Az adókat, politikai-társadalmi hátterük miatti változékonyság révén nehéz konkrét csoportokba szedni, csupán egy-egy főbb jellemző alapján alkothatunk kategóriákat. Ezek a következők:
A)Központi adók:
Személyi jövedelem adó - SZJA - mértéke: az adóalap 15%-a - adóalany: magánszemély
Társasági adó - TAO - mértéke: a pozitív adóalap 9%-a - adóalany: (pl.: egyéni cég, gazdasági társaságok,alapítványok, egyesületek…)
Vállalkozások adózása - KATA, KIVA , EVA
Fogyasztást terhelőadók - ÁFA, Jövedéki adó ÁFA - mértéke: az adóalap 27%-a - adóalany: az a jogképes személy, aki saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat.
Vagyonadók
B) Helyi adók (pl. HIPA, azaz a Helyi iparűzési adó)
Ha az egészet egy rendszerben nézzük, beszélhetünk központi és helyi adókról. Központi adónak számít minden adó, amely nem helyi adó, azaz , amit nem a helyi önkormányzat vezet be önálló jogalkotási hatáskörében, önkormányzati rendelettel. A központi adókat törvény szabályozza.
Néhány fontos kérdés
Kinek kell adót fizetni? Számos esetben elkülönül az a személy, akit adózónak és akit adófizetésre kötelezettnek hívunk. Adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy az adózás rendjéről szóló törvény írja elő. - Az adózói minőség célhoz kötött, az adott kötelezettség teljesítéséhez tapad. - Az adózók főbb csoportjai az adóalanyokon kívül: a) munkáltatók, kifizetők, adóbeszedésre kötelezett adózók b) szervezetek törvényben külön előírt kötelezettségeknek megfelelően adatszolgáltatást, a bizonylat vagy az igazolás kiállítását végzik c) felszámoló (az adózó helyébe lép) d) az Európai Közösség tagállamában illetőséggel nem rendelkező adózó
Az adóhatóságok 3 típusa: állami adóhatóság 2. vámhatóság a NAV-on belül van 3. önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság) +1. a fővárosi és megyei kormányhivatal, ha az önkormányzati adóhatóság felettes szerveként jár el
Adózói jogok: 1) Iratbetekintési jog - az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy jogosult az adózásra vonatkozó iratok megismerésé Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy kérhet, amely jogainak érvényesítésének, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. 2) Önellenőrzési jog - az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti 3) Egyéb jogok - jogorvoslathoz való jog - törvény előtti egyenlősség - egyenlő elbánáshoz való jog - kétszeres ellenőrzés tilalma - tájékoztatáshoz való jog - diszkrimináció mentes elbánáshoz való jog - méltányossághoz való jog - fizetéskönnyítéshez való jog
Magánszemély mentesülése az adófizetési kötelezettség alól : adóköteles jövedelem hiánya esetén, • ha kizárólag olyan jövedelmük van, amelyet nem kell bevallani (pl. egyes elkülönítetten adózott jövedelmek), vagy • ha a szükséges feltételek megléte esetén a munkáltató saját adóbevallása keretében teljesíti bevallási kötelezettségüket (ha a magánszemély egy munkáltatótól szerez jövedelmet).
Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) idén is elkészíti a magánszemélyek személyijövedelemadó-bevallásának tervezetét, melyet a munkáltató, illetve kifizető által megadott adatokból állít össze. Ha rendelkezik Ügyfélkapu regisztrációval, a tervezetet 2018. március 15-től megnézheti a www.nav.gov.hu-ról és a www.magyarorszag.hu-ról elérhető eSZJA oldalon. Ha egyetért az adóbevallási tervezettel és elfogadja azt, akkor a tervezet az Ön személyijövedelemadó-bevallásává válik. Abban az esetben, ha nem ért egyet a bevallási tervezet adataival, vagy olyan jövedelmet is szerzett tavaly, amely nem munkáltatótól vagy kifizetőtől származott, a tervezetet az elektronikus beadás előtt ki kell egészíteni. Ne feledkezzen el az adója 1+1 százalékának felajánlásáról sem, melyet az online felületen szintén május 22-ig tehet meg. Ha 2018. május 22-ig a tervezetet nem fogadja el, nem módosítja, vagy önállóan nem nyújt be 17SZJA jelű bevallást, akkor a NAV által elkészített tervezet lesz az Ön érvényes adóbevallása
Kérem, hogy az idei évben az adója 1 százalékát az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület részére szíveskedjen felajánlani. Az ÜDE Egyesület adószáma: 18877874-1-41
Hogyan lehet az 1 százalékról rendelkezni? A rendelkező nyilatkozat a bevallási nyomtatvány részét képezi, így az a magánszemély, aki adóbevallást ad, a nyomtatvány megfelelő lapjának (a 16SZJA jelű bevallás EGYSZA lapja,) kitöltésével rendelkezhet. Adóbevallásnak minősül az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet elfogadásával, javításával, kiegészítésével elkészített bevallás is. Abban az esetben, ha a bevallását maga készíti el és elektronikusan küldi be, a rendelkező nyilatkozatot is eljuttathatja az adóhatósághoz elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül. Lehetősége van arra, hogy a bevallása részét képező rendelkező nyilatkozatot az elektronikusan elkészített nyomtatvánnyal együtt juttassa el az adóhatósághoz. Amennyiben azonban nem így tesz, akkor május 22-ig lehetősége van arra, hogy az elektronikus rendelkező nyilatkozatát a bevallástól elkülönülten küldje meg. Ez esetben nem a bevallás részét képező EGYSZA lapon, hanem a külön programban található „16EGYSZA” megnevezésű nyilatkozat kitöltésével és elektronikus továbbításával rendelkezhet. Abban az esetben, ha az elektronikus bevallását nem saját maga, hanem meghatalmazottja (például könyvelője) készíti, az adóhatósághoz azt is be kell jelentenie, hogy a rendelkező nyilatkozat elektronikus továbbítására meghatalmazottja jogosult. Azon magánszemélyek esetében, akik bevallásadási kötelezettségüknek munkáltatói adó-megállapítás útján tesznek eleget, a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékot a munkáltatónak legkésőbb május 10-éig adhatják át. A május 10-e után átadott borítékokat a munkáltató nem köteles átvenni. A magánszemélynek a borítékot annak ragasztott felületére átnyúlóan, saját kezűleg alá kell írnia, mivel ez biztosítja azt, hogy a munkáltató a boríték tartalmát ne ismerhesse meg. A munkáltatók a náluk leadott lezárt borítékokat kísérőjegyzékbe veszik, amely tartalmazza a rendelkező nyilatkozatot tevő személyek nevét, adóazonosító jelét és a boríték átadását igazolandó, az átadó aláírását. A munkáltató a lezárt borítékokat sértetlenül, legkésőbb május 22-ig adja át az adóhatóságnak. A rendelkező nyilatkozat a bevallástól függetlenül is eljuttatható az adóhatósághoz. Amennyiben tehát az előzőekben leírtak szerint nem rendelkezett (sem a bevallás részeként, sem a munkáltató útján) lehetősége van arra, hogy a rendelkező nyilatkozatokat egy lezárt, adóazonosító jelével ellátott borítékban, postán vagy személyesen juttassa el az adóhatósághoz. Erre május 22-ig van lehetőség, függetlenül attól, hogy az adóbevallását esetlegesen február 27-éig be kell adnia. A határidő jogvesztő, így a késedelmes benyújtás esetén a nyilatkozat érvénytelen lesz. Az adóhatóság külön kezeli a rendelkező magánszemély és a kedvezményezett adatait
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal – hasonlóan az előző évhez – 2018-ban is elkészíti a magánszemélyek személyi jövedelemadó bevallási tervezetét. Az összeállítással kapcsolatos munkálatok a munkáltatók, kifizetők által 2017-ben benyújtott havi adatszolgáltatások alapján hamarosan megkezdődnek. Hibátlan adóbevallási tervezet kizárólag valós adatokkal kitöltött, hibátlan járulékbevallásokból készíthető.
