Amennyiben a társaságnak betudható módon viselkedett a vezető, akkor a társaság felel harmadik személynek okozott károkért, viszont ha magatartása a társaság viselkedésével ellentétes, úgy egyetemleges a társaság és a vezető tisztségviselő felelőssége.
A vezető tisztségviselő kettős posztot tölt be alkalmazása során: egyrészről ügyvezetői, másrészről törvényes képviseleti posztot. Ügyvezetői tevékenységét a társaság érdekeinek szem előtt tartása alapján végzi, az általában elvárhatóság követelményével összhangban. Ebből következően nem terheli eredményfelelősség munkáját illetően,ha munkáját az általában elvárhatóság követelményének eleget téve végzi, kimenti magát kárfelelőssége alól. Ügyvezetői tevékenységi körébe nem tartozó feladatai elmulasztása, vagy hibás teljesítése miatt nem terheli felelősség.
Amint azt fentebb említettem, a vezető tisztségviselő a társasággal szemben a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szerint felel, melynek három kimentési este van: ha bizonyítja hogy :
1)ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta a kárt, vagy ha
2)a szerződésszegést okozó körülmény a szerződéskötés időpontjában nem volt előrelátható,
3) ha nem volt elvárható hogy kárt elkerülje, vagy elhárítsa.
Harmadik személynek okozott károk esetében a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint úgy kell tekinteni mintha azt a társaság maga okozta volna, így a vezető tisztségviselő külön nem felel. Az ebből eredő visszaélések elkerülése végett azonban kialakult a bírói ítélkezésben egy olyan gyakorlat –amelyet a törvény bár explicit módon nem tartalmaz- de amennyiben a vezető tisztségviselő szándékosan és súlyosan visszaél munkaköréből eredő előnyökkel, olyankor a károsult közvetlenül a vezetővel szemben érvényesítheti kárigényét.
