Alapvető különbség a foglaló illetve a vételárelőleg között hogy meghiúsulás esetén az egyik visszajárhat, a másik nem (feltétlenül). A foglaló egy többletszankció, mely a szerződés meghiúsulásának esetén elvész, illetve kétszeresét kell visszafizetni. Ellenben az előleg meghiúsulás esetén visszajár, és nincsenek egyéb jogkövetkezményei.
Az eladó családi helyzete,hogy házas, vagy sem, nem befolyásolja az ingatlan tulajdonjogát, amennyiben az, a házasság előtti különvagyonának részét képezi. Más a helyzet amikor az ingatlan a házastársak közös vagyonának része és arról még fennálló vagyonközösségük alatt rendelkeznek, ekkor ugyanis másik házastársuk hozzájárulásával tehetnek rendelkezéseket.
Az ingatlan birtokbaadását a teljes vételár kifizetése után érdemes a vevő birtokába adni, amelyet javasolt birtokbaadási jegyzőkönyvvel biztosítani. A vevő ugyanis ettől a naptól kezdve viseli az ingatlan terheit, kárveszélyeit és élvezi hasznait. A birtokbaadási jegyzőkönyvben rögzítve van a közüzemi mérőórák állása és gyári száma és két tanú aláírása-a későbbi viták elkerülése végett. Így ugyanis teljes bizonyítóerejű magánokiratnak minősül a jegyzőkönyv. A birtokbaadás napjáig a közüzemi költségek az eladót, attól kezdve pedig a vevőt terhelik. A vevő részéről érdemes az eladótól úgynevezett “nullás igazolást” kérni, hogy annak nincsenek közüzemi tartozásai, valamint igazolást arról, hogy mindenki kijelentkezett a lakásból és nincs olyan cég sem amely székhelyként vagy telephelyként jogosult az ingatlan használatára.
Jelzáloggal terhelt ingatlan adásvétele, mire kell figyelni?
11 márc. 2015
Kategória:
ingatlanjog-blog
A jelzáloggal terhelt ingatlan adásvételekor szinte minden esetben az eladónak kell kiegyenlítenie fennálló tartozását a hitelező bankja felé. Ezt megteheti önerőből, készpénzzel vagy újabb hitel felvételével is, amellyel rendezi korábbi tartozását. Végtörlesztés, azaz lejárat előtti teljesítés esetén a bankok többletdíjat számolhatnak fel. Amennyiben az eladó a majdani vételárból szándékozik hitelét visszafizetni és a vételár egy részét előre elkéri a jelzálog törlése előtt, ennek tényét mindenképp rögzíteni kell a szerződésben. Ezt célszerű ügyvédi letét formájában véghezvinni, aki egyben közreműködik jelzálogjog bejegyzés törlésében is.
Ahhoz, hogy ki tudjuk választani a megfelelő társasági formát, tisztában kell lennünk a különböző társaságok előnyeivel és hátrányaival. Meg kell ismernünk az egyes formákkal járó jogokat és kötelezettségeket. Ezek a vállalkozási formák amik közül választhatunk: Betéti társaság (Bt.) Közkereseti társaság (Kkt.) Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft.) Egyszemélyes Korlátolt Felelősségű Társaság, Részvénytársaság (Rt.)
Betéti társaságnál legalább egy tag ( beltag) a saját vagyonával is köteles helytállni a társaság olyan kötelezettségeiért amit a társasági vagyon nem fedez. Kft-nél a tag nem köteles helytállni a társaság kötelezettségeiért saját vagyonával.
Kft. alapításához 3.000.000 Ft. Törzstőke szükséges. ( ennek minumum 30%-ának készpénznek kell lennie, többi lehet apport. )
Igen, a cég bejegyzését követő 8 napon belül kötelező a bankszámla nyitása, és arra a törzstőke meghatározott hányadának a befizetése.
A cég nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy az ne legyen összetéveszthető. A cég neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot. Típusára, vagy formájára vonatkozó elnevezést fel kell tüntetni. ( Kft., Bt., Kkt., Rt.) Ha a név a cég tevékenységét is tartalmazza, akkor a tevékenységet is magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelően kell feltüntetni.
- tagok neve és adatai (személyigazolvány szám, anyja neve, születési hely, idő, személyi szám, lakcím)
- nyilatkozat arról, hogy a vagyoni betétet a házipénztárba befizette a tag
- székhely címe
- telephely címe
- a társaság fő tevékenysége
