Biztos előfordult már Önnel (vagy egy ismerősével, vagy egy ismerősének az ismerősével stb.), hogy megsértett valamilyen szabályt. Gyorsabban hajtott a kelleténél (vagy legalábbis, a megengedettnél), tilosban parkolt, vagy valami egyéb, KRESZ-be ütköző cselekedetet hajtott végre – és kellemetlensége származott a dologból. Pedig lehet, hogy kellő ismeretek birtokában, megúszhatta volna „olcsóbban” is. Az alábbiakban a szabálysértési eljárásokkal kapcsolatos 10 leggyakrabban feltett kérdést válaszoljuk meg, hogy a laikusok is könnyebben eligazodjanak a „mindennapok jogában”!
1. Szabálysértés vagy objektív felelősség?
A legfontosabb különbség a két eljárás között, hogy a közigazgatási bírságnál az elkövető személyének kérdése nem lényeges, ugyanis a felelősség itt objektív.
A következő esetekben azonban mentesülünk az objektív felelősség alól:
Gépkocsi üzemben tartójaként mentesülünk a kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha igazoljuk, hogy a gépjármű jogellenesen került ki a birtokunkból és a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően kezdeményeztük a megfelelő hatóság eljárását.
Ha az autónkat a szabályszegést megelőzően más személy használatába adtuk, és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja, vagy céges kocsinál menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazoljuk, a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.
A közigazgatási bírság kiszabásának a szabályszegés időpontjától számított 90 napon túl nincs helye, mert az jogvesztő, közigazgatási szempontból elévül.
A közigazgatási eljárásban megállapított bírságok fix összegűek, vagyis nincs lehetőség mérlegelés alapján történő csökkentésre. A jogszabály konkrétan meghatározza, hogy valamely szabály megsértése miatt mekkora összegű közigazgatási bírságot kell kiszabni.
http://kalkulatorlap.hu/kozlekedesi_szabalysertesi_birsagok.html
2. Szabálysértési eljárás esetében milyen jelentősége van annak, hogy tetten érnek, ilyenkor lehetőség van-e a helyszíni bírság kiszabására!? Mennyi lehet a helyszíni bírság összege vagy ha vitatom a szabálysértés elkövetését, és a panaszom nem vezet eredményre, akkor mennyivel nő a bírság összege?
Helyszíni intézkedés során a szabálysértés elkövetését elismerő személlyel szemben helyszíni bírság kiszabásának van helye. A helyszíni bírság összege ötezer forinttól ötvenezer forintig, hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén hetvenezer forintig terjedhet. Amennyiben a helyszíni bírság kiszabását - a helyszíni bírság meg nem fizetése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után - aláírásunkkal igazoltan tudomásul vesszük, a helyszíni bírság ellen nincs helye jogorvoslatnak. Ha a szabálysértés elkövetését vitatjuk, mivel úgy gondoljuk, hogy a helyszínen intézkedő rendőr jogszabályt sért, illetve a jogszabályt tévesen próbálja alkalmazni, akkor a szabálysértési eljárás az intézkedő rendőr feljelentésével folytatódik. A szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértés tetten ért elkövetőjét, legkésőbb öt napon belüli időpontra a helyszínen a szabálysértési hatóság elé idézheti az intézkedő rendőr.
Az eljárásra illetékes szabálysértési hatóság a meghallgatás során az intézkedést foganatosító személyt tanúként hallgathatja meg.
Ha az idézést nem vesszük át vagy annak átadása előtt a helyszínről eltávozunk, a meghallgatáson történő meg nem jelenésünk az eljárás lefolytatásának nem akadálya, kivéve ha a tényállás nem tisztázott, mert akkor akár elő is vezethetnek.
Ha a tényállás tisztázott és a meghallgatásunk vagy egyéb bizonyíték megszerzése nem szükséges, a szabálysértési hatóság büntetést szab ki, illetve önállóan vagy büntetés mellett intézkedést alkalmaz.
A szabálysértési hatóság büntetésként pénzbírságot szab ki, illetve járművezetéstől eltiltás, figyelmeztetés, elkobzás vagy kitiltás intézkedést alkalmaz.
Ilyen esetben nincs helye kifogás benyújtásának, vagyis még Bírósághoz sem fordulhatunk, mindösszesen arra van lehetőségünk, hogy a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül ún. meghallgatást kérjünk A meghallgatásra az erre irányuló kérelem érkezésétől számított öt napon belül idézést kell kibocsátani. A meghallgatás alapján azonban a szabálysértési hatóság semmilyen intézkedésre nem köteles. Összefoglalva, tettenérés esetén, ha az ügy nem kifejezetten bonyolult, akkor érdemes a helyszíni bírságot tudomásul venni, és befizetni, mivel a szabálysértési eljárásban körülbelül kétszeres pénzbírságra számíthatunk.