A NAV azt Javasolja, hogy a benyújtott 1708 jelű bevallásait felülvizsgálni szíveskedjen. Kérik, ellenőrizze, hogy munkavállalói tekintetében teljes körűen teljesítette-e bevallási kötelezettségét. Fontos, hogy a beküldött bevallások – különösen az egyes kedvezmények év közbeni érvényesítését alátámasztó házastársi és eltartotti adatok – a valóságnak megfelelő, aktuális állapotot tükrözzék. Például: az év közben adóelőleg levonás elmaradásának okát a 1708M-06 lap 400. sorában minden esetben meg kell adni; a külföldi magánszemélyek részére kifizetett osztalék összegét magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként kell bevallani, így azt a 1708M-05 lap 364. sorában nem szabad feltüntetni; egyazon kifizetésre vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettséget – magánszemélyhez köthetően – csak egyszeresen kell teljesíteni, a kétszeres, azonos tartalmú adatközlés, illetve az adateltérések kiküszöbölése érdekében; amennyiben a 2017. évben megszületett eltartott adóazonosító jelét ismeri, úgy fel kell tüntetni a következő járulékbevallásban, ezzel is segítve munkavállalóját a bevallás adatainak ellenőrzésében. Kérjük, hogy kiemelt figyelmet fordítson a még hátralévő, 2017. november és december hónapban történő kifizetésekkel összefüggő adatszolgáltatásokra, valamint a 2018. január 10- éig kifizetett, de a 2017. évre vonatkozó munkaviszonyból származó bevételek bevallására. Az adóévről elkészített M30-as igazolások tartalmának a 2017. adóévre vonatkozóan benyújtott járulékbevallások adataival minden esetben meg kell egyeznie. A bevallások esetleges hibáinak gyors javítása segíti a munkavállalók adóbevallási tervezeteinek elkészítését. A hiányzó, hibás vagy téves adatot tartalmazó járulékbevallások pótlásának, javításának, önellenőrzésének támogatásában a NAV munkatársai mindenkinek a rendelkezésére állnak az ismert telefonos és elektronikus ügyintézési csatornákon (http://nav.gov.hu/nav/kapcsolat), valamint az ügyfélszolgálatokon személyesen is. Forrás: NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL
A Wolters Kluwer Kft. a mai napon tájékoztatott, hogy a Lakásvásárlás esetén kapható illetékkedvezmény a NAV gyakorlatában című pályázatom a Wolters Kluwer Jogászdíj Év Az év jogásza/csapata adójog kategóriában a jelölt pályázatok közé került!
A díj célja, hogy a jogásztársadalom kiemelkedő képviselőinek szakmai teljesítménye széles körben ismertté és elismertté váljon.
A kategóriánkénti díjak átadására díjátadó gálavacsora keretében, november 30-án a Bálna Budapestben kerül sor.
A versenytársaimat az alábbi linken tekinthetik meg:
Mi is történik akkor, ha ellenőrzései során egyes gazdasági események fizikai megvalósulásának elfogadása ellenére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mégis fiktívnek bélyegzi az azokról kibocsátott számlákat, mondván, hogy a kibocsátó a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezhetett, a befogadó rosszhiszemű, segédkezett az adóelvonásban, amiért az adókötelezettre büntetőbírságot szab ki? Hogy jöhet létre ilyen képzavar? Elfogadni valaminek a megvalósulását, egyúttal tagadni annak lehetségességét? Mit tehetünk ilyenkor?
Mielőtt azonban a probléma hátterét vizsgálnánk, szükséges néhány fogalom tisztázása.
Az első ilyen a számla, ami jellemzően az általános forgalmi adó - vagyis az ÁFA- rendszerében történő teljesítések fő bizonylata. Abban az esetben tekinthető megfelelő módon kibocsájtottnak valamint befogadottnak, amennyiben az a törvényben szabályozott tartalmi és formai előírásoknak megfelel. Ezen feltételek teljesülésének hiányában beszélhetünk hibás vagy fiktív számlákról, azonban ezt a két kategóriát élesen el kell különítenünk egymásról!
A hibás vagy hiányos számla esetén teljesítés minden esetben történik, de az erről készült bizonylat hibában vagy hiányosságban szenved. Ilyen lehet tipikusan név- vagy számelírás abban az esetben, ha az az adóalapot vagy az adó összegét nem érintik; épp ezért az ilyen fogyatékosságok javíthatóak, illetve pótolhatóak.
