A közszereplőkről készült képi montázs a bírói gyakorlat szerint az Alaptörvényben védett szabad véleménynyilvánítás határait nem lépi túl, figyelemmel arra, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága, mint az Alaptörvény IX. cikkének (1) bekezdésében rögzített alapjog csak rendkívül szűk körben korlátozható. A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére, de egy választási kampányban, emberi méltóságának megsértése nem volt megállapítható. Ugyancsak nem volt lehetőség a jóhírnév, a becsület megsértésének megállapítására, e körben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság indokolásában foglaltakkal egyetértett, az alkalmazott jogszabályokra visszautal.
Ha nem közszereplőket érint a képmás, és hangfelvétel felhasználása, abban az esetben továbbra is érdemes bírósághoz fordulni.
A peres eljárás megindítása előtt nélkülözhetetlen az előzetes eljárás megléte. Akiről hozzájárulása nélkül képmás, illetve hangfelvétel készül, a készítésről történt tudomásszerzéstől, valamint akiről a hozzájárulásával vagy hozzájárulása nélkül készült képmás, illetve hangfelvétel a hozzájárulása nélkül kerül felhasználásra, a felhasználásról történt tudomásszerzéstől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül írásban - napokban megadott határidővel - kérheti a készítőtől, illetve a felhasználótól
- a jogsértés abbahagyását,
- azt, hogy adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot,
- a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását.
A kérelem tartalmára nézve a törvény kötelező tartalmi elemeket állapít meg. A kérelemben meg kell jelölni a sérelmezett képmást, illetve hangfelvételt, felhasználás esetén a felhasználás idejét és módját, a tudomásszerzés időpontját, valamint a jogsértőtől követelt szankciót. A képmás, illetve hangfelvétel készítésének, illetve felhasználásának időpontjától számított három hónap eltelte után a sérelem orvoslása iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.
A teljesítés három esetben tagadható meg. Megtagadható, ha a kérelmet nem a jogosult kérte, a kérelem nem tartalmazza a fentebb meghatározottakat vagy a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható.
Ha az előzetes eljárás nem járt sikerrel, azaz a kérelemben foglaltakat nem vagy nem annak megfelelően teljesítik, a határidő lejártát követő 15 napon belül lehet bíróságnál peres eljárást kezdeményezni. Az elkésett vagy nem megfelelő tartalmi elemeket tartalmazó kereseteket a bíróság visszautasítja. A keresetben a felperes csak a Pt. 2:51. § (2) bekezdés a)-d) pontjai közül az egyiket kérheti.
A keresetlevélhez az általános tartalmi elemeken túl további kellékeket illetve csatolmányokat kell mellékelni, ezeket a törvény tételesen felsorolja.
A törvény utaló szabálya a sajtó-helyreigazítási perek szabályait rendeli alkalmazni azokban a kérdésekben, ahol a törvény konkrétan nem rendelkezik.
GT
