Hírek-cikkek

Számos versenyző, sportoló él a táplálék-kiegészítők és hasonló vitaminok adta lehetőségekkel, a teljesítmény fokozása, regeneráció elősegítése vagy a fáradtság gyorsabb és hatékonyabb leküzdésének érdekében. A sportoló felelősségének relevanciája az ún. szennyezett étrend-és táplálékkiegészítők szedése esetén fokozottabban előtérbe kerül, ezért ebben az esetben fontos tisztázni annak jogi szabályozását, a szennyezettség fogalmát valamint a jogkövetkezményeket és szinte a „probatio diabolica” elve szerint működő bizonyítás lehetőségét a sportoló részéről.

Objektív felelősség elve

Már korábbi cikkekben is szó esett az objektív felelősség elvéről, viszont a szennyezett táplálék-kiegészítők eseteiben érdemes újra megemlíteni, miszerint a sportoló felelős bármilyen a szervezetéből származó mintában talált tiltott anyag jelenlétéért, a felelősség pedig kiterjed továbbá a különböző doppingvétségek, illetve a WADA tiltólistáján szereplő anyagok és módszerek ismeretére is.  Az egyre jobban elterjedt táplálék-és étrend kiegészítők használata jogi szempontból, önmagában nem tiltott, viszont előfordulhat, hogy egyes összetevők, amelyek gyakran nincsenek feltüntetve a terméken, a WADA által jogszabályban meghatározott doppinglistán szerepelnek. Pozitív minta esetén pedig, a sportoló felelőssége automatikusan megállapításra kerül (abban az esetben is, ha a tiltott szer/anyag csekélyebb mennyiségben fordult elő a mintájában).

Mit jelent a „szennyezett termék” fogalma?

A Nemzetközi Doppingellenes Szabályzat 2015-ös, és jelenleg is hatályos kódexe pontosan meghatározza a szennyezést tartalmazó termék fogalmát, és ide sorolja azt a terméket, amely, tiltott anyagot tartalmaz és jelenléte a termék címkéjén vagy az interneten végzett ésszerűnek tekinthető kutatással feltárható.

dopping

Mi okozhatja a szennyezettséget?

A szennyezettség egyik forrása lehet, ha ugyanazon gyári üzemben létrehozott egyes termékek összetevője másik termékbe kerül, ezért nyomokban tartalmazhatja a tiltott anyagot/összetevőt a sportoló által használt produktumban is, vagyis a nem megfelelő tisztítási folyamatok miatt alakulhat ki a szennyezettség. Másik lehetséges probléma, a (szegény) nyers összetevők használata, melyeket a gyártók gyakran ismeretlenül alkalmaznak a termék gyártása során.

Bizonyítás nehézségei

Az eset egyedi körülményeit figyelembe véve a büntetés enyhítésének lehetősége fennállhat, viszont a szennyeződést tartalmazó termékek esetében nem elegendő a súlyos vétkesség vagy gondatlanság hiánya, hanem azt is bizonyítania kell a sportolónak, hogy a kimutatott tiltott anyag, a szennyeződést tartalmazó termékből származik. Ez esetben az eltiltási időszak minimuma a megrovás, maximumam pedig két éves eltiltás, a vétkesség súlyosságát figyelembe véve.

 A doppingvétség elkövetésének bizonyítása elsősorban a doppingellenes szervezetet terheli, amely a valószínűsítés szintjét szükséges, hogy elérje, viszont nem kell kétséget kizárónak lennie. A sportoló nehéz feladata ezután a vélelem megdöntése, vagyis, hogy nem követett el doppingvétséget, amely a szennyezett termékek fogyasztása esetén még bonyolultabb helyzetet eredményez. A bizonyítás során tehát igazolni kell, hogy:

  • a sportolót a gondatlanság sem terheli
  • illetve, hogy a tiltott anyag/szer rajta kívül álló, objektív körülmény miatt került szervezetébe, amely nem garancia az eltiltás mentesülése alól, viszont az enyhítés lehetősége még  fennállhat.

Arija Ademi ügy- szándékosság hiánya mégis elegendő?

