Blog

Szabálysértési kisokos Kiemelt

Blog
 Biztos előfordult már Önnel (vagy egy ismerősével, vagy egy ismerősének az ismerősével stb.), hogy megsértett valamilyen szabályt. Gyorsabban hajtott a kelleténél (vagy legalábbis, a megengedettnél), tilosban parkolt, vagy valami egyéb, KRESZ-be ütköző cselekedetet hajtott végre – és kellemetlensége származott a dologból. Pedig lehet, hogy kellő ismeretek birtokában, megúszhatta volna „olcsóbban” is. Az alábbiakban a szabálysértési eljárásokkal kapcsolatos 10 leggyakrabban feltett kérdést válaszoljuk meg, hogy a laikusok is könnyebben eligazodjanak a „mindennapok jogában”!

1. Szabálysértés vagy objektív felelősség?
A legfontosabb különbség a két eljárás között, hogy a közigazgatási bírságnál az elkövető személyének kérdése nem lényeges, ugyanis a felelősség itt objektív.
A következő esetekben azonban mentesülünk az objektív felelősség alól:
Gépkocsi üzemben tartójaként mentesülünk a kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha igazoljuk, hogy a gépjármű jogellenesen került ki a birtokunkból és a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően  kezdeményeztük a megfelelő hatóság eljárását.
Ha az autónkat a szabályszegést megelőzően más személy használatába adtuk, és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja, vagy céges kocsinál menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazoljuk, a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.
A közigazgatási bírság kiszabásának a szabályszegés időpontjától számított 90 napon túl nincs helye, mert az jogvesztő, közigazgatási szempontból elévül.
A közigazgatási eljárásban megállapított bírságok fix összegűek, vagyis nincs lehetőség mérlegelés alapján történő csökkentésre. A jogszabály konkrétan meghatározza, hogy valamely szabály megsértése miatt mekkora összegű közigazgatási bírságot kell kiszabni.
http://kalkulatorlap.hu/kozlekedesi_szabalysertesi_birsagok.html

2. Szabálysértési eljárás esetében milyen jelentősége van annak, hogy tetten érnek, ilyenkor lehetőség van-e a helyszíni bírság kiszabására!? Mennyi lehet a helyszíni bírság összege vagy ha vitatom a szabálysértés elkövetését, és a panaszom nem vezet eredményre, akkor mennyivel nő a bírság összege?
Helyszíni intézkedés során a szabálysértés elkövetését elismerő személlyel szemben helyszíni bírság kiszabásának van helye. A helyszíni bírság összege ötezer forinttól ötvenezer forintig, hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén hetvenezer forintig terjedhet. Amennyiben a helyszíni bírság kiszabását - a helyszíni bírság meg nem fizetése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után - aláírásunkkal igazoltan tudomásul vesszük, a helyszíni bírság ellen nincs helye jogorvoslatnak. Ha a szabálysértés elkövetését vitatjuk, mivel úgy gondoljuk, hogy a helyszínen intézkedő rendőr jogszabályt sért, illetve a jogszabályt tévesen próbálja alkalmazni, akkor a szabálysértési eljárás az intézkedő rendőr feljelentésével folytatódik. A szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértés tetten ért elkövetőjét, legkésőbb öt napon belüli időpontra a helyszínen a szabálysértési hatóság elé idézheti az intézkedő rendőr.
Az eljárásra illetékes szabálysértési hatóság a meghallgatás során az intézkedést foganatosító személyt tanúként hallgathatja meg.
Ha az idézést nem vesszük át vagy annak átadása előtt a helyszínről eltávozunk, a meghallgatáson történő meg nem jelenésünk az eljárás lefolytatásának nem akadálya, kivéve ha a tényállás nem tisztázott, mert akkor akár elő is vezethetnek.
Ha a tényállás tisztázott és a meghallgatásunk vagy egyéb bizonyíték megszerzése nem szükséges, a szabálysértési hatóság büntetést szab ki, illetve önállóan vagy büntetés mellett intézkedést alkalmaz.
 A szabálysértési hatóság büntetésként pénzbírságot szab ki, illetve járművezetéstől eltiltás, figyelmeztetés, elkobzás vagy kitiltás intézkedést alkalmaz.
Ilyen esetben nincs helye kifogás benyújtásának, vagyis még Bírósághoz sem fordulhatunk, mindösszesen arra van lehetőségünk, hogy a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül ún. meghallgatást kérjünk  A meghallgatásra az erre irányuló kérelem érkezésétől számított öt napon belül idézést kell kibocsátani. A meghallgatás alapján azonban a szabálysértési hatóság semmilyen intézkedésre nem köteles. Összefoglalva, tettenérés esetén, ha az ügy nem kifejezetten bonyolult, akkor érdemes a helyszíni bírságot tudomásul venni, és befizetni, mivel a szabálysértési eljárásban körülbelül kétszeres pénzbírságra számíthatunk.
Amennyiben nem történik tettenérés, akkor különös jelentősége van az elkövető kilétének. Ilyenkor a feljelentésben szereplő gépjármű tulajdonosát (üzembentartóját) keresik meg egy felszólítás formájában, hogy nevezze meg a szabálysértés elkövetőjét. Ebben az esetben a tulajdonos  (üzembentartó) hivatkozhat arra, hogy hozzátartozója vezette a gépkocsit, akire nem kíván terhelő vallomást tenni. A tanúvallomást lehet személyesen, vagy akadályoztatás esetén írásban megtenni. Utóbbi esetben saját kezűleg kell a vallomást leírni, azzal, hogy a hamis tanúzásra történő figyelmeztetéseket is bele kell foglalni a vallomásba.

