismételten felülvizsgálatra szorulhat.

Megjelent: 1199 alkalommal
Értékelés:
(0 szavazat)

"Jus est ars boni et aequi”- a jog a jó és igazságos művészete, tartja egy latin közmondás. Ezt a honlapot, mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartom fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatóak

Kapcsolattartás

dr. Gerő Tamás

ügyvéd, sportjogi-, és adójogi szakjogász

 Iroda: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 113.

 Tel/fax: 06-1-3882389

  Mobil: +36 30 2657101

 E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.