A fiktív számlák ezzel ellentétben a fekete- és szürkegazdaságok kellékei, melyek adókikerülésre, jogtalan adóelőny szerzésére hivatottak. Ezek mindig a keletkezett jövedelmek eltitkolását eredményezik, és az állami bevételek csökkentéséhez vezetnek.
A fiktív számlák megkülönböztethetőek a szerint , hogy a befogadó tudtával vagy anélkül, esetleg a kibocsátóval együttes elhatározásban használták-e fel, azaz hogy a bűncselekményre utaló alapos gyanú melyik oldalon jelentkezik.
Egy másik csoportosítás a konkrét megvalósulás formái szerinte tesz különbséget. Ennek esetei:
A számlakibocsátó nem adóalany
A felek között létrejött szerződés színlelt vagy jogszabályba ütköző
A gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre
Ez utóbbi pont, karöltve a befogadó tudattartamának feltételezésével okozza esetünkben az anomáliát; a NAV vizsgálata ugyanis arra már nem terjed ki, hogy feltárja: akkor valójában ki lehetett az a természetes vagy jogi személy, aki a gazdasági eseményt a valóságban teljesítette? Ezzel egyidejűleg a számla befogadó elvárható körültekintését, így a levonási jogát vonja kétségbe, mondván, az nem vizsgálta meg partnerét elég tüzetesen, és objektív tudattartama kiterjedhetett arra, hogy ez által adókijátszás részesévé válhat.
Ráadásul ezekben az esetekben a hatóság nem az általában szokásos, 50 % mértékű, hanem a büntető célú 200%-os adóbírságot szabja ki az adóalanyra, a számla befogadójára.
Hogy mit tehetünk az üggyel kapcsolatban? Várhatunk az állásfoglalásra.
Tavaly augusztus 18-án a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az Európai Bírósághoz, az adóalany objektív felelősségének megállapíthatóságát kérve. Az ebben megfogalmazott fő kérdés, hogy mi várható el a vizsgálat során az adóhatóságtól, akit főszabályként bizonyítás terhel?
Remélhetőleg az EB ítélete választ ad arra, hogy az adóhatóságnak kötelezettsége-e a bizonyításkor arra is kitérni, hogy a megkérdőjelezett számlával kapcsolatos teljesítés pontosan kik között is ment végbe, és csak akkor büntetheti meg a vállalkozást, ha azt is bebizonyította, pontosan kivel volt gazdasági kapcsolatban. Az ítélet, amennyiben a feltett kérdésnek helyt ad, hatalmas jelentőséggel bírhat, hiszen ez által az Európai Bíróság közvetetten a bizonyítási kötelezettségre vonatkozó belső jogi előírások megsértését is ki fogja mondani. Ez pedig maga után vonja azt, hogy az adóhatóság több évtizedes ellenőrzési gyakorlata ismételten felülvizsgálatra szorulhat.
Az 5%-os lakóingatlan Áfa Az országgyűlés tavalyi év végén elfogadta az egyes lakások áfa kulcsának 5%-ra történő csökkentését. A lakások áfa kulcsa 2020. január 1.-ig csökken a kedvezményes mértékre, majd azt követően normál adókulcsot kell alkalmazni a jelenlegi szabályok szerint. Mely ingatlanoknak csökken az áfa kulcsa? Három feltétel együttes teljesülése esetén alkalmazható a kedvezményes adókulcs.
