Általában valamely vagyoni értékkel bíró jogot jelentenek, amely dolgokhoz (pl.: ingatlan), de személyiségi jogokhoz is kapcsolódhat, például a sportoló ismertségéhez, képmásához vagy jó hírnevéhez.
A Sporttörvény (2004.évi I. törvény 36.§) is meghatározza a vagyoni jogok körét, amelyet az alábbiak szerint definiál:
- sporttevékenység, mérkőzések televízióban, rádióban vagy interneten történő közvetítése illetve ezek kereskedelmi célú felhasználásának engedélyezése, valamint
- a bajnokság kiírása, szervezése, lebonyolítása is vagyoni jogot képez.
A sportoló jó hírnevéhez, ismertségéhez, becsületéhez (személyiségi jogokhoz) fűződő jogok hasznosítása is a vagyoni jogok körébe tartozik, a kereskedelmi szerződések keretei között, legyen az arculat-átvitel, reklám vagy szponzori szerződés. Főszabályként a sportoló vagyis, az eredeti jogosult rendelkezik a vagyoni értékű jogokkal. A sportszervezet létesítő okirat vagy a felek között létrejött munka vagy megbízási szerződés rendelkezhet másképp, viszont erre kifejezetten utalni kell a kontraktusban. A kifejezett rendelkezés hiánya esetén, a sportolót illetik meg a sporttevékenységgel összefüggő vagyoni jogok.
Szerződések célja
Az arculat-átvitel (merchandising) az érintett képmásának, nevének, hangjának „kiaknázásával” történik, melynek közvetlen célja a fogyasztói döntések befolyásolása, illetve a gyártó, merchandiser vállalkozásának, szolgáltatásának vagy termékének népszerűsítése (lásd: borotva hab reklámozása sztár focistákkal). Lényeges eleme, hogy a jogosult nevének illetve képmásának arculat-átviteli szerződés keretében való felhasználása, csak a sportoló (jogosult) előzetes írásbeli hozzájárulása esetében történhet meg, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Közvetlen célja tehát, a vállalkozás, termék népszerűsítése, az értékesítési volumen növelése, vagyis a névhez, képmáshoz kapcsolódó felhasználói jog megszerzéséről van szó és nem támogatásról.
A szponzorálási szerződések lényege és közvetlen célja viszont, a szponzorált sportoló támogatása, annak középpontba állítása. A sportoló személyiségét, jó hírnevét teljes egészében marketingcélú felhasználásra adja át a szponzornak, melyben csak indirekt, közvetett módon jelenik meg a fogyasztói szerződések befolyásolása. A szponzorálás egy reménybeli vagy már befutott tehetség támogatására irányul, de jogosultja lehet sportszövetség, sportszervezet is (pl.: egy sportruházati márka biztosítja a mezt csapatsportok esetében).
Előfordulhat, hogy a sportoló, harmadik személyhez (ez általában a sport szervezet) fűződő szerződési viszonya miatt, csak annak beleegyezése esetén köthet arculat-átviteli, szponzori vagy egyéb kereskedelmi szerződéseket, ezért a beleegyezés hiányában a szerződés nem válik hatályossá.
Jogok és kötelezettségek
Mindkét szerződés visszterhes megállapodás, vagyis a felek között a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyensúlyának megteremtése a cél.
Arculat-átviteli szerződésben, a sportoló köteles nevéhez, képmásához fűződő felhasználási jogot „átadni”. A felhasználót viszont díjfizetési kötelezettség terheli a sportolóval szemben, amely egy összegben vagy rendszerdíj-fizetés ellenében is meghatározható. A felek kiköthetik a felhasználás jogának átruházását, harmadik személy részére, de kizárólag a jogosult (sportoló) felhatalmazása alapján.
Szponzori szerződés esetében a szponzor pénz vagy egyéb természetbeni juttatást biztosít, de várhatja az eredményességet a sportolótól. A szponzorált sportoló viszont a sporttevékenység felhasználásának átengedését kell, hogy biztosítsa. Fontos, hogy a szponzorálás során tiltott a sporttevékenységet, bármilyen egészségre ártalmas életmóddal vagy más tevékenységgel illetve környezet-károsító magatartással összefüggésbe hozni, megjeleníteni. A szponzorált oldalán magatartási szabályok is megjelenhetnek, amelyek pozitív kötelezettséget (nyilvános szereplés esetén a szponzor termékét viselje, rendezvényein részt vegyen) és negatív magatartástól való tartózkodást is jelenthetnek például: kicsapongó életmód folytatásától való tartózkodás. A sportoló viszont „csak” a gondos eljárásra köteles (gondossági kötelem), a neki fel nem róható, esetleges médiaérdeklődés visszaesése esetén nem állapítható meg szerződésszegés (pl.: ha egy fiatalabb, új tehetség bukkan fel, és ez által már nem olyan népszerű, mint korábban).
Mire érdemes figyelni a szerződés megkötésekor?
- a minőségi ellenőrzés, vagyis hogy a reklámozott termék, szolgáltatás azonosulni tudjon a szponzorált, „felhasznált” sportolóval. Fontos, hiszen ő lesz a termék arca, és egy jól kiválasztott arculat minőségi garanciát sugall a potenciális fogyasztók felé
- szerződés időtartamának meghatározása, amely a felek szerződési szabadságán múlik, de leggyakrabban határozott időtartamra (pár évre) kötik. Ennek oka, hogy a szponzorált és a fogyasztók megítélése a sportolóval szemben, rövid időn belül változhat, negatív és pozitív irányba is, a szerződési feltételek rendszeres újragondolása ezért elengedhetetlen.
- bevételek felosztása milyen feltételek alapján valósul meg, és az hogyan kerül felosztásra sportoló, sportszervezet és felhasználó között
- titoktartási kötelezettség, ami legfőképpen a szponzori szerződéseknél bír relevanciával, vagyis a termék, reklám bemutatását megelőzően a szponzorált az ezzel kapcsolatos információkat ne hozza nyilvánosságra. Ez viszont egy olyan pontja a szponzori szerződésnek, amelyet kifejezett rendelkezés hiányában is véd a [2:47.§], az ún. üzleti titok védelmére vonatkozó előírásaival.