Arija Ademi horvát születésű labdarúgó ügyében például, ahol az UEFA Etikai és Fegyelmi Bizottsága [továbbá: Bizottság] 4 évre felfüggesztette a sportolót, aki pozitív mintát adott, ugyanis szervezetében a stanozol (izomzatot növelő, anabolikus szteroid) került kimutatásra. A játékos állítása szerint nem volt szándékos a doppingvétség és a tiltott anyag egy szennyezett étrend kiegészítő (Megamin/Megakomplex) bevitele során került szervezetébe. A sportoló ezután fordult a Bizottság Fellebbviteli Testületéhez, ahol a szennyezettség bizonyítása érdekében több ilyen Megakomplex terméket vásárolt (buborékcsomagolású, műanyag változatot), viszont az UEFA ennek ellenére sem fogadta el a fellebbezést, mivel véleménye szerint az utóbb vásárolt termékek nem egyenlők a palackban lévő mintával, amelyet a dopping során használt.

A labdarúgó fellebbezett a CAS-nál, amely elismerte végül, hogy a termék tartalmazott stanozolt. Érdekesség, hogy a Nemzetközi Sport Választottbíróság nem ismerte el a súlyos vétkesség és gondatlanság hiányát, viszont megállapította, hogy nem történt szándékosság, ezért határozatában a sportolóra kiszabott szankciót 2 évre csökkentette, a játékos alacsony fokú hibája és bizonyítékai alapján. Az enyhítés egyébként az UEFA Anti Dopping Szabályzatában is szerepel és megegyezik a WADA kódexben foglaltakkal, miszerint az eltiltási időszak maximális értéke két év. A horvát labdarúgó esetében látható, hogy elegendő volt a szándékosság hiánya, a büntetés enyhítése érdekében.

Lehetséges megoldások (mellőzés nincs csak enyhítés)

A súlyos vétkesség vagy gondatlanság hiányának fennállásának bizonyítása a gyakorlatban rendkívül nehéz nem beszélve arról, hogy azt is bizonyítani köteles, hogy mit nem követett el, amely a büntetés enyhítése érdekében is legtöbbször lehetetlen helyzetbe hozza a sportolót. Fontos, hogy minden lehetséges bizonyíték bemutatásra kerüljön a bíróságon, amely a kiszabott szankció minimalizálásához szükséges (lásd Arija Ademi ügy). A WADA Szabályzata némi enyhítést hozott a sportolók számára, viszont a büntetés mellőzését kizárja azok körében is, akik a „szennyezettség” áldozataivá váltak. Teljes biztonságot és doppingmentességet semmi sem biztosít, még a különböző ellenőrző programok sem (pl.: Informed Sport), a termék gyártóiról nem is beszélve, hiszen 100%-os garanciát ők sem tudnak vállalni. Ennek fényében a sportoló számára ajánlott ( és kötelességük is profiként) a táplálék-és étrendkiegészítők  fogyasztása előtt a körültekintő tájékozódás, orvossal vagy dietetikussal történő konzultáció, vagyis a prevenció, illetve a megfelelő és kiegyensúlyozott étrend előnyben részesítése a fenti helyzet elkerülése és legfőképpen egészségük megőrzése érdekében.

Források:

  • évi Doppingellenes Szabályzat [továbbá: Szabályzat], 6. oldal, 2. cikk, 2.1.1
  • Szabályzat: oldal 1. Függelék-Fogalommeghatározások
  • Szabályzat, 10.5.1
  • Rippel Szabó Péter: A táplálékkiegészítők használatának komoly jogi következményei lehetnek/ Taking nutritional supplemements can have serious legal consequences
  • Key challenges facing athletes in contaminated supplement cases: A review of the Arijan Ademi decision; LawinSport
Kategória: Blog
szombat, 22 szeptember 2018 16:58

A CAS joghatóságának esetei

CAS joghatóságának feltételei

A Nemzetközi Sportdöntőbíróság kódexe [Code of Sport-related Arbitration] az eljárási szabályaiban [R27 pont] fejti ki a CAS joghatóságának létjogosultságát. Az eljárás megindítását kezdeményezheti:

  • sportoló
  • nemzeti és nemzetközi sportági szakszövetség
  • NOB és nemzeti olimpiai bizottságok
  • sportszervezetek

A Sportdöntőbíróság előtt két eljárás indítható: az általános választottbírósági, valamint a fellebbezési eljárás, amely a sportszövetségek, sportegyesületek vagy egyéb szervezetek által hozott határozatok ellen indítható meg. (Ide sorolható még egy harmadik is, az ún. mediációs eljárás, amely egy informális és jogilag nem kötelező jellegű procedúra, a felek által kiválasztott mediátor előtt folytatják le a felek).

