Hírek-cikkek

dr. Gerő Tamás - Elemek szűrése dátum szerint: szerda, 11 március 2015
2015. március 11., szerda 00:00

Hány éves kortól büntethető valaki?

A büntethetőségi korhatár alapesetben 14. életév. Azonban vannak bizonyos bűncselekmények, amelyeknél a törvény 12. életévben határozza meg ezt.

Kategória: büntetőjog-blog

Őrizet:

Az őrizetbe vétel legfeljebb 72 óráig tarthat, ennek elteltével a terheltet szabadon kell bocsátani, vagy el kell rendelni az előzetes letartóztatását. Az őrizetbe vétel a terhelt személyi szabadságának átmeneti elvonását jelenti. Az őrizetbe vételre általában tettenérés, vagy elfogás esetén kerül sor. Az őrizetbe vétel elrendeléséről, és a fogva tartás helyéről a nyomozóhatóságnak 24 órán belül értesíteni kell a terhelt által megjelölt hozzátartozót, vagy a terhelt által megjelölt más személyt.

 

Előzetes letartóztatás:

Az előzetes letartóztatást a nyomozati szakban az ügyész indítványára a nyomozási bíró, a vádemelés után az eljáró bíróság rendeli el.A terhelt előzetes letartóztatásának szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban (a nyomozás elrendelésétől) bírói döntés alapján, akkor van helye, ha

 1. megszökött, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult,

2. szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható,

3. megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást,

4. megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

Kategória: büntetőjog-blog
2015. március 11., szerda 00:00

Bűnszervezet

Három, vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetése. Olyan szervezet, amelynek munkamegosztáson alapuló struktúráját a benne lévő emberek egy közös cél érdekében hozzák létre.
Kategória: büntetőjog-blog
2015. március 11., szerda 00:00

Bűnszövetség

Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. Alapvető feltétele, hogy abban legalább két személy szerepeljen tettesi, vagy részesi minőségben. Lényeges, hogy a megállapodás ex ante jöjjön létre, vagyis a bűnelkövetést megelőzze. A bűnszövetség – hasonlóan a csoportos elkövetéshez – minősítő körülményként jelenik meg a különös részi tényállásokban.
Kategória: büntetőjog-blog
2015. március 11., szerda 00:00

Csoportos elkövetés

Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt. Ez a legkevésbé szervezett társas elkövetési alakzat. A bírói gyakorlat a három elkövetőbe a bűnsegédeket, és a szubjektív akadály miatt nem büntethető személyeket is beleérti.
Kategória: büntetőjog-blog
2015. március 11., szerda 00:00

Házkutatásra vonatkozó szabályok

A házkutatás a ház, lakás, egyéb helyiség vagy azokhoz tartozó bekerített hely, továbbá az ott elhelyezett jármű átkutatása, illetőleg számítástechnikai rendszer vagy ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozó átvizsgálása az eljárás eredményessége érdekében.

Elrendelésének feltétele:

1. a bűncselekmény elkövetőjének kézre kerítésére,
2. a bűncselekmény nyomainak felderítésére,
3. bizonyítási eszköz, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálására vezet.


Házkutatásra a nyomozó hatóságok, így a rendőrség és a Nemzeti Adó és Vámhivatal (például a költségvetési csalás ügyében), valamint az ügyészség jogosultak.


A házkutatást rendszerint az érintett jelenlétében kell elvégezni, a megkezdése előtt közölni kell vele a házkutatást elrendelő határozatot, és – ha a házkutatás meghatározott, illetőleg ismert bizonyítási eszköz vagy elkobozható dolog, illetőleg személy megtalálására irányul – fel kell őt szólítani, hogy a keresett dolgot adja elő, a számítástechnikai rendszeren vagy adathordozón tárolt adatot tegye hozzáférhetővé, illetőleg a személyt adja át. Ha az érintett a felszólításra a keresett dolgot előadja, a számítástechnikai rendszeren vagy adathordozón tárolt adatot hozzáférhetővé teszi, illetőleg a keresett személyt átadja, a házkutatás nem folytatható, kivéve, ha gyanú merül fel arra, hogy a házkutatás során más bizonyítási eszköz, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog is fellelhető.

Kategória: büntetőjog-blog
2015. március 11., szerda 00:00

Zár alá vétel

A zár alá vétel a zár alá vett vagyontárgyak és vagyoni jogok feletti rendelkezési jogot függeszti fel. A zár alá vétel nem csupán a terhelttel, hanem meghatározott feltételek megvalósulása esetén bárkivel szemben alkalmazható. Lényeges különbség a lefoglaláshoz képest, hogy ebben az esetben sem a birtoklásban, sem a használatban nincs korlátozás.

Kategória: büntetőjog-blog
2015. március 11., szerda 00:00

Magánvádló

Meghatározott bűncselekményeknél a törvény az eljárás megindítását a sértett nyilatkozatától, magánindítványától teszi függővé és ezzel a vád képviseletét is a sértettre bízza. A magánindítvány a sértettnek, valamint az arra feljogosított személyeknek, hatóságoknak azon nyilatkozata, amelyben az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kérik. A magánvád pedig azt jelenti, hogy a büntetőeljárásban a vádat a sértett, mint magánvádló képviseli. Magánindítványra büntetendő bűncselekmények: könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés. (Abban az esetben, ha az elkövető magánindítványra büntethető.)

Ha az ügyben több sértett is van, a megegyezésüktől függ, hogy melyikük jár el magánvádlóként. A magánvádló a vádat az első fokú bíróság előtti eljárásban indokolás nélkül elejtheti. Hallgatólagos vádelejtés ha a magándádló a személyes meghallgatáson, vagy a tárgyaláson nem jelenik meg, és elmaradását nem menti ki. A magánvádló a bírósági eljárás során az eljárási cselekményeknél jelen lehet, az iratokat megtekintheti, indítványokat, észrevételeket tehet és kérdéseket intézhet a kihallgatott személyekhez.

Kategória: büntetőjog-blog
2015. március 11., szerda 00:00

Pótmagánvádló

Az sértett pótmagánvádlóként léphet fel, ha az ügyész, vagy nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette, ha az ügyész a vádemelést részben mellőzte, valamint ha a vádat elejtette.
Kategória: büntetőjog-blog

Büntetések
Szabadságvesztés: Határozott ideig, vagy életfogytig tart. Legszigorúbb büntetési nem. Végrehajtása történhet fogházban, börtönben, vagy fegyházban.

Kategória: büntetőjog-blog
1. oldal / 4

"Jus est ars boni et aequi”- a jog a jó és igazságos művészete, tartja egy latin közmondás. Ezt a honlapot, mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartom fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatóak

Kapcsolattartás

dr. Gerő Tamás

ügyvéd, sportjogi-, és adójogi szakjogász

 Iroda: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 113.

 Tel/fax: 06-1-3882389

  Mobil: +36 30 2657101

 E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.