Új lakóingatlanok értékesítése esetén alkalmazandó ÁFA mértéke
Mennyi lesz a vételár?
2018 és 2019 között Magyarországon – köszönhetően a kedvezményes, 5%-os ÁFÁ-nak – dübörögni kezdett az építőipar. A kedvezményes ÁFA mértékén túl a kormány különböző kedvezményekkel segítették hozzá a friss házasokat, családalapításban gondolkodó párokat ahhoz, hogy –szó szerint – lefektethessék közös életük alapítókövét, új, saját ingatlanhoz juthassanak.
A rendelkezések napvilágra kerülését követően tömegesen kezdődtek meg az új ingatlanok vásárlása, építése a kedvezményes ÁFA, kedvezményes vételár és az egyéb kedvezmények reményében. A nagy örvendezés közepette azonban senki nem gondoltat arra a jelenségre, ami Magyarországon elég gyakori. Csúsznak az átadások, nem kerülnek átadásra az ingatlanok 2019. december 31. napja előtt.
Természetesen ez már tálalja is számunkra a kérdést, a konfliktust, a megoldandó probléma körét. Milyen árat kell majd fizetni a 2020-ban vagy azt követően átadásra kerülő ingatlanért? Ki fizeti azt az ÁFA többletet, amivel a vételkor a vevők nem számoltak? Mi van akkor, ha az ingatlan árának - 27%-os ÁFÁ-val terhelt árát – már nem tudja a vevő kifizetni? Ha ki tudom fizetni, de a csúszás a vállalkozó miatt történt, akkor pereskednem kell a pénzemért?
Kérdések tucatja merül fel a probléma megjelenésével egyidejűleg. Kijelenthető, hogy minden kérdés jogos. Senki nem a saját pénztárcájának az ellensége, így a plusz költséget mindenki igyekezne másra hárítani. Szerencsére a jogalkotó időben lépett, így a kérdések – a jogi szabályozás értelmezésével – könnyedén megválaszolhatóak.
A megoldás előtt azonban nézzük meg kicsit szakszerűbben a lényeget!