1) Az ingatlannak lakás céljára létesítettnek és az ingatlan nyilvántartásban lakás vagy lakóház megnevezéssel kell szerepelnie. A lakás fogalmába nem tartozik bele a vele összeépített vagy vele egy helyrajzi számon található, de a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges ingatlan, ingatlanrész. Így például garázs, műhely, gazdasági épület, stb. nem tekinthető lakóingatlannak. Vagyis ha olyan lakóingatlan kerül értékesítésre, amely a lakrészen kívül tartalmaz olyan helyiségeket, amelyek az előzőekben említésre kerültek, úgy az ingatlan értékét meg kell osztanunk, és a részeket eltérő adókulccsal kell számláznunk. Nyilván törekedni kell arra, hogy az egyes részek értékét a valóságos arányok alapján határozzuk meg, ellenkező esetben konfrontációra számíthatunk az adóhatósággal. Hogy melyik helyiség szükséges a lakás rendeltetésszerű használatához és melyik nem, arra teljes bizonyossággal nem lehet választ adni. Vélhetően a jövőben előkerülnek olyan problémák, hogy a babakocsi tároló, vagy a lakáshoz tartozó egyéb tároló, pincehelyiség, szuterén, stb. szükségesek-e a lakóingatlan rendeletetés szerű használathoz vagy sem. Jelen cikkben nem kívánom eldönteni a tárolók kérdését, de úgy vélem, hogy a tárolók szükségesek a lakás rendeltetésszerű használatához (megjegyezve, hogy ez csak személyes vélemény). 2) A lakóingatlannak új építésűnek kell lennie vagy építés alatt állónak. Új építésűnek nevezzük az ingatlant, ha a használatba vételi engedélytől még két év nem telt el. Építés alatt álló az ingatlan, ha már van bejegyzés az építési naplóban, de még nincs használatba vételi engedély. Vigyázat! A telek értékesítés 27%-os adókulccsal adózik. Vagyis az építés alatt álló ingatlan esetében az értékesesítés esetén rögzítsük a készenléti fokot bizonyíthatóan (fénykép, szakértő, stb.), ne mondhassa később a hatóság, hogy a tényleges kivitelezés még nem történt meg, így csak telket értékesítettünk, amelynek az adókulcsa 27%-os. 3) A kedvezményes adókulcsú lakóingatlannak méretkorlátozás alá esnek. A több lakásos lakóház esetében az egyes lakások hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 150 nm-t, az egylakásos lakóingatlanok esetében a hasznos alapterület a 300 nm nem haladhatja meg. A hasznos alapterület a nettó alapterületnek az a része, ahol a belmagasság meghaladja a 190 cm-t. Nettó alapterület: az épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe. A hasznos alapterület deffiniciójából adódik, hogy a tetőtéri lakások alapterületének csak töredék része számít bele a hasznos alapterületbe, vagyis a lakások akár 200-400 nm területűek is lehetnek. A fenti szempontok együttes teljesülése esetén alkalmazható az 5%-os adókulcs, ha az ingatlan értékesítésre kerül. Mi minősül lakóingatlan értékesítésnek? 1) Az olyan értékesítés, amikor az ügyvéd adás-vételi szerződést köt egy adott ingatlanra, és a tulajdonjogot átjegyzik a Földhivatlaban, az ingatlanértékesítésnek minősül, vagyis az 5%-os adókulcs alkalmazható, ha a korábbi feltételek teljesülnek. Felhívom a figyelmet, hogy minden értékesítés 5%-os adókulcsú, ami az ingatlan befejezése vagy befejezést követő két éven belül törté előtt történik. 2) Ha generálkivitelező végzi az építést, és az elékészült építményt be kell jegyezni a Földhivatali nyilvántartásba, úgy a generálkivitelező szolgáltatása szintén termékértékesítésnek minősül, vagyis a kivitelező 5%-os áfa tartalmú számlát állít ki. E szituációt nevesíti az Áfa tv. a 10. § d) pontjában termékértékesítésnek, vagyis egy építési szerződést a jogszabály átminősít termékértékesítésnek. Felhívom a figyelmet, hogy a generálkivitelező alvállalkozója 27%-al állítja ki a számlát, illetve fordított adó ügyletnél a generálkivitelező 27%-os fizetendő adót állapít meg az igénybe vett szolgáltatás után, csak magának a generálkivitelezőnek az értékesítése az 5%-os adókulcsú. 