Amennyiben nem történik tettenérés, akkor különös jelentősége van az elkövető kilétének. Ilyenkor a feljelentésben szereplő gépjármű tulajdonosát (üzembentartóját) keresik meg egy felszólítás formájában, hogy nevezze meg a szabálysértés elkövetőjét. Ebben az esetben a tulajdonos (üzembentartó) hivatkozhat arra, hogy hozzátartozója vezette a gépkocsit, akire nem kíván terhelő vallomást tenni. A tanúvallomást lehet személyesen, vagy akadályoztatás esetén írásban megtenni. Utóbbi esetben saját kezűleg kell a vallomást leírni, azzal, hogy a hamis tanúzásra történő figyelmeztetéseket is bele kell foglalni a vallomásba.
3. Sebesség-túllépés vs. Traffipax, avagy mikor lehet a gyorshajtást megúszni!?
A sebességellenőrzések helyszíne napi lebontásban valamennyi megyében, és a fővárosban is kötelezően feltűntetésre kerülnek a rendőrség honlapján, amit érdemes ellenőrizni indulás előtt:
http://police.hu/hirek-es-informaciok/utinfo/sebessegellenorzesek
A sebességtúllépés mértékét Korm. Rendelet szabályozza, eszerint:
50 km/h megengedett sebességig:
A sebességtúllépés mértéke
|
A büntetés összege
|
15-25 km/h
|
30.000 Ft
|
25-35 km/h
|
45.000 Ft
|
35-45 km/h
|
60.000 Ft
|
45-55 km/h
|
90.000 Ft
|
55-65 km/h
|
130.000 Ft
|
65-75 km/h
|
200.000 Ft
|
Több mint 75 km/h
|
300.000 Ft
|
100 km/h megengedett sebességig:
A sebességtúllépés mértéke
|
A büntetés összege
|
15-30 km/h
|
30.000 Ft
|
30-45 km/h
|
45.000 Ft
|
45-60 km/h
|
60.000 Ft
|
60-75 km/h
|
90.000 Ft
|
75-90 km/h
|
130.000 Ft
|
90-105 km/h
|
200.000 Ft
|
Több mint 105 km/h
|
300.000 Ft
|
100 km/h megengedett sebesség felett:
A sebességtúllépés mértéke
|
A büntetés összege
|
20-35 km/h
|
30.000 Ft
|
35-50 km/h
|
45.000 Ft
|
50-65 km/h
|
60.000 Ft
|
65-80 km/h
|
90.000 Ft
|
80-95 km/h
|
130.000 Ft
|
95-110 km/h
|
200.000 Ft
|
Több mint 110 km/h
|
300.000 Ft
|
Összefoglalva, a jogszabály minden esetben ad egy türelmi határt a sebességtúllépésre. Amennyiben a rendeletben foglalt határon belül szabnak ki velünk szemben büntetést, úgy érdemes megtámadni a határozatot.
A közigazgatási eljárást a
https://kozigbirsag.police.hu/ honlapon tudjuk követni, az értesítés-, határozatazonosító, és a rendszám megadását követően.
A honlapon megtalálhatóak a fényképfelvételek, ellenőrizni tudjuk, hogy valóban a saját autónkkal követték a sebességtúllépést.
4. Mikor minősül az Ittas járművezetés szabálysértésnek?
Ha a vér alkohol szintünk 0,5 ezrelék alatt maradt, úgy az ügy szabálysértésnek minősül. 6-12 hónap vezetéstől eltiltásra (azaz jogosítvány bevonásra), 100-300 ezer forint pénzbírságra számíthatunk.
Hat hónapi, vagy annál hosszabb idejű eltiltás, ill. jogosítvány bevonás esetén utánképzésen kell részt vennünk. Ez nem KRESZ tanfolyam, hanem a közlekedési főfelügyelet által végzett felmérés. A felmérésben KRESZ teszt, vezetés és pszichológiai beszélgetés zajlik, ezt követően kapunk egy besorolást, és tanfolyamra valamint vizsgára, továbbá orvosi - pszichológiai - foglalkozásokra kell járni. Az utánképzés célja, hogy megváltoztassa a szabálytalan sofőr vezetési szokásait.
5. Ha nem használjuk a biztonsági övet, piros lámpán áthajtunk, milyen büntetésre számíthatunk?
A a biztonsági öv kényelmetlen,.de a leghatékonyabb aktív biztonsági megoldás. Ha nem használjuk az övet, azért lakott területen 10 ezer, autóúton 15 ezer, autópályán 20 ezer forint bírság jár.
Piros lámpán való áthaladás büntetési tétele akár 50 ezer forint is lehet. A szabálysértéskor leggyakrabban még a megengedett sebességet is túllépjük. A sárga lámpa 3 másodpercig villog, ez elegendő idő lenne elvileg a megállásra amennyiben a megengedett sebességgel haladunk.
6. Mire számíthatunk, ha jogtalanul parkolunk mozgáskorlátozott helyen vagy jogtalanul használunk mozgáskorlátozott igazolványt?
Ötvenezer forint helyszíni bírságra, vagy százezer forint pénzbírságra számíthatunk ha engedély nélkül használjuk a mozgáskorlátozottak számára kialakított parkolóhelyeket.
