Az eladó családi helyzete,hogy házas, vagy sem, nem befolyásolja az ingatlan tulajdonjogát, amennyiben az, a házasság előtti különvagyonának részét képezi. Más a helyzet amikor az ingatlan a házastársak közös vagyonának része és arról még fennálló vagyonközösségük alatt rendelkeznek, ekkor ugyanis másik házastársuk hozzájárulásával tehetnek rendelkezéseket.
Az ingatlan birtokbaadását a teljes vételár kifizetése után érdemes a vevő birtokába adni, amelyet javasolt birtokbaadási jegyzőkönyvvel biztosítani. A vevő ugyanis ettől a naptól kezdve viseli az ingatlan terheit, kárveszélyeit és élvezi hasznait. A birtokbaadási jegyzőkönyvben rögzítve van a közüzemi mérőórák állása és gyári száma és két tanú aláírása-a későbbi viták elkerülése végett. Így ugyanis teljes bizonyítóerejű magánokiratnak minősül a jegyzőkönyv. A birtokbaadás napjáig a közüzemi költségek az eladót, attól kezdve pedig a vevőt terhelik. A vevő részéről érdemes az eladótól úgynevezett “nullás igazolást” kérni, hogy annak nincsenek közüzemi tartozásai, valamint igazolást arról, hogy mindenki kijelentkezett a lakásból és nincs olyan cég sem amely székhelyként vagy telephelyként jogosult az ingatlan használatára.
Jelzáloggal terhelt ingatlan adásvétele, mire kell figyelni?
11 márc. 2015
Kategória:
ingatlanjog-blog
A jelzáloggal terhelt ingatlan adásvételekor szinte minden esetben az eladónak kell kiegyenlítenie fennálló tartozását a hitelező bankja felé. Ezt megteheti önerőből, készpénzzel vagy újabb hitel felvételével is, amellyel rendezi korábbi tartozását. Végtörlesztés, azaz lejárat előtti teljesítés esetén a bankok többletdíjat számolhatnak fel. Amennyiben az eladó a majdani vételárból szándékozik hitelét visszafizetni és a vételár egy részét előre elkéri a jelzálog törlése előtt, ennek tényét mindenképp rögzíteni kell a szerződésben. Ezt célszerű ügyvédi letét formájában véghezvinni, aki egyben közreműködik jelzálogjog bejegyzés törlésében is.
Ahhoz, hogy ki tudjuk választani a megfelelő társasági formát, tisztában kell lennünk a különböző társaságok előnyeivel és hátrányaival. Meg kell ismernünk az egyes formákkal járó jogokat és kötelezettségeket. Ezek a vállalkozási formák amik közül választhatunk: Betéti társaság (Bt.) Közkereseti társaság (Kkt.) Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft.) Egyszemélyes Korlátolt Felelősségű Társaság, Részvénytársaság (Rt.)
Betéti társaságnál legalább egy tag ( beltag) a saját vagyonával is köteles helytállni a társaság olyan kötelezettségeiért amit a társasági vagyon nem fedez. Kft-nél a tag nem köteles helytállni a társaság kötelezettségeiért saját vagyonával.
Kft. alapításához 3.000.000 Ft. Törzstőke szükséges. ( ennek minumum 30%-ának készpénznek kell lennie, többi lehet apport. )
Igen, a cég bejegyzését követő 8 napon belül kötelező a bankszámla nyitása, és arra a törzstőke meghatározott hányadának a befizetése.
A cég nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy az ne legyen összetéveszthető. A cég neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot. Típusára, vagy formájára vonatkozó elnevezést fel kell tüntetni. ( Kft., Bt., Kkt., Rt.) Ha a név a cég tevékenységét is tartalmazza, akkor a tevékenységet is magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelően kell feltüntetni.
- tagok neve és adatai (személyigazolvány szám, anyja neve, születési hely, idő, személyi szám, lakcím)
- nyilatkozat arról, hogy a vagyoni betétet a házipénztárba befizette a tag
- székhely címe
- telephely címe
- a társaság fő tevékenysége
- személyi azonosító okmányokat (személyi igazolvány, vagy útlevél, lakcímkártya, adókártya )
- székhelyként, telephelyként megjelölt ingatlanok tulajdonosai, haszonélvezői által aláírt, tanúkkal hitelesített hozzájáruló nyilatkozatotot az ingatlan használatához
- ingatlan tulajdoni lapját
