Blog

Milyen jogai vannak a gyanúsítottnak?

A nyomozati szakban a gyanúsított eljárási jogai korlátozottabbak (pl. jelenlét a kihallgatásokon, iratbetekintés), mint a bírói szakban, amikor a nyilvános tárgyaláson kiteljesednek a védelem jogai. A gyanúsított jogi helyzetét meghatározza, hogy a nyomozásnak alapvetően a vád megalapozása, a vád közvetítésével a bírósági eljárást és a bizonyítást előkészítő szerepe van. A nyomozásban a tényállást oly mértékben derítik fel, hogy az ügyész dönthessen arról, vádat emel-e.

 

 

  1. kötelező tájékoztatás a gyanúsított számára

 A terheltet az eljárás minden szakaszában figyelmeztetni kell arra, hogy vallomástételét, illetve az egyes kérdésekre a választ megtagadhatja. Figyelmeztetni kell arra, hogy amit mond bizonyitékként felhasználható. A figyelmeztetést, és a gyanúsított válaszát jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvezetés elmaradása esetén vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe. Ha a gynúsított vallomást tesz, figyelmeztetni kell arra, hogy mast bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat.

  

  1. vallomástétellel kapcsolatos jogok 

A fogva lévő gyanúsítottat a nyomozó hatóság elé állításától számított huszonnégy órán belül ki kell hallgatni. A gyanúsítottal a kihallgatás elején közölni kell a gyanúsítás lényegét, az erre vonatkozó jogszabályok megjelölésével. A gyanúsítottat figyelmeztetni kell arra, hogy védőt választhat, illetőleg védő kirendelését kérheti. Ha az eljárásban védő részvétele kötelező, a gyanúsított figyelmét arra is fel kell hívni, hogy ha három napon belül nem hatalmaz meg védőt, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság rendel ki számára védőt. A gyanúsított beleegyezése nélkül a vallomása hazugságvizsgáló gép (poligráf) alkalmazásával nem vizsgálható.

 

  1. vallomástétel megtagadása

 A gyanúsított jogosult a vallomást megtagadni, de egyes bizonyítási cselekményeknél közreműködésre (pl. szakértői vizsgálat), vagy jelenlétre (kihallgatás, szemle) kötelezhető. A gyanúsított beismerő vallomása a büntetéskiszabás során nyomatékos enyhítő körülmény, hallgatása vagy a válasz megtagadása azonban nem súlyosító körülmény, illetve az együttműködés ilyen módon történő megtagadása semmilyen joghátránnyal nem járhat.

 

  1. vádalku, lemondás a tárgyalásról

 A kihallgatás során a hatóság egyfajta "alkut" is ajánlhat: ha a gyanúsított az ügy, illetőleg más büntetőügy felderítéséhez, bizonyításához vallomásával hozzájárulva olyan mértékben együttműködik, hogy az együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az, hogy a gyanúsított ellen az eljárást megindítsák vagy folytassák, a hatóság a feljelentést elutasítja, a gyanúsítottal szembeni eljárást megszünteti. Az alku másik formája: a gyanúsított beismerő vallomást tesz és a vádemelés utáni bírósági tárgyalásról lemond.

 

  1. nyomozási cselekményeknél való jelenlét

 A gyanúsított nem lehet jelen a tanúkihallgatáson, ugyanabban az ügyben szereplő másik gyanúsított kihallgatásán, viszont jelen lehet a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál.

 

  1. iratok megismerésének lehetősége

 A gyanúsított és a védő a nyomozás alatt azon cselekmények jegyzőkönyvét tekintheti meg, amely cselekményeknél jelen lehetett (pl. gyanúsított vallomása, helyszínelés jegyzőkönyve, meghallgatott szakértő szakvéleménye), illetve egyéb iratokat a hatóság hozzáférhetővé tesz, ha ez a nyomozás érdekeit nem sérti (kivéve a zártan kezelt iratok, a különösen védett tanú vallomása). A védelemre való felkészülés jogának részeként az iratok megismerésének joga csak a nyomozás befejezésekor teljesedik ki.

 

  1. terhelti indítványok

 A gyanúsított a nyomozás során akár írásban, akár szóban (pl. kihallgatáskor) indítványokat, észrevételeket tehet. Az indítványok elsősorban bizonyítási cselekmények elvégzésére (pl. szakértő kirendelése, helyszíni szemle elvégzése, szembesítés, tanú meghallgatása) irányulhatnak. A gyanúsított bizonyítási indítványát a nyomozó hatóság, illetve a nyomozást folytató ügyész bírálja el. Amennyiben az indítványt elutasítják, a gyanúsítottat a panasztételi jog illeti meg. A hatóság az indítványokat természetesen szabadon mérlegelheti.

Megjelent: 5706 alkalommal
Értékelés:
(3 szavazat)

"Bármihez amit megtehetsz, vagy megálmodsz, fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik”- írta egykor Johann Wolfgang von Goethe. Ezt a honlapot, mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartom fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatóak

Kapcsolattartás

dr. Gerő Tamás

ügyvéd, sportjogi-, és adójogi szakjogász

 Iroda: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 113.

 Tel/fax: 06-1-3882389

  Mobil: +36 30 4156009

 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Adatkezelési szabályzat