Jogviták természete alapján a CAS kizárólag:

  • magánjogi természetű, sporttal kapcsolatos jogvitában járhat el
  • kivételek: a technikai jellegű kérdések pl.: egy játékvezetői döntést nem bírálhat felül, szabálykönyv értelmezésében nincs kompetenciája. Bár ez alól is megállapítható egy kivétel, amennyiben egy játékvezetői döntés vagy bármely szabály a jog alapvető elveivel és értékeivel ellentétes
  • sportesemény szabályainak értelmezésében, illetve
  • dopping, állampolgársági, szerződésszegések, kereskedelmi jogviták vizsgálatában járhat el

CAS
Fontos kiemelni (amely a legtöbb sporttal kapcsolatos jogvita forrása is) az eljárás megindításának és a joghatóság megállapításának előfeltételét, amely:

  • a joghatóság valamilyen formában történő kifejezett elismerése: pl.: az Olimpiai Charta előírja, hogy az olimpián résztvevő, sportolók jogvitájára kizárólag a CAS-t ismeri el. Az elismerés tehát történhet egy sportág/sportesemény szabályzata alapján vagy a felek kétoldalú megállapodásán, de lényeges, hogy a felek között kifejezett elismerés jöjjön létre.

 

CAS és a nemzeti bíróságok- a választottbírósági határozatok elismerése

Raguz v. Sullivan ügyben hozott ítélet játszott fontos szerepet ebben a kérdéskörben. Angela Raguz és Rebeca Sullivan is ausztrál állampolgárságú (judo) sportolók, 52 kg-os súlycsoportban. Raguzt az Ausztrál Judo Szövetség [JFA] jelölte ki, hogy részt vegyen a 2000-ben megrendezett Sydney Olimpiai Játékokon. Sullivan viszont kifogásolta ezt a döntést (ő lett volna a másik potenciális jelölt az olimpiára), ezért fellebbezést nyújtott be a CAS felé (mindhárom választottbíró ausztrál volt), aki az ő javára hozott döntést. Raguz viszont kifogásolta a CAS döntését és az ausztrál fellebbviteli bírósághoz fordult jogorvoslatért [New South Wales Court of Appeal]. A fellebbviteli bíróság viszont megállapította saját joghatóságának hiányát, tekintve az alábbi okokat:

  • CAS döntése önmagában kötelező és végleges a felekre nézve
  • mindkét ausztrál sportoló aláírta az Olimpiai Chartát, amely biztosította a CAS számára a kizárólagos joghatóságot, és az ausztrál fellebbviteli bíróság (New South Wales Court of Appeal) ezt figyelembe véve, úgy ítélte meg, hogy a felek nemzetközi és nem nemzeti választottbíróság eljárását fogadták el.

 

Fellebbezés a CAS ítélete ellen

A CAS ítélete megtámadható a svájci szövetségi bíróságon (Swiss Federal Tribunal), a svájci nemzetközi magánjog szabályai szerint. A bíróság előtti eljárás megindítása viszont igen korlátozott számú esetben indítható meg, ilyen például, ha:

  • választottbírót szabálytalanul választották meg vagy a választottbíróság lett szabálytalanul megalakítva
  • választottbíróság tévesen állapította meg hatáskörét
  • választottbíróság a benyújtott követeléseken túlmenően járt el az ügyben vagy az igénypontok egyikét elmulasztotta
  • felek egyenjogúsága, meghallgatáshoz való joga sérült
  • ítélet a svájci közrendbe ütközik

Daniel Hondo, német kerékpáros esetének specialitása is abban állt, hogy a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség, a WADA székhelye, valamint a sportoló tartózkodási helye (ahol állandó jelleggel élt) egyaránt Svájcban volt. A sportolót a CAS doppingvétség miatt 2 évre eltiltotta, de mivel egy tiszta nemzeti vitáról van szó, a CAS döntése elleni jogorvoslatra nem a svájci szövetségi, hanem a helyi kantoni bíróság volt illetékes, amely hatályon kívül helyezhette a CAS ítéletét.

Függetlenség és pártatlanság garanciája

Előzményei a CAS működésének kezdeti szakaszára tehető, ahol ugyanis a NOB változtathatta meg a bíróság eljárási szabályait, az eljárási költségeit ő állapította meg, illetve a NOB elnöke közvetlenül is tagokat nevezett ki a CAS-ba.

