Egy héttel korábban a Fidesz.hu ügyfélszolgálati e-mail címére, majd Orbán Viktor Miniszterelnök számára is küldtünk levelet azzal kapcsolatban, hogy segítsenek az új kedvezményes ÁFA szabályozás magyarázatában. Semmilyen választ sem adtak.
Az év pár napja elkezdődött, a cégek a korábbi elvégzett munkájukat nem tudják kiszámlázni és szerződni sem tudnak az új magánszemély építtetőkkel, mert jogértelmezési problémák vannak.
Megdöbbentő, hogy ahány adóhivatali szakemberrel beszélünk, mind különböző módon értelmezi az új ÁFA szabályozást.
Ez komoly probléma, mert a vállalkozót az adóhivatal megbüntetheti, ha rosszul állítja ki az ÁFÁ-s számlát, a magánszemélyt pedig akár több millió forint összegű kár érheti ha nem tudja igénybe venni a kedvezményeket, támogatásokat.
Úgy döntöttünk, hogy egy nyílt levelet írunk Novák Katalin Család- és ifjúságügyért Felelős Államtitkár Asszony számára.
Az Államtitkár Asszony számára írt nyílt levelünk alább olvasható.
Tisztelt Államtitkár Asszony!
A www.hir.ma internetes oldal szerkesztője vagyok és több száz Magyarországon működő építőipari kivitelező cég nevében fordulok Önhöz és szeretnék kérdéseket feltenni az új lakásokat és családi házakat érintő ÁFA szabályozással kapcsolatban.
Nagy örömre ad okot, hogy a Kormány bevezette az új CSOK szabályozást, valamint az 5%-os kedvezményes ÁFÁ-t, melynek következtében rengeteg új lakás és családi ház épülhet a közeljövőben hazánkban. Ez a lakásépítés területén dolgozó kivitelező cégek, és az egész építőipar, továbbá a beszállítói kör számára a válságból való kitörés, és a fellendülés lehetőségét vetíti előre.
Korábban több cikket publikáltunk oldalainkon a 2016. január 1-től életbelépő kedvezményes 5%-os lakásáfával és CSOK-kal kapcsolatosan.
Cikkeink hatására rengeteg megkeresést kaptunk építőipari kivitelezőktől az ügyben, hogy 2015 utolsó két hetében már nem tudtak számlázni ügyfeleiknek, mivel az építtetők kivárták az új évet, annak reményében, hogy majd a 27% helyett 5%-kal teljesítik a számlákat.
Az új év 11. napján tartunk és a vállalkozók ma sem tudják, hogy milyen szabályokat kell alkalmazniuk.
A bizonytalanságot a NAV ügyfélszolgálatainak ellentétes információi adják.
Az építőipari vállalkozók nagy része az elmúlt 3 hétben nem tudott pénzt bevételezni a megrendelőitől, mivel még a számla ÁFA tartalma az adóhivatali szakértők szerint sem egyértelmű.
Megkeresésünkre a www.kp.hu építőipari portál szakembere elmondta, hogy 3 hete napi 22-28 ezer látogatója van az építőipari weboldalaiknak, mely a szokásos forgalom négyszerese.
December 15-e és január 11-e között közel 1000 megkeresést kaptak új családi ház építéssel kapcsolatban, valamint az új CSOK és ÁFA kérdésekben.
Természetesen ezek a kedvező kormányzati intézkedések nagy örömöt jelentenek az építtetők és a kivitelezők számára is, ezt igazolja a fokozott érdeklődés.
Viszont üröm az örömben, hogy korrekt válaszokat nem tudnak minden esetben az építtetőknek adni, mivel az adóhivatalok és könyvelők, valamint az adószakértők más-más állásponton vannak az új áfa szabályozási kérdésekben.
A legtöbb adóhivatali szakember azt a nyilatkozatot tette, hogy a generálkivitelezőkkel kiviteleztetett családi házak nem jogosultak az 5%-os ÁFA tartalomra és az adóvisszatérítésre sincs módja az építtetőknek.