3. Sebesség-túllépés vs. Traffipax, avagy mikor lehet a gyorshajtást megúszni!?
A sebességellenőrzések helyszíne napi lebontásban valamennyi megyében, és a fővárosban is kötelezően feltűntetésre kerülnek a rendőrség honlapján, amit érdemes ellenőrizni indulás előtt:
http://police.hu/hirek-es-informaciok/utinfo/sebessegellenorzesek
 szabalysertesikisokos
A sebességtúllépés mértékét Korm. Rendelet szabályozza, eszerint:
50 km/h megengedett sebességig:

A sebességtúllépés mértéke

A büntetés összege

15-25 km/h

30.000 Ft

25-35 km/h

45.000 Ft

35-45 km/h

60.000 Ft

45-55 km/h

90.000 Ft

 

55-65 km/h

130.000 Ft

65-75 km/h

 

200.000 Ft

Több mint 75 km/h

300.000 Ft
 
100 km/h megengedett sebességig:              
 

A sebességtúllépés mértéke

A büntetés összege

15-30 km/h

30.000 Ft

30-45 km/h

45.000 Ft

45-60 km/h

60.000 Ft

60-75 km/h

90.000 Ft

75-90 km/h

130.000 Ft

90-105 km/h

200.000 Ft

Több mint 105 km/h

300.000 Ft
100 km/h megengedett sebesség felett:

A sebességtúllépés mértéke

A büntetés összege

20-35 km/h

30.000 Ft

35-50 km/h

45.000 Ft

50-65 km/h

60.000 Ft

65-80 km/h

90.000 Ft

80-95 km/h

130.000 Ft

 

95-110 km/h

200.000 Ft

Több mint 110 km/h

300.000 Ft
Összefoglalva, a jogszabály minden esetben ad egy türelmi határt a sebességtúllépésre. Amennyiben a rendeletben foglalt határon belül szabnak ki velünk szemben büntetést, úgy érdemes megtámadni a határozatot.
A közigazgatási eljárást a https://kozigbirsag.police.hu/ honlapon tudjuk követni, az értesítés-, határozatazonosító, és a rendszám megadását követően.
A honlapon megtalálhatóak a fényképfelvételek, ellenőrizni tudjuk, hogy valóban a saját autónkkal követték a sebességtúllépést.

4. Mikor minősül az Ittas járművezetés szabálysértésnek?
Ha a vér alkohol szintünk 0,5 ezrelék alatt maradt, úgy az ügy szabálysértésnek minősül. 6-12 hónap vezetéstől eltiltásra (azaz jogosítvány bevonásra), 100-300 ezer forint pénzbírságra számíthatunk.
Hat hónapi, vagy annál hosszabb idejű eltiltás, ill. jogosítvány bevonás esetén utánképzésen kell részt vennünk. Ez nem KRESZ tanfolyam, hanem a közlekedési főfelügyelet által végzett felmérés. A felmérésben KRESZ teszt, vezetés és pszichológiai beszélgetés zajlik, ezt követően kapunk egy besorolást, és tanfolyamra valamint vizsgára, továbbá orvosi - pszichológiai - foglalkozásokra kell járni. Az utánképzés célja, hogy megváltoztassa a szabálytalan sofőr vezetési szokásait.

