Blog

A Magyarországi adórendszer — egyes adónemek

Az adókat, politikai-társadalmi hátterük miatti változékonyság révén nehéz konkrét csoportokba szedni, csupán egy-egy főbb jellemző alapján alkothatunk kategóriákat. Ezek a következők:

A)Központi adók:

  • Személyi jövedelem adó - SZJA
    - mértéke: az adóalap 15%-a 
    - adóalany: magánszemély
  • Társasági adó - TAO
    - mértéke: a pozitív adóalap 9%-a
    - adóalany: (pl.: egyéni cég, gazdasági társaságok,alapítványok, egyesületek…)
  • Vállalkozások adózása - KATA, KIVA , EVA
  • Fogyasztást terhelőadók - ÁFA, Jövedéki adó
    ÁFA - mértéke: az adóalap 27%-a
    - adóalany: az a jogképes személy, aki saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat.
  • Vagyonadók
B) Helyi adók (pl. HIPA, azaz a Helyi iparűzési adó)

Ha az egészet egy rendszerben nézzük, beszélhetünk központi és helyi adókról. Központi adónak számít minden adó, amely nem helyi adó, azaz , amit nem a helyi önkormányzat vezet be önálló jogalkotási hatáskörében, önkormányzati rendelettel. A központi adókat törvény szabályozza.

 

Néhány fontos kérdés

  1. Kinek kell adót fizetni?
    Számos esetben elkülönül az a személy, akit adózónak és akit adófizetésre kötelezettnek hívunk. Adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy az adózás rendjéről szóló törvény írja elő.
    - Az adózói minőség célhoz kötött, az adott kötelezettség teljesítéséhez tapad.
    - Az adózók főbb csoportjai az adóalanyokon kívül:
    a) munkáltatók, kifizetők, adóbeszedésre kötelezett adózók
    b) szervezetek törvényben külön előírt kötelezettségeknek megfelelően adatszolgáltatást,
    a bizonylat vagy az igazolás kiállítását végzik
    c) felszámoló (az adózó helyébe lép)
    d) az Európai Közösség tagállamában illetőséggel nem rendelkező adózó
  2. Az adóhatóságok 3 típusa:
    állami adóhatóság
    2. vámhatóság a NAV-on belül van
    3. önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság)
    +1. a fővárosi és megyei kormányhivatal, ha az önkormányzati adóhatóság felettes szerveként jár el
  3. Adózói jogok:
    1) Iratbetekintési jog
    - az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy jogosult az adózásra vonatkozó iratok
    megismerésé Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy kérhet, amely jogainak érvényesítésének, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.
    2) Önellenőrzési jog
    - az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti
    3) Egyéb jogok
    - jogorvoslathoz való jog
    - törvény előtti egyenlősség
    - egyenlő elbánáshoz való jog
    - kétszeres ellenőrzés tilalma
    - tájékoztatáshoz való jog
    - diszkrimináció mentes elbánáshoz való jog
    - méltányossághoz való jog
    - fizetéskönnyítéshez való jog
  4. Magánszemély mentesülése az adófizetési kötelezettség alól :
    adóköteles jövedelem hiánya esetén,
    • ha kizárólag olyan jövedelmük van, amelyet nem kell bevallani (pl. egyes elkülönítetten adózott jövedelmek), vagy
    • ha a szükséges feltételek megléte esetén a munkáltató saját adóbevallása keretében teljesíti bevallási kötelezettségüket (ha a magánszemély egy munkáltatótól szerez jövedelmet).
Értékelés:
(0 szavazat)

Kapcsolódó elemek

  • Górcső alatt a bírált NAV gyakorlat: Megvalósíthatatlannak bélyegezni, miközben elismerik a megvalósulást?

    Mi is történik akkor, ha ellenőrzései során egyes gazdasági események fizikai megvalósulásának elfogadása ellenére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mégis fiktívnek bélyegzi az azokról kibocsátott számlákat, mondván, hogy a kibocsátó a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezhetett, a befogadó rosszhiszemű, segédkezett az adóelvonásban, amiért az adókötelezettre büntetőbírságot szab ki? Hogy jöhet létre ilyen képzavar? Elfogadni valaminek a megvalósulását, egyúttal tagadni annak lehetségességét? Mit tehetünk ilyenkor?

    Mielőtt azonban a probléma hátterét vizsgálnánk, szükséges néhány fogalom tisztázása.