Annak ellenére, hogy hatalmas az érdeklődés, sajnos nem tud a kivitelező és az építtető előre lépni a szerződés irányába, mert a szerződésben pontosan rögzíteni kell többek között a kivitelezési díjakat is. Természetesen a nettó 300 m2 alatti méretben építkező magánszemély az 5%-os ÁFA, vagy az 5 millió forintos adóvisszatérítést szeretné kihasználni.
A Hir.ma szerkesztőjeként egy héttel ezelőtt kedden a Fidesz.hu ügyfélszolgálati email címére, majd Orbán Viktor Miniszterelnök Úrnak címezve is elküldtük az ezzel kapcsolatos kérdéseinket, melyre sajnos 6 nap alatt még annyi reakció sem érkezett, hogy a levelünket megkapták.
Mivel a médiában több helyen Ön tetszett az új CSOK-kal és az új ÁFA szabályozással kapcsolatosan nyilatkozni, így szeretnénk ha segítené szakemberként a Kormány oldaláról a kérdések korrekt megválaszolását.
Telefonon korábban már kerestük Önt, a titkárságon azt a választ kaptuk, hogy természetesen gyorsan választ kaphatunk a kérdéseinkre, de levélben szeretnék ha leírnánk a kérdéseinket.
A jelen levelet nyílt levélként küldjük Önnek és kérjük szíveskedjen számunkra írásban válaszolni. Fáradozásait előre is köszönjük.
Az egyik kivitelező cég munkatársa egy beszélgetésünket követően annak érdekében, hogy biztos választ kapjon, tíz különböző adóhivatali szakemberrel beszélt az adóhivatal információs telefonos vonalán. Minden esetben ugyanazt a telefonszámot hívta fel, csak más-más irányítószámot adott meg az automata központnak, hogy több megyével is beszélhessen.
A kérdések minden esetben megegyeztek, melyek így hangzottak:
-
Cégünk családi házak kivitelezésével foglalkozik. Az építtető megbíz bennünket a saját telkén a családi ház felépítésével. 2016. január 1-e után jogosultak vagyunk-e az 5%-os áfatartalmú számla kiállítására?
-
Ha volt olyan házépítésünk, mely átcsúszott a tavalyi évről, de még nincs használatbavételi engedély, akkor a magánszemély az 5 millió forintos adóvisszatérítésre jogosult-e?
Természetesen a 300 m2-es nettó alapterületnél kisebb családi házak tekintetében érdeklődtünk.
Az adóhivatali szakemberek kis része nem volt teljesen biztos, hogy jó az amit mond, mert nem egyértelmű a jogszabály. A szakemberek fele-fele arányban adták azt a választ, hogy egyértelmű, hogy 27% az áfa, melyet számlázni kell, a másik felének pedig ennek az ellenkezője volt egyértelmű, hogy 5%-os áfatartalmat kell számlázni.
Az 5 milliós Államkincstári visszatérítési lehetőségről is megoszlóak voltak a szakemberi tanácsok, volt aki egyértelműen megmondta, hogy semmiképpen nem kérhető vissza az összeg, ha generálkivitelező végezte az összes feladatot a házépítésen, de volt aki azt mondta, hogy az 5%-os áfát kell az idei évre történő teljesítésre alkalmazni és a tavalyi év számláiból visszatéríttethető az 5 millió forint.
Olyan kijelentés is elhangzott, hogy sem az 5%-os áfára, sem pedig az 5 milliós adóvisszatérítésre sem jogosult az a magánszemély, aki a házát egy kivitelező szakcégre bízza.
Az alábbi linken meghallgatható az adóhivatali kollégákkal történő beszélgetés részletei. Természetesen tiszteletben tartva a személyhez fűződő jogokat az ügyintéző nevei nem szerepelnek a felvételben.
Az alábbi pár mondat a Fidesz.hu oldalról származik, mely 2016.01.04 -én jelent meg:
AZ OTTHONTEREMTÉS IS EGYSZERŰBB
A bürokráciacsökkentés nemcsak az okmányok cseréjét és a hétköznapi ügyek intézését teszi egyszerűbbé, hanem az otthonteremtést is.
Az Otthonteremtési Program részeként egyszerűbb, olcsóbb és gyorsabb lesz az új ingatlanok építési engedélyezési eljárása.