Elmar Gundel zsoké ügyében megkérdőjelezhető lett volna a CAS függetlensége, ha a NOB félként vett volna részt az eljárásban. A zsokét ugyanis a FEI (Nemzetközi Lovas Szövetség) lódoppingolás miatt 2 évre eltiltotta, amely döntést a CAS helybenhagyott. Gundel ezek után fellebbezett a svájci szövetségi bírósághoz a függetlenség és pártatlanság követelményének megsértésére hivatkozva, ugyanis a CAS 60 tagjából 3 fő a FEI által került kijelölésre. A szövetségi bíróság elutasította a döntést, hiszen a NOB nem vett részt félként az eljárásban.

Larissa Lazutina és Olga Danilova, két orosz sífutót a NOB kizárta a Salt Lake Cityben rendezett téli olimpiai játékokról és doppingvétség miatt 2 éves eltiltással sújtotta. A már többszörös olimpiai bajnokok fellebbeztek a CAS-nál a NOB határozatával szemben, de a Sportdöntőbíróság helybenhagyta a NOB döntését. Ezek után a két sportoló megtámadta a CAS határozatát a svájci szövetségi bíróságon, amely megállapította, hogy az új szabályok értelmében a CAS teljesen független a NOB-tól, ezért a CAS határozatai egyenértékűek a svájci állami bíróságok határozataival, a bírói függetlenség szempontjából, vagyis nem volt több jogorvoslati lehetőségük az orosz sportolóknak. A CAS határozatai kötelezőek és véglegesek a felekre nézve, illetve a korlátozott fellebbezési lehetőségek egyike (CAS ítéletével szemben) sem állt fenn.

A szervezeti és anyagi függetlenség elérése céljából később létrehozták az ICAS-t (International Conuncil of Arbitration for Sport), amely a CAS igazgatásának, finanszírozásának feladatait látja el.  A CAS két eljárását is meghatározták, a fellebbezési illetve az általános eljárást. A fent említett Gundel-ügy alapozta meg egyébként a fellebbezési eljárást, hiszen az első sportszövetség volt a FEI, amely biztosította határozatának megtámadását a CAS előtt.

Változás a labdarúgásban, a FIFA és CAS- „kié az utolsó szó?”

Jelentősen megváltoztathatja a CAS eljárását és joghatóságát a brüsszeli fellebbviteli bíróság döntése az ún. Seraing ügyben. A svájci Searing labdarúgó csapat feljelentette a FIFA-t, amiért nem engedélyezte, hogy harmadik fél tulajdonába kerüljön a klub (Third-party Ownership of players economic rights).

A brüsszeli fellebbviteli bíróság ezért megállapította, hogy a labdarúgásban a végső döntést nem a CAS hozhatja meg, a FIFA és az UEFA döntését a helyi bíróságokon is meg lehet támadni, az alábbi indokokra hivatkozva:

  • a CAS eljárását egy „kikényszerített választottbíróság”-nak mondta ki, amely sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikk szerinti tisztességes tárgyaláshoz való jogát illetve az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. pontját, amely a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot deklarálja
  • a CAS székhelye Svájcban található, ezért nem vonatkozik rá az európai uniós jog (tekintve, hogy Svájc nem eu-s tagállam),
  • a bíróság kétségbe vonta a nemzetközi sportdöntőbíróság pártatlanságát és függetlenségét, arra hivatkozva, hogy a CAS a sport nemzetközi szövetségeinek gazdasági és politikai befolyása alatt áll
  • a Seraing ügyben a FIFA státutumban megfogalmazott választottbíróságról szóló klauzula nem speciálisan megfogalmazott

A CAS közleményében kifejti, hogy az a kockázat, hogy a nemzeti bíróságok nem ismerik el a CAS választottbírósági eljárását vagy nem hajtják végre annak ítéletét, nem lehet teljesen kizárni, de elég korlátozott esetben fordulhat elő. A brüsszeli bíróság ítélete természetesen kifogásolja, hogy a FIFA választottbírósági szabályai ragaszkodnak ahhoz, hogy a viták kizárólagosan a CAS elé kerüljenek, amely szerintük sérti a tisztességes eljárás jogát, de mindenesetre ki kell emelni, hogy a CAS ítélete megtámadható a svájci szövetségi törvényszék előtt. Amennyiben a brüsszeli bíróság ítéletét vesszük alapul ma már valószínűsíthető, hogy számos, a CAS által a hozott korábbi döntések is megkérdőjelezhetőek.