    Az első ilyen a számla, ami jellemzően az általános forgalmi adó - vagyis az ÁFA- rendszerében történő teljesítések fő bizonylata. Abban az esetben tekinthető megfelelő módon kibocsájtottnak valamint befogadottnak, amennyiben az a törvényben szabályozott tartalmi és formai előírásoknak megfelel. Ezen feltételek teljesülésének hiányában beszélhetünk hibás vagy fiktív számlákról, azonban ezt a két kategóriát élesen el kell különítenünk egymásról!

    A hibás vagy hiányos számla esetén teljesítés minden esetben történik, de az erről készült bizonylat hibában vagy hiányosságban szenved. Ilyen lehet tipikusan név- vagy számelírás abban az esetben, ha az az adóalapot vagy az adó összegét nem érintik; épp ezért az ilyen fogyatékosságok javíthatóak, illetve pótolhatóak.

    A fiktív számlák ezzel ellentétben a fekete- és szürkegazdaságok kellékei, melyek adókikerülésre, jogtalan adóelőny szerzésére hivatottak. Ezek mindig a keletkezett jövedelmek eltitkolását eredményezik, és az állami bevételek csökkentéséhez vezetnek.

    A fiktív számlák megkülönböztethetőek a szerint , hogy a befogadó tudtával vagy anélkül, esetleg a kibocsátóval együttes elhatározásban használták-e fel, azaz hogy a bűncselekményre utaló alapos gyanú melyik oldalon jelentkezik.

    Egy másik csoportosítás a konkrét megvalósulás formái szerinte tesz különbséget. Ennek esetei:

    • A számlakibocsátó nem adóalany
    • A felek között létrejött szerződés színlelt vagy jogszabályba ütköző
    • A gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre

    Ez utóbbi pont, karöltve a befogadó tudattartamának feltételezésével okozza esetünkben az anomáliát; a NAV vizsgálata ugyanis arra már nem terjed ki, hogy feltárja: akkor valójában ki lehetett az a természetes vagy jogi személy, aki a gazdasági eseményt a valóságban teljesítette? Ezzel egyidejűleg a számla befogadó elvárható körültekintését, így a levonási jogát vonja kétségbe, mondván, az nem vizsgálta meg partnerét elég tüzetesen, és objektív tudattartama kiterjedhetett arra, hogy ez által adókijátszás részesévé válhat.

    Ráadásul ezekben az esetekben a hatóság nem az általában szokásos, 50 % mértékű, hanem a büntető célú 200%-os adóbírságot szabja ki az adóalanyra, a számla befogadójára.

    Hogy mit tehetünk az üggyel kapcsolatban? Várhatunk az állásfoglalásra.

    Tavaly augusztus 18-án a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az Európai Bírósághoz, az adóalany objektív felelősségének megállapíthatóságát kérve. Az ebben megfogalmazott fő kérdés, hogy mi várható el a vizsgálat során az adóhatóságtól, akit főszabályként bizonyítás terhel?

    Remélhetőleg az EB ítélete választ ad arra, hogy az adóhatóságnak kötelezettsége-e a bizonyításkor arra is kitérni, hogy a megkérdőjelezett számlával kapcsolatos teljesítés pontosan kik között is ment végbe, és csak akkor büntetheti meg a vállalkozást, ha azt is bebizonyította, pontosan kivel volt gazdasági kapcsolatban. Az ítélet, amennyiben a feltett kérdésnek helyt ad, hatalmas jelentőséggel bírhat, hiszen ez által az Európai Bíróság közvetetten a bizonyítási kötelezettségre vonatkozó belső jogi előírások megsértését is ki fogja mondani. Ez pedig maga után vonja azt, hogy az adóhatóság több évtizedes ellenőrzési gyakorlata ismételten felülvizsgálatra szorulhat.

  • NAV állásfoglalás az új építésű lakóingatlanok értékesítésekor számítandó adóról
    Az 5%-os lakóingatlan Áfa
    Az országgyűlés tavalyi év végén elfogadta az egyes lakások áfa kulcsának 5%-ra történő csökkentését. A lakások áfa kulcsa 2020. január 1.-ig csökken a kedvezményes mértékre, majd azt követően normál adókulcsot kell alkalmazni a jelenlegi szabályok szerint.
    Mely ingatlanoknak csökken az áfa kulcsa?
    Három feltétel együttes teljesülése esetén alkalmazható a kedvezményes adókulcs.