5. Ha nem használjuk a biztonsági övet, piros lámpán áthajtunk, milyen büntetésre számíthatunk?
A a biztonsági öv kényelmetlen,.de a leghatékonyabb aktív biztonsági megoldás. Ha nem használjuk az övet, azért lakott területen 10 ezer, autóúton 15 ezer, autópályán 20 ezer forint bírság jár. 
Piros lámpán való áthaladás büntetési tétele akár 50 ezer forint is lehet. A szabálysértéskor leggyakrabban még a megengedett sebességet is túllépjük. A sárga lámpa 3 másodpercig villog, ez elegendő idő lenne elvileg a megállásra amennyiben a megengedett sebességgel haladunk.

6. Mire számíthatunk, ha jogtalanul parkolunk mozgáskorlátozott helyen vagy jogtalanul használunk mozgáskorlátozott igazolványt?
Ötvenezer forint helyszíni bírságra, vagy százezer forint pénzbírságra számíthatunk  ha engedély nélkül használjuk a mozgáskorlátozottak számára kialakított parkolóhelyeket.
Abban az esetben ha mozgáskorlátozott kártyával rendelkezünk jól látható helyre, a szélvédőre kell kihelyezni a kártyát. 
Amennyiben más nevére szóló igazolványt jogtalanul használunk, abban az esetben, közokirat-hamisítás bűncselekményt követünk el, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.  Tetten érés esetén azonnal őrizetbe vesznek  gyanúsítottként, és előállítanak a helyi rendőrkapitányságon, ahol egészen addig, ameddig a gyanúsítotti kihallgatás meg nem történik a rendőrségi fogda vendégszeretetét élvezhetjük. A gyanúsítotti kihallgatásnak az előállításhoz képest 24 órán belül kell megtörténnie.

7. Mikor használhat a közterület-felügyelet kerékbilincset?
A törvény szerint a felügyelő kerékbilincset alkalmazhat - amennyiben a közterületen szabálytalanul elhelyezett, illetve a korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül várakozó jármű balesetveszélyt nem jelent és a forgalmat nem akadályozza - a jármű elszállításáig vagy további intézkedésig. 
Az intézkedés megkezdésekor az üzemben tartó személyének megállapítása céljából a járművet ellenőrizni kell a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján vezetett nyilvántartásban.
 Ha a nyilvántartás tartalmazza az üzembentartó rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőségét vagy telefonszámát, akkor egy alkalommal meg kell kísérelni az üzembentartó értesítését az intézkedés megkezdéséről.
 Ez a regisztráció könnyen megtehető a lakhely szerinti okmányirodában 2300 Ft illeték megfizetésével.
 Várostól, városrésztől, és kerülettől függ, hogy milyen esetben alkalmaznak a közterület-felügyelők kerékbilincset. Az intézkedés alkalmazható abban az esetben is, ha csak nem váltjuk meg időben a parkolójegyünket.

 8. Mi történik, ha elszállítják a járművemet?
A felügyelő a jármű elszállítását követően haladéktalanul, annak helyére - legalább 20 cm oldalhosszúságú négyzet alakú, jól látható - öntapadós tájékoztató matricát helyez el, kivéve, ha a matrica rögzítése az időjárási vagy terepviszonyok miatt nem lehetséges.
 Kerékbilincselés esetén, ha az üzembentartó vagy a jármű használója az intézkedéstől számított 48 órán belül nem kéri a jármű rögzítésének megszüntetését, a felügyelő a szabálytalan megállás és várakozás megszüntetése érdekében a járművet a kijelölt, megfelelően őrzött tároló-helyre szállíthatja a jármű elszállítására vonatkozó szabályoknak megfelelően.

9. Elővezetés, szabálysértési őrizet mikor rendelhető el?
Sokan nem értik, hogy a rendőrség mit kereshet az otthonukban, azoknak, akikkel szemben nem büntetőeljárás, hanem „csak” szabálysértési eljárás van folyamatban. Elővezetni szabálysértési eljárás esetén azt az eljárás alá vont személyt, vagy tanút lehet, aki a szabályszerű idézésre nem jelenik meg, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki.  Elővezetésnek van helye azzal szemben is, aki a közérdekű munkát nem teljesítette, vagy a számára kiszabott pénzbírságot nem fizette meg. 
A rendőrség, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés esetén, a tetten ért eljárás alá vont személyt gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából őrizetbe veheti. A tettenérésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a szabálysértés helyszínéről elmenekült elkövetőt a rendőrség az elkövetéstől számított 48 órán belül elfogja. A szabálysértési őrizet legfeljebb 72 óráig tarthat.