 

Kategória: magánjog-blog
kedd, 14 augusztus 2018 13:12

Dopping és felelősség a sportban

Dopping és felelősség a sportban

A versenyző köteles tartózkodni, különösen tiltott szerek használatától, tiltott módszerek alkalmazásától, a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel történő befolyásolásától - olvasható a Sporttörvény 4.§-ban [2004.évi I. törvény]. A dopping fogalma magában foglalja mind a fizikai és pszichikai teljesítménynövelést, amely egyaránt sérti a fair play szabályait a sportban, valamint az egyenlő versenyfeltételek követelményét, nem beszélve annak az egészségre is káros hatásairól.

A tiltott teljesítményfokozást körülíró szabályok alkalmazásában illetve a hazai és nemzetközi jog összehangolásában fontos szerepet játszanak a különböző doppingellenes szervezetek. (A Magyar Antidopping Csoport, azaz a MACS, illetve a WADA).  Ezek a szervezetek felügyelik a sport „tisztaságát”.

A sportolók érdekében fontos tisztázni a doppingvétség fogalmát, azok eseteit, valamint a CAS (Court of Arbitration for Sport) által elnevezett szigorú felelősség elvének gyakorlati érvényesülését a sportolók körében.

WADA (World Anti Doping Agency) szabályzat – dopping és doppingvétség

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség által létrehozott ún. doppinglista deklarálja, a tiltott szerek illetve módszerek felsorolását, amelyek használata doppingvétségnek minősül. A mindenki számára hozzáférhető jogszabályi formában megalkotott tiltólista folyamatos korszerűsítésen megy keresztül, ha egy újabban felfedezett szer vagy módszer bukkan fel a sport világában [A 2018-as verzió elérhető és letölthető a WADA hivatalos honlapján].

Kategória: magánjog-blog
péntek, 13 július 2018 20:03

FIFA és a büntetések-foci vb 2018

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) által a 2018-as világbajnokság idejére létrehozott szabályok betartása kötelező minden részvevő számára, amely szabályok megsértése, súlyos pénzbüntetéseket és fegyelmi eljárást is vonhat maga után. A szabályozás tehát a világesemény idejére szól, az ott elkövetett szabálytalanságok, fegyelmi vétségek illetve pénzbüntetések kiszabása  viszont a FIFA általános etikai és fegyelmi kódexeinek szabályain alapulnak.

FIFA fegyelmi szabályzat

Kategória: magánjog-blog

Szponzori szerződések lényege

A sportban megkötött szponzori szerződések célja, a sport népszerűségének átvitele a szponzor áruira vagy szolgáltatásaira. A sportoló, sportszervezet, sportszövetség (szponzorált) lehetővé teszi, hogy sporttevékenységét a szponzor marketing céljából felhasználja. A szerződés tehát kifejezetten egy ún. imázs-transzferre irányul, ahol a szponzor pénzt vagy egyéb anyagi előnyöket biztosít, a szponzorált pedig sporttevékenysége során a szponzort népszerűsíti.

Kategória: magánjog-blog
kedd, 19 június 2018 08:23

Labdarúgó átigazolási-kisokos

Magyarországon a 2/2018-as Nyilvántartási, Igazolási és Átigazolási Szabályzat [továbbá: NYIÁSZ] rendelkezik a hivatásos, felnőtt labdarúgókra vonatkozó átigazolási, kölcsönadási szabályokról és azok eljárási rendjéről. A szabályzat továbbá tartalmazza az utánpótlás és 18 év alatti labdarúgók átigazolási rendszerét is, de jelen „útmutató” kisokos csak a felnőtt, hivatásos labdarúgók helyzetét vizsgálja részletesebben.