Emellett az új lakások, házak építése, illetve vásárlása esetében a lakásépítési áfa 27 százalékról 5 százalékra csökkent.
Magasabb lett a családi otthonteremtési kedvezmény összege, a három gyermeket vállalóknak pedig államilag támogatott hitel is jár.(fidesz.hu)
Tehát a Kormány weboldala is beszél a házépítések 5%-os ÁFA összegéről, mint új, már bevezetésre került szabályozásról.
Mi konkrétan arra vagyunk kíváncsiak, hogy hogyan kell eljárni, ha egy magánszemély egyetlen egy generálkivitelezővel szeretné a családi házát felépíttetni.
A családi ház építésére Magyarországon két lehetőség van:
1, A családi ház felépítésének egyik lehetősége: (generálkivitelezés)
A magánszemély a saját tulajdonában álló építési telkén családi házat szeretne építtetni és kiválaszt egy számára szimpatikus (például a referencia munkák alapján) generál kivitelező céget vállalkozói szerződés megkötésével, aki elvégzi a tervezést, az engedélyeztetést, majd a családi házat több részteljesítéssel és részszámlázással kulcsrakész állapotra felépíti, tehát generálkivitelezés történik.
Ennek előnye, hogy minden szakmát Felelős Műszaki vezető ellenőriz és a szakmák közötti egyeztetést szakember végzi.
A kivitelezés közben és a végén az átadás után egy céggel kell tárgyalni és egy cég adja a garanciát.
A legtöbb esetben szakszerűen elkészített kifogástalan munkát kapnak az építtetők, ha pedig valami hiba van, azt cégen belül kell megoldania a generálkivitelezőnek, hiszen minden munkavégzés az ő feladata és felelőssége a szerződés szerint.
Ha például a generálkivitelező határidőben csúszik, akkor kötbért köteles fizetni.
Az építési költségek tekintetében a legtöbb esetben az építtető jobban jár, ha egy generálkivitelező végzi el az összes feladatot, hiszen az építőanyag beszállítóknál sokkal jobb alkupozícióban van a generálkivitelező cég, akinek egy évben több tíz, vagy százmilliós megrendelése van az adott beszállítónál.
2, Családi ház építésének másik lehetősége: (magánszemély által szervezett munka, vagy kaláka)
A magánszemély, akinek feltehetően van munkahelye (és a legtöbb esetben családja), külön-külön szakmánként árajánlatokat kér be, majd leszerződik minden egyes rész kivitelező céggel, ezután saját maga, illetve idegen Műszaki Ellenőr (ebben az esetben kötelező) igénybevételével szakmánként elvégezteti a házépítés minden részletét.
A szakmáktól egyenként kell átvenni a munkát és átadni más-más cég számára és folyamatosan kapcsolatot tartani a vállalkozók között. ( Ma már egyre kevesebben építenek saját szervezésben családi házat, mert erre vagy a család, vagy a munkahely szokott rámenni és sok esetben a házaspárok elválnak egymástól. Erre mindenkinek az ismertségi körében van szomorú példa. Arról nem beszélve, hogy a kalákában végzett és laikus magánszemély által szervezett munkák minősége a legtöbb esetben nem kielégítő.)
Ha a magánszemély szervezi össze a munkákat, sok esetben a hibákat nem tudja majd kijavíttatni, hiszen a vállalkozók egymásra fognak majd mutogatni.
A kötbér lehetőségétől is elesik a magánszemély, hiszen lehetetlen lesz bizonyítani, hogy milyen munka pontosan kinek a késedelme miatt csúszott.
Az alábbi kérdéseinkre szeretnénk Öntől választ kapni (minden kérdésem nettó 300 m2 alatti családi ház építésére vonatkozik és magánszemély az építtető):
- kérdés: Ha a családi házat generálkivitelező építi kulcsrakész állapotra, tehát mindent egy kivitelező végez el, jogosult-e a vállalkozó az új 5%-os ÁFA felszámítására, vagy a 27%-os ÁFÁ-t kell alkalmaznia?