10. Milyen esetben tegyünk panaszt a rendőrségi intézkedéssel szemben?
A leggyakoribb probléma, hogy a kényszerítő eszközök alkalmazásánál a rendőrség időnként nem tartja be az arányosság elvét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az intézkedő rendőr nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak, illetve nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és a rendőri intézkedés eredményessége, anélkül is biztosítható.
 A kényszerítő eszközök aránytalan alkalmazása esetén három lehetőség van:
  • Eljáró rendőrségnél panaszt tenni
  • A hivatalos személy által elkövetett bántalmazás esetén érdemes az Ügyészséghez fordulni
  • Független Rendészeti Panasztestülethez fordulhatunk pl. jogtalan bilincselés, vagy testi kényszer alkalmazásánál.
A fent leírtak mellett ne feledjük: a szabálysértési joganyag roppant szerteágazó normatömeg. A körültekintő állampolgár is elkövetővé válhat, pusztán egy apró figyelmetlenség miatt is, s bonyolíthatja a dolgokat, hogy többféle hatóság is eljárhat szabálysértési ügyekben, a szabálysértési ügytípustól függően. Így amennyiben Ön, akár mint eljárás alá vont személy, akár más személyként mint a szabálysértési eljárás részese, javasoljuk, hogy konzultáljon a hatályos rendelkezésekben jártas jogi szakemberrel, aki maximális segítséget és felvilágosítást nyújt az eljárás tekintetében!
 
 
 
 
 
 
Értékelés:
(2 szavazat)

Kapcsolódó elemek

  • Górcső alatt a bírált NAV gyakorlat: Megvalósíthatatlannak bélyegezni, miközben elismerik a megvalósulást?
    - magánjog-blog

    Mi is történik akkor, ha ellenőrzései során egyes gazdasági események fizikai megvalósulásának elfogadása ellenére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mégis fiktívnek bélyegzi az azokról kibocsátott számlákat, mondván, hogy a kibocsátó a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezhetett, a befogadó rosszhiszemű, segédkezett az adóelvonásban, amiért az adókötelezettre büntetőbírságot szab ki? Hogy jöhet létre ilyen képzavar? Elfogadni valaminek a megvalósulását, egyúttal tagadni annak lehetségességét? Mit tehetünk ilyenkor?

    Mielőtt azonban a probléma hátterét vizsgálnánk, szükséges néhány fogalom tisztázása.

    Az első ilyen a számla, ami jellemzően az általános forgalmi adó - vagyis az ÁFA- rendszerében történő teljesítések fő bizonylata. Abban az esetben tekinthető megfelelő módon kibocsájtottnak valamint befogadottnak, amennyiben az a törvényben szabályozott tartalmi és formai előírásoknak megfelel. Ezen feltételek teljesülésének hiányában beszélhetünk hibás vagy fiktív számlákról, azonban ezt a két kategóriát élesen el kell különítenünk egymásról!

    A hibás vagy hiányos számla esetén teljesítés minden esetben történik, de az erről készült bizonylat hibában vagy hiányosságban szenved. Ilyen lehet tipikusan név- vagy számelírás abban az esetben, ha az az adóalapot vagy az adó összegét nem érintik; épp ezért az ilyen fogyatékosságok javíthatóak, illetve pótolhatóak.

    A fiktív számlák ezzel ellentétben a fekete- és szürkegazdaságok kellékei, melyek adókikerülésre, jogtalan adóelőny szerzésére hivatottak. Ezek mindig a keletkezett jövedelmek eltitkolását eredményezik, és az állami bevételek csökkentéséhez vezetnek.

    A fiktív számlák megkülönböztethetőek a szerint , hogy a befogadó tudtával vagy anélkül, esetleg a kibocsátóval együttes elhatározásban használták-e fel, azaz hogy a bűncselekményre utaló alapos gyanú melyik oldalon jelentkezik.

    Egy másik csoportosítás a konkrét megvalósulás formái szerinte tesz különbséget. Ennek esetei:

    • A számlakibocsátó nem adóalany
    • A felek között létrejött szerződés színlelt vagy jogszabályba ütköző
    • A gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre

    Ez utóbbi pont, karöltve a befogadó tudattartamának feltételezésével okozza esetünkben az anomáliát; a NAV vizsgálata ugyanis arra már nem terjed ki, hogy feltárja: akkor valójában ki lehetett az a természetes vagy jogi személy, aki a gazdasági eseményt a valóságban teljesítette? Ezzel egyidejűleg a számla befogadó elvárható körültekintését, így a levonási jogát vonja kétségbe, mondván, az nem vizsgálta meg partnerét elég tüzetesen, és objektív tudattartama kiterjedhetett arra, hogy ez által adókijátszás részesévé válhat.