A NYIÁSZ hatálya kiterjed:

  • Magyar Labdarúgó Szövetségre [továbbá: MLSZ] annak szervezeti egységeire
  • az MLSZ versenyrendszerében részvevő labdarúgó játékosokra
  • a labdarúgó szakosztállyal rendelkező sportszervezetekre
  • MLSZ Igazolási és Vitarendezési Bizottságára [IVB] és annak megyei (budapesti) igazgatóságaira, illetve
  • minden kiegészítő versenyrendszerben működő öregfiú, veterán és old boys labdarúgokra és sportszervezetekre is
Kategória: magánjog-blog

 Piacépítés sportolókkal-merchandising és szponzori szerződések

A sportoló személyiségi jogainak (jó hírneve, ismertsége, képmása) átruházása, elidegenítése jogilag nem lehetséges, viszont ezek felhasználása, mint gazdasági tevékenység már „testet ölthet” különböző kereskedelmi szerződések formájában, leggyakrabban, az ún. arculat-átviteli vagy szponzori szerződésekben. Mindkét szerződéstípus, a fogyasztói döntések közvetlen vagy közvetett befolyásolását célozza, viszont a köztük lévő különbségek vizsgálata fontos, illetve érdemes tisztázni az ilyen jellegű kereskedelmi szerződések tárgyát képező vagyoni jogok kategóriáját is.

Melyek a vagyon értékű jogok?

 

Kategória: magánjog-blog
Jogsértésre hivatkozik, és nem járul hozzá az újpesti labdarúgócsapat címerváltozásához az UTE, Az Újpest 1885 Futball Kft. 2014 óta rendelkezik az első osztályú licencjoggal, amikor is a sporttörvény módosításával, és az MLSZ hozzájárulásával, a korábban érvényben lévő szabályokat felülírva "kimentettek" az indulás jogát a felszámolás alá került Újpest FC Kft.-ből. A belga üzletember, Roderick Duchatelet és az anyaegyesület között annyira megromlott a viszony, hogy inkább kivennék Újpest tradicionális jelképét, a vasmacskát (horgonyt) a csapat címeréből, ami alappal váltotta ki a szurkolók felháborodását. Az új logó akkor jogszerűtlen, ha a többségi tulajdonos, Újpest Labdarúgó Kft. és az UTE között az Újpest 1885 Futball Kft. működésére vonatkozóan olyan szindikátus megállapodást kötöttek, amely valóban megköveteli az anyaegyesület hozzájárulását a címer-változáshoz.
Kategória: Hírek
Szabó Gábor írása (Eurosport) 
 

"AMIRŐL LACI BESZÉLT ARRÓL MINDENKI TUDOTT, MINDENKI HALLOTT. LEGYEN KOSÁR- VAGY KÉZILABDÁZÓ, TESTNEVELŐTANÁR VAGY SEGÉDEDZŐ, VÍZILABDAKAPUS VAGY HOSSZÚTÁVFUTÓ. AMI OTT FOLYT, ANNAK HÍRE MENT. MÁRPEDIG NYILVÁNVALÓAN AZÉRT MENT HÍRE, MERT MÁSHOL MÁSHOGY VOLT.


Turi Györgynek igaza van, amikor azzal védekezik a 24.hu-nak adott interjújában, hogy nem szerencsés húsz, harminc évvel ezelőtti eseményeket, módszereket a mai mércével megítélni. Ám az is igaz, hogy azok a módszerek, amiket ő alkalmazott, és amiket oly sokan mások is alkalmaztak az uszodákban, azok már a nyolcvanas, kilencvenes években sem voltak megengedhetők. És az úszókon kívül másoknál nem is voltak használatosak, még a vízilabdázóknál sem. (Talán csak a tornászoktól érkeztek hírek hasonlókról.)
 