- kérdés: Abban az esetben, ha egy generálkivitelező végzi a munkát és a 27%-os ÁFA tartalmat kell a vállalkozónak kiszámláznia, akkor a magánszemély 5 Millió forint összegig a Magyar Államkincstártól visszatérítést kérhet?
- kérdés: A tavalyi évben generálkivitelező által elkezdett, de még át nem adott, tehát használatbavételi engedéllyel nem rendelkező családi ház építtetője a 2015-ös évben kiállított számlák után jogosult az 5 millió forint, vagy az arányos rész visszatérítésére az Államkincstártól?
- kérdés: Magán építtető félkész kivitelt rendel, a további feladatokat saját maga, illetve az általa szervezett szakemberek végzik. A félkész kivitelig 5% vagy 27% ÁFÁ-t kell alkalmazni?
- kérdés: Magán kivitelező szervezi a szakembereket, és maga vásárolja az építő anyagot. A csak munkadíjat számlázó kivitelező 5% vagy 27% ÁFÁ-t alkalmaz?
- kérdés: Az ÁFA visszaigénylés jelenlegi határideje mind az építtetőt, mind a kivitelezőt nehéz, és szinte finanszírozhatatlan helyzetbe hozhatja. Várható a visszaigénylés idejének rövidítése?
- Az épületek energiahatékonyságát szabályozó 7/2006-os TNM rendelet (6. § (2) d)) kimondja, hogyha egy épület „központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg”, akkor azoknál azokat az energiahatékonysági követelményeket kell érvényesíteni, amelyeket egyébként csak 2018-tól kellene alkalmazni. A CSOK módosítása kapcsán, viszont sokan úgy értelmezik, hogy egyáltalán nem kell az épületenergetikai előírásokkal foglalkozni, alkalmazni. Ez az értelmezés, viszont megakadályozná országunkat a vállalt kibocsátás csökkentés elérése érdekében, és a fenntartható fejlődés elvével is ütközne.
A válaszokat előre is köszönjük és őszintén reméljük, hogy sikerült tiszta képet kapni a lakástámogatás egyik legfontosabb részletéről is, mely a kivitelezőket és az építtetőket egyaránt érinti.
Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelettel:
B. Árpád
www.hir.ma
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Idevonatkozó jogszabályi részek az adóhivatal tájékoztatása alapján:
6/A.109 Adó-visszatérítési támogatás
8/A. §110 (1) A
a) legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű összkomfortos lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű összkomfortos egylakásos lakóépület természetes személy építője vagy építtetője az építési bekerülési költség megfizetéséhez, illetve
b) az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához az építési telek természetes személy tulajdonosa adó-visszatérítési támogatást igényelhet.
(2) Az adó-visszatérítési támogatás az (1) bekezdés szerinti költségekre egyidejűleg és legfeljebb egy alkalommal, legkésőbb 2019. december 31-ig igényelhető.
(3) Nem igényelhető az adó-visszatérítési támogatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. § d) pontja szerinti termékértékesítésre.
(4) Az adó-visszatérítési támogatás összege megegyezik az építkezés helyéül szolgáló építési telek, valamint a lakás vagy lakóépület építéséhez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével, de legfeljebb 5 000 000 forint.
— A (3) pont szerint nem igényelhető az adóvisszatérítést a 2007. évi CXXVII. törvény 10. § d) pontja szerinti termékértékesítésre. —
Termék értékesítése: d) az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre.
2015. évi CCXII. törvény (továbbiakban: Módosító törvény) 2016. január 1. napjával kezdődő hatállyal módosította az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt (továbbiakban: Áfa tv.). A Módosító törvény – az Áfa tv. 3. számú mellékletének körét kiegészítő – 24. §-ának megfelelően az előbbi időponttól, azaz 2016. január 1. napjától kezdődően kedvezményes 5%-os adómértékkel adózik az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan lakások (lakóingatlanok) értékesítése, amelyek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150, illetve a 300 négyzetmétert. A 150 négyzetméteres küszöbérték a többlakásos lakóingatlanban kialakítandó, vagy kialakított lakásra, míg a 300 négyzetméteres küszöbérték az egylakásos lakóingatlanra vonatkozik.