    Ráadásul ezekben az esetekben a hatóság nem az általában szokásos, 50 % mértékű, hanem a büntető célú 200%-os adóbírságot szabja ki az adóalanyra, a számla befogadójára.

    Hogy mit tehetünk az üggyel kapcsolatban? Várhatunk az állásfoglalásra.

    Tavaly augusztus 18-án a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az Európai Bírósághoz, az adóalany objektív felelősségének megállapíthatóságát kérve. Az ebben megfogalmazott fő kérdés, hogy mi várható el a vizsgálat során az adóhatóságtól, akit főszabályként bizonyítás terhel?

    Remélhetőleg az EB ítélete választ ad arra, hogy az adóhatóságnak kötelezettsége-e a bizonyításkor arra is kitérni, hogy a megkérdőjelezett számlával kapcsolatos teljesítés pontosan kik között is ment végbe, és csak akkor büntetheti meg a vállalkozást, ha azt is bebizonyította, pontosan kivel volt gazdasági kapcsolatban. Az ítélet, amennyiben a feltett kérdésnek helyt ad, hatalmas jelentőséggel bírhat, hiszen ez által az Európai Bíróság közvetetten a bizonyítási kötelezettségre vonatkozó belső jogi előírások megsértését is ki fogja mondani. Ez pedig maga után vonja azt, hogy az adóhatóság több évtizedes ellenőrzési gyakorlata ismételten felülvizsgálatra szorulhat.

  • Mikortól vezet valaki ittasan? Mikor szabálysértés, mikor bűncselekmény?
    - büntetőjog-blog

    Ha a vér alkohol szintje 0,5 ezrelék alatt maradt, és első alkalommal történt ittas vezetés, úgy az ügy szabálysértésnek minősül. 6-12 hónap vezetéstől eltiltásra (azaz jogosítvány bevonásra), 100-300 ezer forint pénzbírság, és 6 hónapnál hosszabb idejű vezetéstől eltiltás esetén kötelező utánképzésre számíthat.

     

    Már bűncselekményről beszélünk ha a vér alkohol szint 0,5 ezrelék fölött van. Itt a vezetéstől eltiltás (jogosítvány elvétel) határozott idejű (de minimum 1 éves), vagy végleges is lehet. A vezetéstől eltiltás vonatkozhat csupán bizonyos járműkategóriákra, de a jogszabály a valamennyi kategóriára történő vezetéstől való eltiltást is megengedi. Alapesetben 1-2 év vezetéstől eltiltás (jogosítvány elvétel), 200-300 ezer forint pénzbüntetés és kötelező utánképzés az általános kiszabott büntetés.
    Amennyiben nem ez volt az első eset, hogy ittasan ült a volán mögé, vagy személyi sérülés is történt, akkor a legsúlyosabb következményekre lehet számítani. Többszörös visszaesőként akár ténylegesen letöltendő szabadságvesztés, és akár örök vezetéstől való eltiltással is számolni kell a jelenleg hatályos bírósági gyakorlat szerint.

    Hat hónap, vagy annál több eltiltás, jogosítvány bevonás esetén utánképzésen kell részt venni. Ez nem KRESZ tanfolyam, hanem a közlekedési főfelügyelet által végzett felmérés. A felmérésben KRESZ teszt, vezetés és pszichológiai beszélgetés zajlik, ezt követően kapunk egy besorolást, és tanfolyamra valamint vizsgára, továbbá orvosi - pszichológiai - foglalkozásokra kell járni.
Tovább a kategóriában: « Meddig tarthat egy őrizet, meddig egy előzetes? VIDEOTON-MTK, labdarúgó OTP Bank Liga, utolsó előtti forduló, avagy a tét a nemzetközi kupaszereplés volt a felcsúti Pancho Arénában »
Vissza a tetejére

"Bármihez amit megtehetsz, vagy megálmodsz, fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik”- írta egykor Johann Wolfgang von Goethe. Ezt a honlapot, mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartom fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatóak

Kapcsolattartás

dr. Gerő Tamás

ügyvéd, sportjogi-, és adójogi szakjogász

 Iroda: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 113.

 Tel/fax: 06-1-3882389

  Mobil: +36 30 4156009

 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Adatkezelési szabályzat