Az alkotmánybíróság 3/2015. AB határozata
Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte és ezért megsemmiítette a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi bíróság egy ítéletét.
Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben a www.napi.hu internetes sajtótermék 2013.október 16-án “Norvégia is figyelheti a Hernádi-ügyet” címmel cikket jelentetett meg, amely szerint a MOL Nyrt.-ben 1,64%os tulajdonrésszel rendelkező norvég állami olajalap fontolóra veheti a MOL részvényeinek eladását. A cikk arról tájékoztatott, hogy Norvégia az olajalap felülvizsgálatára készül, mivel etikai szabályzata alapján nem tarthat olyan cég részvényeiből, amely korrupcióval gyanusítható. Az etiaki vizsgálódás alapja pedig a MOL horvátorszgi tulajdonszerzével kapcsolatos korrupciós gyanú miatt folyamatban lévő büntetőeljárás és az elnök-vezérigazgatóval szemben kiadott nemzetközi körözés. A cikk rámutat arra, hogy az olajalap részesedésének piacra dobása komoly eladói nyomás alá helyezné a MOL papaírjait, ugyanakkor a döntés nem autómatikus, az olajalapot kezelő norvég jegybank komoly vizsgálatának kell megelőznie, és nem egyértelmű hogy hogyan viszonyulnak a MOL-lal kapcsolatba hozható korrupciós ügyhöz
Mivel a cikket azonos tartalommal a Napi Gazdaság nyomtatott sajtótermék is közölte ezért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a vele szemben is indított piacfelügyeleti eljárás keretében 3 000 000 hárommillió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte mindkét társaságot. A birság alapja: A piacbefolyásolás tilalmmáról szóló 2001. évi CXX. törvény 202§ d) ponja, mely szerint piacbefolyásolásnak minősül megalapozatlan, félrevezető, hamis információ közlése, híresztelése, nyilvánosságra hozása vagy nyilvános közlése, feltéve hogy az információt terjesztő személy az információ hamis vagy félrevezető mivoltának tudatában van vagy a helyzetben elvárható gondossággal eljárva tudatában kellett volna lennie.
Az MNB indokolásában kifejtette, hogy bár a cikkben foglalat tényállítások önmagukban valósak, de a MOL részvénypiacára nézve leginkább szélsőséges forgatókönyvet, a részvények olajalpból való kizárásának lehetőségét vizsgálta. Ezután a Napi.hu az MNB határozatának bírósági felülvizsgálata iránt indított pert. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azonban a keresetet elutasította, azzal az érveléssel, hogy az MNB a piacbefolyásolás fogalmának helyes értelmezésével hozta meg határozatát , és a Napi.hu tévesen hivatkozott az sajtószabadság és véleménnyilvánítás Alaptörvény által védett alapjogára, hisz az közvetlenül nem érvényesíthető bíróság előtt. Az ítélet indokolása kifejtette, hogy a szóban forgo cikk a MOL és Norvég olajalap megkeresését mellőzve, általuk meg nem erősített információkkal a legkedvezőtlenebb végkimentelt közölte. Az itélet ellen alkotmányjogi panasszal élt a Napi.hu internetes oldal, és az Alkotmánybíróság alaptörvény ellenesnek ítélte a megelőző bírósági eljárás eredményét és megsemmisítette azt. Az Alaptörvény ugyanis kötelezi a bíróságokat, hogx jogalkalmazásuk során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezzék amit a fővárosi bíroság elmulasztott. A szóban forgó gazdasági-pénzügyi kérdésekkel foglalkozó internetes portál hírekkel, információkkal és elemzésekkel tájékoztatja olvasóit releváns üzleti, politikai történésekről és a fent említett cikk e tájékoztató tevékenység körébe eső médiatartalom volt. Az Alkotmánybíróság a közéleti véleménnyilvánítás fokozott védelmét helyezte előtérbe, döntésével elősegítve a média szabad tájékoztató tevékenységét, mely alkotmányos küldetése, és amely tevékenység mindenféle félelem, megalkuvás és bizonytalanság nélkül érheti csak el közvélemyényformáló, informáló jellegét. A modern demokratikus nyilvánosság táptalaja, a szólás- és sajtószabadság kitüntetett helyet foglal el az alapjogok között, ami azzal jár, hogy egyrészt csak kivételes jelleggel kell engedni korlátozásra más jogokkal , illetve alkotmányos értékekkel szemben, másrészt a szabad véleménynyilvánítást korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi bíróság ezeket az alkotmányossági szempontokat egyáltalán nem mérlegelte, ezért az Alkotmánybíróság a panasszal támadott ítéletet megsemmisítette, az MNB közigazgatási határozatával ellentétben, melynek felülvizsgálatát a bíroságokra utalta.