Nem gondolnám, hogy bármelyik gyerek belenyomorodna, ha kap egy, esetleg két pofont. Azt viszont gondolom, hogy nem mindegy, hány pofonról beszélünk, és az se mindegy, ki adja.
És azt is tudom, hogy a Magyar Testnevelési Egyetem a nyolcvanas évek végén zajló sportpedagógia óráin ez pontosan így hangzott el. És nem gondolom, hogy áldott emlékű Kiss Jenő bácsi ezt tíz évvel korábban még másként tanította volna. Elmondta, hogy szerinte a szülő – ha már végképp nincs más eszköze – egyszer vagy kétszer odasózhat. De arról szó sem volt, hogy az edző is pofozhat, és ezt az egyet, esetleg kettőt egy teljes gyerekkorra értette. És azt is elmondta, hogyha valaki naponta, vagy hetente nyúl ezekhez az eszközökhöz, az komoly lelki sérüléseket okozhat a gyereknek.
Nyilván nem lehetünk annyira szűklátókörűek, hogy azt mondjuk, csak az úszópalánták kaptak pofonokat ebben az időszakban, de a többi sportággal sem lehetünk annyira igazságtalanok, hogy felmentjük az úszókat azzal, hogy mindenütt ugyanez zajlott.
És nem jelent felmentést az sem, hogy az uszoda köve csúszik, mert a jég például alighanem azért picit jobban. És az sem igaz, hogy azok a gyerekek, akik úszni jártak, rosszabbak lettek volna, mint a többiek. Hogy ők kiérdemelték a fenyítést, szemben mondjuk a magasugrókkal, akik köztudottan mintagyerekek voltak. 
Én magam szedtem le gyereket egy háztetőről egy nyári táborban, mégsem jutott eszembe megütni. Igaz, olimpiai bajnok sem lett belőle.Ez volt az uszodák válasza az erőszakra évtizedeken keresztül, mintha bármiféle érem legitimálna bármiféle erőszakot. És mintha csak azokat verték volna meg, mint a répát, akik később olimpiai bajnokok lettek, a többiek pedig, akik lemorzsolódtak valamikor, csendben Tolsztojt olvasgattak volna a medenceparton.
Amikor Cseh Laci leúszta élete utolsó 200 vegyesét Tókióban, úgy búcsúztam tőle a közvetítésemben, hogy a magyar sport azt kapta Lacitól, hogy megtanultuk, nem csak egy olimpiai aranyérem tehet teljessé egy páratlan pályafutást. Hogy tud ugyanolyan óriási lenni bárki ezüst- és bronzérmekkel is. Tévedtem.
Cseh Laci sokkal többet adott ennél a magyar sportnak. Megadta az esélyt az uszodáknak a megtisztulásra, megadta az esélyt a leszámolásra a múlttal, a múlt módszereivel. Megadta az esélyt arra, hogy az uszoda egy olyan közeg legyen, ahova nem száz megnyomorított lelken keresztül vezet az út egy olimpiai aranyéremig.
Cseh Laci rengeteget szenvedett azért, hogy ezt megtehesse, de ennél többet, ennél jobbat aligha tudott volna tenni. Ha ennek a történetnek megint, ismét a hallgatás, az áldozathibáztatás, a vétkesek tisztára mosdatása lesz a vége, mint ahogyan ez lett a vége a múltban mindannyiszor, akkor a magyar úszás végérvényesen megássa a saját sírját. Ne feledjük: a testi-lelki megaláztatások sora nem Turi Györggyel kezdődött, viszont most adódik egy esély, hogy a testi és lelki megaláztatások sora Turi Györggyel véget érjen.
Cseh Lacinál nagyobb úszó aligha fog bármikor beleállni ebbe a történetbe.
Ha a magyar úszás úgy gondolja, hogy majd ez a botrány is elül szépen csendben, ezen is túlleszünk valahogy, mint ahogyan az eddigieken, akkor a következő edzőgeneráció joggal gondolhatja azt, hogy ez még mindig belefér. Hogy ez az út vezet a sikerhez. Nyilván Turi György sem maga találta ki ezeket a módszereket, elleste őket valakiktől, elleste az idősebbektől, vagy egyszerűen csak olyan közegben kezdett el dolgozni, ahol ez belefért.
Ahhoz, hogy ez többé ne férjen bele, beszélni kell róla. Beszélni kell róla, bármennyire is fáj. Beszélni kell róla, bárkiknek is fáj."
péntek, 19 szeptember 2014 00:00

Sportjog

Sportolók jogi képviseletét, sportegyesületek, sportági szövetségek alapítását vállalom. Sportjogi szakjogász képesítést szereztem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-, és Államtudományi Karán, a Deák Ferenc Intézetben. A Digisport műsorában Szombathy Pállal beszélgetek rendszeresen sportjogi ügyekben: https://youtu.be/4GEUt-BVskA
Kategória: Szolgáltatások

"Bármihez amit megtehetsz, vagy megálmodsz, fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik”- írta egykor Johann Wolfgang von Goethe. Ezt a honlapot, mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartom fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatóak

Kapcsolattartás

dr. Gerő Tamás

ügyvéd, sportjogi-, és adójogi szakjogász

 Iroda: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 113.

 Tel/fax: 06-1-3882389

  Mobil: +36 30 4156009

 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Adatkezelési szabályzat