2015-ről 2016-ra között áthúzódó ügyletek Amennyiben az ingatlan értékesítésre 2015-ben előleget vagy foglalót fizettek, úgy az előleget 27%-os adó terheli. A végszámla kiállításakor az előleg feletti rész adózik 5%-os adókulccsal. Ha a generálkivitelező 2015-ben előlegszámlát állított ki, vagy részteljesítésről állított ki számlát, úgy a korábbi számlákon 27%-os adókulcsot kellett feltüntetni. Az építkezés azon résszámláinál melyek teljesítési időpontja 2016-ra esik 5%-os adókulcsot kell felszámítani. Az előleg visszavételénél ügyelni kell arra, hogy az előleget véglegesen 27% adó terheli. Ha két adóalany közötti ügyletről van szó és ennek következtében az ügylet fordított adós a generálkivitelező és a beruházó között, úgy az előlegnél adófizetési kötelezettsége nem keletkezik a beruházónak. Ha az előleg 2015 teljesítésű résszámlába kerül beszámításra, úgy 27%-os adó terheli, ha 2016 teljesítésű rész vagy végszámlába kerül beszámításba, úgy 5%-os adó terheli az előleget. Lakásépítés áfa visszatérítés Mivel a lakásvásárlásnál az áfa mértékét 5%-ra csökkentette az országgyűlés, így annak érdekében, hogy a lakásépítőket nem terhelje magasabb közteher, mint a vásárlót, a kormány módosította a 256/2011(XII.6) Kormányrendeletet. A rendelet alapján a természetes személy, ha a korábbiakban körülírt (korlátozott) lakóingatlant épít, úgy a költségeinek áfa tartalmát 5 millió forint összegig visszaigényelheti. A folyamatban lévő ingatlanépítés esetén (nincs még használatba vételi engedély) a 2016 év előtti költségekre jutó adót is vissza lehet térítetni. Erre vonatkozóan pozitív előírás nincs a rendeletben, de az általános megfogalmazásból következik. A visszatérítési igény a telekvásárlás, az anyagvásárlás az építőipari munkák és egyéb bekerülési költségek során áthárított adóra érvényesíthető. Lényeges, hogy a telekértéken kívül eső bekerülési érték 70%-ról az építtetőnek számlával kell rendelkeznie. Fontos, hogy amennyiben generál-kivitelezésben építi a fővállalkozó a magánszemélynek az ingatlant (Áfa tv. 10.§ d) pont), úgy ő 5%-os adókulccsal számláz (lásd korábbiak), így ez esetben áfa visszaigénylésre nincs mód. A probléma az olyan építkezéseknél van, ahol már megkezdődött a generálkivitelezés 2015-ben, és az építés jelentős összegben került résszámlázásra a 27% adókulcs érvényességi ideje alatt. Ekkor a 27%-os adó nem térítetthető vissza mivel ganerálkivitelezésről van szó. Viszont 2016-ban az építési költségek kis százaléka adózik 5%-os adókulccsal, így e személyek más konstrukciókhoz képest áfa veszteséget szenvednek el. További probléma, hogy ha a magánszemély generálkivitelezésben építteti az ingatlanát, és saját maga is szerez be hozzá anyagot, úgy az anyagköltségre jutó adót nem térítetheti vissza. Az adó-visszatérítést a hitelintézet bírálja el, a visszatérítési igényt a használatba vételi engedély előtt kell kezdeményezni, 2019.12.31.-ig. Lakás ÁFÁ-hoz kapcsolódó kérdések: 1. 2015-ben kiállított: vállalkozói díj számlák és adásvételi szerződés alapján telekre kiállított számla van, használatbavételi engedély még nincs. Visszamenőlegesen is visszaigényelhető-e az ÁFA 5 millió Ft-ig ? Az építési telek vásárlása során áthárított áfa visszatérítethető. Ha a vállalkozói díj nem az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti ügyleten alapul, akkor visszatérítethető annak áfa tartalma is. Amennyiben a vállalkozási díj generálkivitelezés ellenértéke, úgy nem téríthető vissza az áfa a vállalkozási díjra. A 6/2016. (II. 10.) Korm. rendelet, 69§. szerint "(6) Az igénylő az adó-visszatérítési támogatás iránti kérelem benyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy nem kötött és az építési munkák befejezéséig nem köt olyan kivitelezési szerződést, amely alapján a vállalkozó az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas lakás vagy lakóépület felépítésére és igénylő részére történő átadására köteles." 