Abban az esetben ha mozgáskorlátozott kártyával rendelkezünk jól látható helyre, a szélvédőre kell kihelyezni a kártyát.
Amennyiben más nevére szóló igazolványt jogtalanul használunk, abban az esetben, közokirat-hamisítás bűncselekményt követünk el, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Tetten érés esetén azonnal őrizetbe vesznek gyanúsítottként, és előállítanak a helyi rendőrkapitányságon, ahol egészen addig, ameddig a gyanúsítotti kihallgatás meg nem történik a rendőrségi fogda vendégszeretetét élvezhetjük. A gyanúsítotti kihallgatásnak az előállításhoz képest 24 órán belül kell megtörténnie.
7. Mikor használhat a közterület-felügyelet kerékbilincset?
A törvény szerint a felügyelő kerékbilincset alkalmazhat - amennyiben a közterületen szabálytalanul elhelyezett, illetve a korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül várakozó jármű balesetveszélyt nem jelent és a forgalmat nem akadályozza - a jármű elszállításáig vagy további intézkedésig.
Az intézkedés megkezdésekor az üzemben tartó személyének megállapítása céljából a járművet ellenőrizni kell a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján vezetett nyilvántartásban.
Ha a nyilvántartás tartalmazza az üzembentartó rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőségét vagy telefonszámát, akkor egy alkalommal meg kell kísérelni az üzembentartó értesítését az intézkedés megkezdéséről.
Ez a regisztráció könnyen megtehető a lakhely szerinti okmányirodában 2300 Ft illeték megfizetésével.
Várostól, városrésztől, és kerülettől függ, hogy milyen esetben alkalmaznak a közterület-felügyelők kerékbilincset. Az intézkedés alkalmazható abban az esetben is, ha csak nem váltjuk meg időben a parkolójegyünket.
8. Mi történik, ha elszállítják a járművemet?
A felügyelő a jármű elszállítását követően haladéktalanul, annak helyére - legalább 20 cm oldalhosszúságú négyzet alakú, jól látható - öntapadós tájékoztató matricát helyez el, kivéve, ha a matrica rögzítése az időjárási vagy terepviszonyok miatt nem lehetséges.
Kerékbilincselés esetén, ha az üzembentartó vagy a jármű használója az intézkedéstől számított 48 órán belül nem kéri a jármű rögzítésének megszüntetését, a felügyelő a szabálytalan megállás és várakozás megszüntetése érdekében a járművet a kijelölt, megfelelően őrzött tároló-helyre szállíthatja a jármű elszállítására vonatkozó szabályoknak megfelelően.
9. Elővezetés, szabálysértési őrizet mikor rendelhető el?
Sokan nem értik, hogy a rendőrség mit kereshet az otthonukban, azoknak, akikkel szemben nem büntetőeljárás, hanem „csak” szabálysértési eljárás van folyamatban. Elővezetni szabálysértési eljárás esetén azt az eljárás alá vont személyt, vagy tanút lehet, aki a szabályszerű idézésre nem jelenik meg, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki. Elővezetésnek van helye azzal szemben is, aki a közérdekű munkát nem teljesítette, vagy a számára kiszabott pénzbírságot nem fizette meg.
A rendőrség, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés esetén, a tetten ért eljárás alá vont személyt gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából őrizetbe veheti. A tettenérésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a szabálysértés helyszínéről elmenekült elkövetőt a rendőrség az elkövetéstől számított 48 órán belül elfogja. A szabálysértési őrizet legfeljebb 72 óráig tarthat.
10. Milyen esetben tegyünk panaszt a rendőrségi intézkedéssel szemben?
A leggyakoribb probléma, hogy a kényszerítő eszközök alkalmazásánál a rendőrség időnként nem tartja be az arányosság elvét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az intézkedő rendőr nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak, illetve nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és a rendőri intézkedés eredményessége, anélkül is biztosítható.
A kényszerítő eszközök aránytalan alkalmazása esetén három lehetőség van:
- Eljáró rendőrségnél panaszt tenni
- A hivatalos személy által elkövetett bántalmazás esetén érdemes az Ügyészséghez fordulni
- Független Rendészeti Panasztestülethez fordulhatunk pl. jogtalan bilincselés, vagy testi kényszer alkalmazásánál.
A fent leírtak mellett ne feledjük: a szabálysértési joganyag roppant szerteágazó normatömeg. A körültekintő állampolgár is elkövetővé válhat, pusztán egy apró figyelmetlenség miatt is, s bonyolíthatja a dolgokat, hogy többféle hatóság is eljárhat szabálysértési ügyekben, a szabálysértési ügytípustól függően. Így amennyiben Ön, akár mint eljárás alá vont személy, akár más személyként mint a szabálysértési eljárás részese, javasoljuk, hogy konzultáljon a hatályos rendelkezésekben jártas jogi szakemberrel, aki maximális segítséget és felvilágosítást nyújt az eljárás tekintetében!