    1) Az ingatlannak lakás céljára létesítettnek és az ingatlan nyilvántartásban lakás vagy lakóház megnevezéssel kell szerepelnie. A lakás fogalmába nem tartozik bele a vele összeépített vagy vele egy helyrajzi számon található, de a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges ingatlan, ingatlanrész. Így például garázs, műhely, gazdasági épület, stb. nem tekinthető lakóingatlannak. Vagyis ha olyan lakóingatlan kerül értékesítésre, amely a lakrészen kívül tartalmaz olyan helyiségeket, amelyek az előzőekben említésre kerültek, úgy az ingatlan értékét meg kell osztanunk, és a részeket eltérő adókulccsal kell számláznunk. Nyilván törekedni kell arra, hogy az egyes részek értékét a valóságos arányok alapján határozzuk meg, ellenkező esetben konfrontációra számíthatunk az adóhatósággal. Hogy melyik helyiség szükséges a lakás rendeltetésszerű használatához és melyik nem, arra teljes bizonyossággal nem lehet választ adni. Vélhetően a jövőben előkerülnek olyan problémák, hogy a babakocsi tároló, vagy a lakáshoz tartozó egyéb tároló, pincehelyiség, szuterén, stb. szükségesek-e a lakóingatlan rendeletetés szerű használathoz vagy sem. Jelen cikkben nem kívánom eldönteni a tárolók kérdését, de úgy vélem, hogy a tárolók szükségesek a lakás rendeltetésszerű használatához (megjegyezve, hogy ez csak személyes vélemény).
    2) A lakóingatlannak új építésűnek kell lennie vagy építés alatt állónak. Új építésűnek nevezzük az ingatlant, ha a használatba vételi engedélytől még két év nem telt el. Építés alatt álló az ingatlan, ha már van bejegyzés az építési naplóban, de még nincs használatba vételi engedély. Vigyázat! A telek értékesítés 27%-os adókulccsal adózik. Vagyis az építés alatt álló ingatlan esetében az értékesesítés esetén rögzítsük a készenléti fokot bizonyíthatóan (fénykép, szakértő, stb.), ne mondhassa később a hatóság, hogy a tényleges kivitelezés még nem történt meg, így csak telket értékesítettünk, amelynek az adókulcsa 27%-os.
    3) A kedvezményes adókulcsú lakóingatlannak méretkorlátozás alá esnek. A több lakásos lakóház esetében az egyes lakások hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 150 nm-t, az egylakásos lakóingatlanok esetében a hasznos alapterület a 300 nm nem haladhatja meg. A hasznos alapterület a nettó alapterületnek az a része, ahol a belmagasság meghaladja a 190 cm-t. Nettó alapterület: az épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe. A hasznos alapterület deffiniciójából adódik, hogy a tetőtéri lakások alapterületének csak töredék része számít bele a hasznos alapterületbe, vagyis a lakások akár 200-400 nm területűek is lehetnek.
    A fenti szempontok együttes teljesülése esetén alkalmazható az 5%-os adókulcs, ha az ingatlan értékesítésre kerül.
    Mi minősül lakóingatlan értékesítésnek?
    1) Az olyan értékesítés, amikor az ügyvéd adás-vételi szerződést köt egy adott ingatlanra, és a tulajdonjogot átjegyzik a Földhivatlaban, az ingatlanértékesítésnek minősül, vagyis az 5%-os adókulcs alkalmazható, ha a korábbi feltételek teljesülnek. Felhívom a figyelmet, hogy minden értékesítés 5%-os adókulcsú, ami az ingatlan befejezése vagy befejezést követő két éven belül törté előtt történik.
    2) Ha generálkivitelező végzi az építést, és az elékészült építményt be kell jegyezni a Földhivatali nyilvántartásba, úgy a generálkivitelező szolgáltatása szintén termékértékesítésnek minősül, vagyis a kivitelező 5%-os áfa tartalmú számlát állít ki. E szituációt nevesíti az Áfa tv. a 10. § d) pontjában termékértékesítésnek, vagyis egy építési szerződést a jogszabály átminősít termékértékesítésnek. Felhívom a figyelmet, hogy a generálkivitelező alvállalkozója 27%-al állítja ki a számlát, illetve fordított adó ügyletnél a generálkivitelező 27%-os fizetendő adót állapít meg az igénybe vett szolgáltatás után, csak magának a generálkivitelezőnek az értékesítése az 5%-os adókulcsú.
    2015-ről 2016-ra között áthúzódó ügyletek
    Amennyiben az ingatlan értékesítésre 2015-ben előleget vagy foglalót fizettek, úgy az előleget 27%-os adó terheli. A végszámla kiállításakor az előleg feletti rész adózik 5%-os adókulccsal.
    Ha a generálkivitelező 2015-ben előlegszámlát állított ki, vagy részteljesítésről állított ki számlát, úgy a korábbi számlákon 27%-os adókulcsot kellett feltüntetni. Az építkezés azon résszámláinál melyek teljesítési időpontja 2016-ra esik 5%-os adókulcsot kell felszámítani. Az előleg visszavételénél ügyelni kell arra, hogy az előleget véglegesen 27% adó terheli.
    Ha két adóalany közötti ügyletről van szó és ennek következtében az ügylet fordított adós a generálkivitelező és a beruházó között, úgy az előlegnél adófizetési kötelezettsége nem keletkezik a beruházónak. Ha az előleg 2015 teljesítésű résszámlába kerül beszámításra, úgy 27%-os adó terheli, ha 2016 teljesítésű rész vagy végszámlába kerül beszámításba, úgy 5%-os adó terheli az előleget.
    Lakásépítés áfa visszatérítés
    Mivel a lakásvásárlásnál az áfa mértékét 5%-ra csökkentette az országgyűlés, így annak érdekében, hogy a lakásépítőket nem terhelje magasabb közteher, mint a vásárlót, a kormány módosította a 256/2011(XII.6) Kormányrendeletet.
    A rendelet alapján a természetes személy, ha a korábbiakban körülírt (korlátozott) lakóingatlant épít, úgy a költségeinek áfa tartalmát 5 millió forint összegig visszaigényelheti.
    A folyamatban lévő ingatlanépítés esetén (nincs még használatba vételi engedély) a 2016 év előtti költségekre jutó adót is vissza lehet térítetni. Erre vonatkozóan pozitív előírás nincs a rendeletben, de az általános megfogalmazásból következik.
    A visszatérítési igény a telekvásárlás, az anyagvásárlás az építőipari munkák és egyéb bekerülési költségek során áthárított adóra érvényesíthető. Lényeges, hogy a telekértéken kívül eső bekerülési érték 70%-ról az építtetőnek számlával kell rendelkeznie.
    Fontos, hogy amennyiben generál-kivitelezésben építi a fővállalkozó a magánszemélynek az ingatlant (Áfa tv. 10.§ d) pont), úgy ő 5%-os adókulccsal számláz (lásd korábbiak), így ez esetben áfa visszaigénylésre nincs mód. 
    A probléma az olyan építkezéseknél van, ahol már megkezdődött a generálkivitelezés 2015-ben, és az építés jelentős összegben került résszámlázásra a 27% adókulcs érvényességi ideje alatt. Ekkor a 27%-os adó nem térítetthető vissza mivel ganerálkivitelezésről van szó. Viszont 2016-ban az építési költségek kis százaléka adózik 5%-os adókulccsal, így e személyek más konstrukciókhoz képest áfa veszteséget szenvednek el.
    További probléma, hogy ha a magánszemély generálkivitelezésben építteti az ingatlanát, és saját maga is szerez be hozzá anyagot, úgy az anyagköltségre jutó adót nem térítetheti vissza.
    Az adó-visszatérítést a hitelintézet bírálja el, a visszatérítési igényt a használatba vételi engedély előtt kell kezdeményezni, 2019.12.31.-ig.
    Lakás ÁFÁ-hoz kapcsolódó kérdések:
    1. 2015-ben kiállított: vállalkozói díj számlák és adásvételi szerződés alapján telekre kiállított számla van, használatbavételi engedély még nincs. Visszamenőlegesen is visszaigényelhető-e az ÁFA 5 millió Ft-ig ?
    Az építési telek vásárlása során áthárított áfa visszatérítethető. Ha a vállalkozói díj nem az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti ügyleten alapul, akkor visszatérítethető annak áfa tartalma is. Amennyiben a vállalkozási díj generálkivitelezés ellenértéke, úgy nem téríthető vissza az áfa a vállalkozási díjra.
    6/2016. (II. 10.) Korm. rendelet, 69§. szerint
    "(6) Az igénylő az adó-visszatérítési támogatás iránti kérelem benyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy nem kötött és az építési munkák befejezéséig nem köt olyan kivitelezési szerződést, amely alapján a vállalkozó az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas lakás vagy lakóépület felépítésére és igénylő részére történő átadására köteles."
    2. A telket külön adásvételi szerződésben számlázzák, akkor minden esetben 27 % az ÁFA?
    Önmagában a telek értékesítése nem adózik kedvezményes áfa kulccsal, vagyis a telek mindenképpen 27%-al kell számlázni.
    3. 2015-ben kötött építési szerződésből az 1 rész számla még 2015-be kiállításra került. A többi 2016-ba lesz teljesítve. A 2016-os további számlákon már automatikusan 5 %-os ÁFÁ-t kell feltüntetni?
    Ha a felek részteljesítésben állapodnak meg és részletekben számláznak, akkor az egyes részteljesítés időpontjában érvényes adómértékkel kell számlázniuk. Vagyis a 2016-ban a generálkivitelező által kiállított résszámlák 5%-os adókulccsal adóznak. Felhívom a figyelmet, hogy csak a generálkivitelező számlázhat 5%-os adókulccsal!
    3. Van -e különbség abban, hogy az eredeti szerződés alap és 27 % áfát tartalmaz vagy csak bruttó összeget?
    Az ár meghatározása a szerződő felek kompetenciája. Nyilván egyértelműen következi, hogy a nettó+áfa meghatározásnál az 5%-os áfa a bruttó összeget csökkenti, míg a bruttó ár meghatározása esetén az 5%-os áfa nem befolyásolja az árat. Korábbi adókulcsváltozásoknál (25-20-25-27) a szerződések megfogalmazásai bírósági keresetek ezreit eredményezték.
    4 .A lakásvásárláshoz kapcsolódóan külön tároló helyiség esetleg parkoló hely vásárlás is történik: - az ÁFA szempontjából milyen kulccsal adóznak a „ nem lakható” részek, ha nincs külön feltüntetve - a már 2015-ben megkötött szerződésekben - ezen helyiségek vételára.
    Álláspontom szerint az eltérő adókulcsok indokolják, hogy az egyes részek értéke külön kerüljön meghatározásra, vagyis célszerű ezen ügyletek esetében a szerződés kiegészítéssel élni.
    5. Lakásvásárlásra szerződéskötés és előleg fizetés történt 2015-ben. 2016-ba mi lesz a követendő eljárás a számlázásoknál, ha nettóra szerződtek illetve, ha bruttóra szerződtek? A 27% áfával megfizetett előleg áfa különbözete visszaigényelhető?
    A bruttó-nettó kérdéskörben korábban kifejtettem a véleményem, így azt nem ismétlem meg, megjegyezve, hogy nem adózási, hanem polgárjogi jellegű a kérdés. A lakásvásárlás 27%-os áfa-ja nem térítethető vissza.
    6. 2015 novemberében a vállalkozóval szerződéskötés történt, de számlázás és fizetés még nem.
    1. adásvételi telekrészre: nettó + 27 % ÁFA vételárról
    2. 2. Építési szerződés: lakás + tároló ingatlan emelt szintű szerkezetkész állapotra történő kivitelezési munkáira: nettót+ 27 % ÁFA vállalkozói díjról
    Kérdés: melyik esetben kell az 5 ill. a 27 % ÁFA kulcsot alkalmazni?
    A telekrész értékesítése minden esetben 27%-adókulccsal adózik. A lakás generálkivitelezői építése 5%-adókulccsal adózik. A tároló ingatlan építése 27%-os adókulccsal adózik (vitatható az álláspontom).
    Általánosságban kérdezném:
    Amennyiben az 5 % -os ÁFA alkalmazandó kell-e a szerződéseket módosítani, mivel konkrétan a 27 % megjelölést tartalmazzák a szerződések nagy része.
    Álláspontom szerint a szerződést nem szükséges módosítani, mivel gyakorlatilag a jogszabály felülírta.
    Mi a követendő eljárás, ha bruttóban szerződtek, azaz a szerződés csak bruttó összeget tartalmaz?
    Vállalkozói szemszögből megközelítve a kérdést, a bruttó összeget érvényesíteném a vevő felé. Vevő szemszögből kezdeményezném a szerződés módosítását. Nyilván vita esetén peres eljárásra kerül sor.
    Hogyan érvényesül a csökkentett ÁFA kulcs a vevőnél? - amennyiben a szerződés nettó+ áfa összeget tartalmaz és az 5 % ÁFA alkalmazandó minden esetben kötelezően magával vonja-e a vételár csökkenését vagy jogába áll az eladónak a nettó árat növelni?
    Az adójog nem szabályozza a felek polgárjogi viszonyait, így nem jelenthető ki, hogy az adókulcscsökkentésnél mindenképpen árat kell csökkenteni.
  • Adózás 2016-ban
    Számos változás lépett életbe 2016. január 1-jétől a magyar adórendszerben: csökkent a személyi jövedelemadó és a kamatadó kulcsa, növekedett a kétgyermekesek családi adókedvezménye, illetve a lakásépítés és a sertés tőkehús áfájának mértéke is kisebb lett. Összeszedtük, amit tudni kell ezekről.  
     
    Személyi jövedelemadó és családi adókedvezmény

    A kormány áprilisi döntése értelmében 2016 januárjától az eddigi 16 százalékról 15 százalékra csökkent a személyi jövedelemadó kulcsa.

    A családi adókedvezmény figyelmen kívül hagyásával ez azt jelenti, hogy a bruttó bérünk 1 százalékának megfelelő összeggel növekszik a nettó kerestünk.

    Még 2014-ben határoztak arról, hogy 2016 és 2019 között a mostani 10 ezerről 20 ezer forintra kívánják növelni a kétgyermekes családok esetében a gyermekenként igénybe vehető havi adókedvezmény összegét, aminek első lépéseként januártól a kedvezmény összege 12 500 forintra emelkedett. A kedvezmény növelésének köszönhetően például egy két átlagkeresőből álló családnál - ahol 500 ezer forint a havi bruttó összjövedelem -évi 120 ezer forinttal több pénz marad.

    A szja-csökkentés miatt módosult a gyermekek után járó adóalap-kedvezmény

    A gyermekek után járó havi adókedvezmény összegét a törvény valójában adóalap-kedvezményként határozza meg, vagyis megmondja, mekkora az a jövedelem, amely után nem kell adót, illetve járulékot fizetni. 2015-ben az adóalap-kedvezmény összege az egy és két gyermekesek esetében havonta és gyermekenként 62500 forintot tett ki, amit ha megszorzunk az idén érvényes szja-kulccsal (16%), megkapjuk a 10 ezer forint adókedvezményt. Ugyanakkor az szja-kulcs csökkenése miatt 2016-ban már nagyobb adóalap-kedvezményt kell biztosítani ahhoz, hogy ugyanúgy kijöjjön az adókedvezmény mértéke.

    Mivel a kétgyermekes családok esetében 10 ezerről 12,5 ezer forintra emelkedett a gyermekenként havonta elengedett adó összege, az adómentes jövedelemrész összegét esetükben amúgy is megemelte volna a kormány. Az szja-kulcs csökkentése miatt ugyanakkor ezen túlmenően is módosítani szükséges az adóalap-kedvezmény összegét, függetlenül a gyermekek számától. Az alábbi táblázat mutatja, hogyan módosulnak a családi adóalap-kedvezmények 2016-ban az egy, két, illetve három vagy több gyermekes családoknál.

    Így adózol 2016-ban

    A magánszemélyek számára tehernövekedést jelent mindemellett, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék havi 6930 forintról 7050 forintra emelkedik.

    Csökken a kamatadó

    A 2006 szeptemberében bevezetett kamatadó kulcsa a személyi jövedelemadóéval együtt az eddigi 16%-ról 15%-ra módosul. Az új kamatadó azokra a kamatjövedelmekre vonatkozik majd, amelyeket 2016. január 1-je utáni időszakból realizál az ügyfél, vagyis például korábban lekötött egyéves bankbetét december 31-éig realizált időarányos kamatrésze után még 16%-os kamatadót és 6%-os egészségügyi hozzájárulást, január 1-jétől realizált időarányos kamatrésze után viszont már 15%-os kamatadót és 6%-os egészségügyi hozzájárulást kell a banknak levonnia.

    A kamatadó csökkentése persze nemcsak a bankbetéteket, hanem más befektetéseket is érint, hiszen kamatjövedelemnek minősül a:
    • lekötött és látra szóló betétek kamata,
    • befektetési jegyek hozama,
    • kötvények, köztük államkötvények, kincstárjegyek magánszemélyek számára kifizetett kamata,
    • az életbiztosítások kockázati célon felül fizetett díjainak hozama.
    A kamatadót forrásadóként a kifizető vonja le, a magánszemély jövedelemadó-bevallásában nem kell külön feltüntetni.

    Csökken az újlakások áfája

    A kormány decemberben jelentette be és határozott arról, hogy ideiglenesen, a 2016 és 2019 közötti időszakban 27 százalékról 5 százalékra csökkenti az újlakások áfáját.

    Az első elfogadott törvénymódosítás értelmében ez azt jelentette, hogy a vállalkozók által épített új lakások leszámlázott vételárában a 27 százalakos kulcs helyett 5 százalék szerepel majd, feltéve, ha a többlakásos épületekben lévő lakás összes hasznos alapterülete nem több 150 négyzetméter, míg családi házaknál az alapterület nem több mint 300 négyzetméter.

    Adó-visszatérítés a magánépítkezőknek

    Az otthonteremtési program következő pillére (az új CSOK és a csökkentett lakásáfa mellett) az adó-visszatérítési támogatás bevezetése a jövő évtől. Ezzel az intézkedéssel a kormány kiterjesztette a magánépítkezőkre is a gyakorlatban az alacsonyabb áfát. Aszabályozás értelmében az új ingatlan építkezésekor a bekerülési költség után visszakaphatja az építkező a teljes 27%-os áfát, legfeljebb 5 millió forintig. Fontos szabály, hogy ezt a támogatást legfeljebb egy alkalommal lehet igényelni, legkésőbb 2019. december 31-ig.

    Fontos korlátozások

    Az áfa-visszatérítést tartalmazó kormányrendelettel korlátozásokat is beépített a kormány az adó-visszatérítés igénybevételét illetően. Kimondja ugyanis a rendelet, hogy a támogatást igénylő építő vagy építtető a kérelem benyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy nem kötött vagy az építési munkák befejezéséig nem köt olyan kivitelezési szerződést, amely alapján a vállalkozó az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas lakás vagy lakóépület felépítésére és igénylő részére történő átadására köteles. A másik fontos tényező, hogy építési telekhez vehető igénybe a támogatás.

    Még jobban megéri majd elektromos autót venni

    Az elektromos járművek mellett a kormány az egyéb környezetkímélő járművek megszerzését is illetékmentessé teszi: nem kell utánuk regisztrációs adót, illetéket, gépjárműadót és cégautó-adót fizetni.

    A mentesség csekély összegű támogatásként (de minimis) vehető igénybe és kiterjed a haszonjárművek (autóbusz, nyergesvontató és tehergépkocsi) visszterhes megvételére is.

    1,5 millió embernek már a NAV készíti az adóbevallását

    2016-tól a NAV átvállalja minden olyan adózó adóbevallásának elkészítését, akik nyilatkozatot tesznek a munkaadójuknál arról, hogy nincs egyéb jövedelmük és adó-vagy adóalap-kedvezményt sem vettek igénybe. Nekik az adóhatóság 2016. május 20-ig elkészíti az SZJA-bevallást, de az 1+1%-ról továbbra is rendelkezhetnek szintén a munkaadónál leadott nyilatkozattal.

    Könnyítések

    A jelenlegi 150 ezer forinttal szemben 200 ezer forintos összeghatárig lehet 6 hónapos pótlékmentes részletfizetési lehetőséget kérni 2016-tól az szja esetében. Az egészségügyi hozzájárulásra is lehet majd részletfizetést kérni, ha a két adónem kapcsán fizetendő együttes összeg legfeljebb 200 ezer forint.

    A NAV a jövő évtől már nem veti ki a 2000 forintnál kisebb késedelmi pótlékot. A magánszemélynek emellett a jövő évtől nem kell megfizetnie az 1000 forintot el nem érő adót, és az adóhatóság sem utalja ki az 1000 forintot el nem érő túlfizetést. Idén ez a határ 100 forint volt.