2. A telket külön adásvételi szerződésben számlázzák, akkor minden esetben 27 % az ÁFA? Önmagában a telek értékesítése nem adózik kedvezményes áfa kulccsal, vagyis a telek mindenképpen 27%-al kell számlázni. 3. 2015-ben kötött építési szerződésből az 1 rész számla még 2015-be kiállításra került. A többi 2016-ba lesz teljesítve. A 2016-os további számlákon már automatikusan 5 %-os ÁFÁ-t kell feltüntetni? Ha a felek részteljesítésben állapodnak meg és részletekben számláznak, akkor az egyes részteljesítés időpontjában érvényes adómértékkel kell számlázniuk. Vagyis a 2016-ban a generálkivitelező által kiállított résszámlák 5%-os adókulccsal adóznak. Felhívom a figyelmet, hogy csak a generálkivitelező számlázhat 5%-os adókulccsal! 3. Van -e különbség abban, hogy az eredeti szerződés alap és 27 % áfát tartalmaz vagy csak bruttó összeget? Az ár meghatározása a szerződő felek kompetenciája. Nyilván egyértelműen következi, hogy a nettó+áfa meghatározásnál az 5%-os áfa a bruttó összeget csökkenti, míg a bruttó ár meghatározása esetén az 5%-os áfa nem befolyásolja az árat. Korábbi adókulcsváltozásoknál (25-20-25-27) a szerződések megfogalmazásai bírósági keresetek ezreit eredményezték. 4 .A lakásvásárláshoz kapcsolódóan külön tároló helyiség esetleg parkoló hely vásárlás is történik: - az ÁFA szempontjából milyen kulccsal adóznak a „ nem lakható” részek, ha nincs külön feltüntetve - a már 2015-ben megkötött szerződésekben - ezen helyiségek vételára. Álláspontom szerint az eltérő adókulcsok indokolják, hogy az egyes részek értéke külön kerüljön meghatározásra, vagyis célszerű ezen ügyletek esetében a szerződés kiegészítéssel élni. 5. Lakásvásárlásra szerződéskötés és előleg fizetés történt 2015-ben. 2016-ba mi lesz a követendő eljárás a számlázásoknál, ha nettóra szerződtek illetve, ha bruttóra szerződtek? A 27% áfával megfizetett előleg áfa különbözete visszaigényelhető? A bruttó-nettó kérdéskörben korábban kifejtettem a véleményem, így azt nem ismétlem meg, megjegyezve, hogy nem adózási, hanem polgárjogi jellegű a kérdés. A lakásvásárlás 27%-os áfa-ja nem térítethető vissza. 6. 2015 novemberében a vállalkozóval szerződéskötés történt, de számlázás és fizetés még nem. 1. adásvételi telekrészre: nettó + 27 % ÁFA vételárról 2. 2. Építési szerződés: lakás + tároló ingatlan emelt szintű szerkezetkész állapotra történő kivitelezési munkáira: nettót+ 27 % ÁFA vállalkozói díjról Kérdés: melyik esetben kell az 5 ill. a 27 % ÁFA kulcsot alkalmazni? A telekrész értékesítése minden esetben 27%-adókulccsal adózik. A lakás generálkivitelezői építése 5%-adókulccsal adózik. A tároló ingatlan építése 27%-os adókulccsal adózik (vitatható az álláspontom). Általánosságban kérdezném: Amennyiben az 5 % -os ÁFA alkalmazandó kell-e a szerződéseket módosítani, mivel konkrétan a 27 % megjelölést tartalmazzák a szerződések nagy része. Álláspontom szerint a szerződést nem szükséges módosítani, mivel gyakorlatilag a jogszabály felülírta. Mi a követendő eljárás, ha bruttóban szerződtek, azaz a szerződés csak bruttó összeget tartalmaz? Vállalkozói szemszögből megközelítve a kérdést, a bruttó összeget érvényesíteném a vevő felé. Vevő szemszögből kezdeményezném a szerződés módosítását. Nyilván vita esetén peres eljárásra kerül sor. Hogyan érvényesül a csökkentett ÁFA kulcs a vevőnél? - amennyiben a szerződés nettó+ áfa összeget tartalmaz és az 5 % ÁFA alkalmazandó minden esetben kötelezően magával vonja-e a vételár csökkenését vagy jogába áll az eladónak a nettó árat növelni? Az adójog nem szabályozza a felek polgárjogi viszonyait, így nem jelenthető ki, hogy az adókulcscsökkentésnél mindenképpen árat kell csökkenteni.
"Bármihez amit megtehetsz, vagy megálmodsz, fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik”- írta egykor Johann Wolfgang von Goethe. Ezt a honlapot, mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartom fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatóak
