Soron kívüli eljárás a képmással, hangfelvétellel történő visszaélések miatt
A sajtó-helyreigazítási perhez hasonló, soron kívüli eljárásban bírálják el a képmással és hangfelvételekkel kapcsolatos jogsértéseket.
A bírói gyakorlat ugyanakkor következetes abban, hogy a politikai közszereplőről egy közszereplés során készült és a politikai kampány részeként felhasznált kép nem valósítja meg a képmáshoz fűződő jog megsértését, A fotómontázs formájában megjelenített politikai vélemény - a bírói gyakorlat szerint - a véleménynyilvánítási szabadság gyakorlása körébe sorolható olyan tevékenység, mely személyiségi jogvédelmet nem alapoz meg. A közszereplőről a közszereplése során készült felvétel felhasználása nem minősülhet visszaélésszerűnek.
Az elévülés megváltozott szabályai az új PTK-ban
Az idő múlásának kétféle jogi hatása lehet: egyrészt jogvesztés, másrészt elévülés. Jogvesztő a határidő, amikor az előírt határidő eltelte után maga a jogosultság vagy követelés megszűnik. Az elévülés a jogosultság bírósági úton történő érvényesíthetőségének megszűnése:azaz a jogosultság vagy követelés továbbra is fennmarad csak bírósági érvényesíthetősége szűnik meg.
Az általános elévülési időt a törvény továbbra is 5 évben határozza meg. Az ötéves elévülési határidő alóli kivételről most már kizárólag a Ptk rendelkezhet, míg korábban ez más jogszabályban is megengedett volt. A törvény egyes követelésekre speciális elévülési határidőt szab meg. Ilyen például a fogyasztói kellékszavatossági igények, vagy a fuvarozási és szállítmányozási szerződések alapján felmerült igények amelyek mind egy év alatt évülnek el. Fontos hangsúlyozni hogy a fent említettek mind szerződéses jogviszony kapcsán felmerült igények, amikkel ellentétben a tulajdonjogi igények nem évülnek el.
A kártérítési jog megváltozott rendszere
Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) alapvetően megváltoztatta a kárfelelősség rendszerét. Az új törvény magát a kár fogalmát is módosította, kivette belőle ugyanis a jogszabályba ütközés szükségszerű követelményét, tehát már nem feltétlenül kell jogszabályba ütközőnek lennie egy cselekedetnek, hogy a kártérítés megalapozott legyen, elegendő annak bizonyítása, hogy abból a károsultnak kára származott.
Az új Ptk különválasztja a visszterhes, valamint az ingyenes szerződésekre vonatkozó kárfelelősséget. Ingyenes szerződés esetén (pl: ajándékozás) csak abban az esetben felel a szerződésszegő fél, ha a másik fél bizonyítja hogy a kárt szándékos szerződésszegéssel, vagy a szolgáltatás lényes tulajdonságának eltitkolásával okozta.
Hogyan változott a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek felelőssége az új PTK szerint?
A gazdasági társaság vezető tisztségviselője a társaság érdekében a jogszabályok, létesítő okirat és a társaság legfőbb szerve által meghatározott keretek között köteles eljárni,mely kötelezettségét ha megszegi, az ezzel okozott károkért felelősséggel tartozik, melyet most a társaság fennállása alatti időszak vonatkozásában fejtek ki.
Elválik egymástól a jogviszony megsértésével a társaságnak okozott károkért valamint a harmadik személynek okozott károkért való felelősség. Előbbi esetben szerződésszegésért való felelősség szerint felel, utóbbiban pedig attól függ felelőssége, hogy magatartása betudható-e a társaság magatartásának vagy sem.