    Forrás: portfolio.hu
  • Május 20-ig kell benyújtaniuk az adóbevallásukat a közösségi személyszállító vállalkozóknak, és a lakásukat az interneten kiadó szállásadóknak is.
    Tavaly óta két nagyobb közösségi személyszállító vállalkozással is utazhatunk Budapesten.
     A szolgáltatás lényege, hogy okos-telefonról rendelhetünk autót (amely autó nem lehet a taxihoz hasonlóan 10 évnél régebbi), és a szolgáltatónál az a sofőr kapja meg a fuvart, aki a legközelebb van, és vállalja, hogy az adott helyszínre elvisz minket. Gyakorlatban néha gyorsabban ott vannak, mint a taxi, és fele annyiba kerül,  ugyanakkor sokan tartanak attól, hogy, mivel egy külföldi szolgáltatónak fizetünk, ezért a társaság nem fizet adót Magyarországon.
     A szolgáltatónak, mivel nem hazai vállalkozás, ezért adófizetési kötelezettsége valóban nincs Magyarországon, ugyanakkor a társaságok helyett a sofőröknek van ebben az esetben adóbevallási és adófizetési kötelezettségük, ún. önbevallás alapján. 
    A megszerzett jövedelem szja mentes, amennyiben a sofőr a kisvállalkozók tételes adójának (KATA) alanya, ebben az esetben bevételi nyilvántartást kell vezetnie, és havi 50 ezer forint tételes adóval megváltja a járulékfizetési kötelezettségét is.
     Nem „KATA”-s vállalkozók esetében a közösségi személyszállítással megszerzett jövedelem egyéb jövedelemnek minősül, amit 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terhel. Tekintettel arra, hogy kifizető hiányában a jövedelem bevallására, az szja és az eho megfizetésére a magánszemély köteles, a bevétel 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.
    A sofőröknek a teljes bevétel egyharmadát – 0,78x (0,27+0,16) – pontosan 33,54 százalékát kell adó és járulékok formájában befizetni a költségvetésbe. A szja megfizetése alól mentesülnek a háromgyermekes családot fenntartók, illetve az szja sávosan csökken, 1, illetve 2 gyermek eltartása esetén.
    Véleményem szerint a közösségi fuvarozás egy olyan kiegészítő szolgáltatás, ami nem a taxi konkurenciája, hiszen a hagyományos szolgáltatást nem pótolja, viszont tehermentesíti a tömegközlekedést, és olyanoknak is megkönnyíti a közlekedését, akik egyébként nem engedhetnék meg maguknak, hogy a 280 Ft/km kötelező tarifával igénybe vegyék a taxis szolgáltatást.
     A közösségi sofőrök, amennyiben magánszemélyként fuvaroznak, nem vonhatják le sem üzemanyagköltséget, sem a gépkocsi amortizációját, és vállalniuk kell a felelősséget az utasuk biztonságáért, és kényelméért a szerződésszegés általános szabályai alapján. Ha tehát egy közösségi személyszállító balesetet szenved, akkor felelős lehet az utasát ért személyi, - és  vagyoni kárért, a felelősségük az új Polgári Törvénykönyv szerint szigorúbb, mint ingyenes szolgáltatás esetén, utóbbi esetben (pl. stopposnál) csak szándékos károkozás, vagy ittas járművezetés esetén felel a gépjármű vezetője.
     Hivatalos személytaxis szolgáltatás ugyanakkor a hatályos jogszabályok szerint csak a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. Az engedély feltétele, hogy a vállalkozó sikeres vizsgát tegyen egy ún. szaktanfolyam elvégzése után. A taxisengedély kiadásának a szabályait a –többször módosított - 89/1988-as Minisztertanácsi rendelet szabályozza. A hivatalos személytaxisokra vonatkozó speciális kötelezettség pl., hogy rendelkezniük kell –szállítható utasok száma alapján - 25.000. Ft értékű vagyonbiztosítással, amely kizárólag az utasok kárigényének fedezésére szolgál. A személytaxis szolgáltatás felügyeleti szerve a Közlekedési Felügyelőség, amely a taxisengedélyt visszavonhatja, A személyszállítási szolgáltatásról szóló törvény, a személytaxi fogalmára az alábbi meghatározást adja: olyan gépjármű, amellyel a közlekedési hatóság személyszállító tevékenység végzését engedélyezte, és amellyel a végzett szolgáltatást bárki azonos feltételek mellett igénybe veheti.” Fentiek miatt - álláspontom szerint - a közlekedési hatóság hatásköre nem terjed ki az internetes közösségi fuvarozásra, sem az ún. sofőr-segély szolgáltatásokra, ezért a közösségi személyszállító, és a sofőr-segély szolgáltatási tevékenység a jelenleg hatályos jogszabályok alapján legális.
     A közösségi fuvarozás mellett egyre népszerűbb külföldön, és Magyarországon egyaránt az a szolgáltatás, amelynél egyedi szálláshelyeket bérelhetünk helyi házigazdáktól. Ez a szolgáltatás is kikerüli a régi, klasszikus formákat, és lehetőséget ad azoknak, akik nem akarnak szállodában, vagy hostelben lakni utazásaik során. A szállásadókat is a fentiek szerinti szja, és eho fizetési kötelezettség terheli. Az ingatlantulajdonosoknak, és a közösségi fuvarozóknak május 20-ig kell benyújtaniuk a tavalyi évre vonatkozó bevallásukat az adóhivatalba.

"Jus est ars boni et aequi”- a jog a jó és igazságos művészete, tartja egy latin közmondás. Ezt a honlapot, mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartom fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatóak

Kapcsolattartás

dr. Gerő Tamás

ügyvéd, sportjogi-, és adójogi szakjogász

 Iroda: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 113.

 Tel/fax: 06-1-3882389

  Mobil: +36 30 2657101

 E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.