A magyar büntető törvénykönyv úgy szól a rongálás tényállásáról, hogy aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el. Alapesetben 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Aki temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat rongál meg az azonban már minősített eset, büntetési tétele 3 évig terjedő szabadságvesztés. Azonban a büntetés 1 évtől 5 évig terjed ha a rongálás jelentős kart okoz.
Az elkövetési magatartás a megrongálás, illetve a megsemmisítés.
A megrongálás fogalma a dolog állagának olyan károsítását jelenti, amelynek következtében a vagyontárgy értékcsökkenést szenved. A bűncselekmény megállapításához nem szükséges, hogy a vagyontárgy használhatósága megszűnjön vagy korlátozottá váljon.
A megsemmisítés következtében a vagyontárgy eredeti állapotába nem állítható helyre.
A megrongálás esetében a kár az a költség, amely a dolog eredetei állapotának helyreállításához szükséges.
A Miniszterelnökség közleményben ítélte el a temető megrongálását. Mint írták, "a Miniszterelnökség határozottan elítéli a gyöngyösi zsidó temetőben elkövetett sírgyalázók barbár tettét. A Kormány minden rendelkezésére álló eszközzel fellép a nemzeti, etnikai, vallási és más közösségek elleni gyűlöletkeltéssel és gyűlöletcselekményekkel szemben."
Az az európai kulturális örökség védelméről szóló ún. Faro-i Egyezmény kapcsán a kormány még ebben az évben 1 milliárd forint támogatással programot indít az elhanyagolt temetők felújítása érdekében.
Az antiszemita indítékot nagyon nehéz bizonyítani. Ha azonban a motívum a vagyonkeresés volt , (értéktárgy keresés) az elkövető nem volt tisztában a zsidó temetkezési szokásokkal, ugyanis nem temetik értékekkel az elhunytakat.
