Elzárás: Az elzárás egy olyan, szabadságelvonással járó büntetés, amely főként azoknál az elkövetőknél alkalmazható, akikkel szemben szociális, gazdasági, családi, vagy életkori viszonyaikra tekintettel más büntetés kiszabása célszerűtlen.Tartamát napokban határozzák meg, minimum 5, maximum 90 nap. Büntetés végrehajtási intézetben kell végrehajtani. A következő bűncselekmények fő szabályként kizárólag elzárással büntetendők: méreggel visszaélés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, minősített adattal visszaélés enyhébb alakzata, hatóság félrevezetésének privilegizált alakzata, önkényuralmi jelkép használata, tanúvallomás jogtalan megtagadása, járványügyi szabályszegés, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés előkészülete, kötelességszegés szolgálatban gondatlan alakzata, parancs iránti engedetlenség.
Közérdekű munka: Ennél a büntetésnél az elítélt a köz érdekében álló munkát végez ingyen. Minimum 48, maximum 312 óra. Ha az elítélt a meghatározott közérdekű munkát önhibájából nem végzi, büntetése szabadságvesztésre változik. 4 óra közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg.
Pénzbüntetés: A legenyhébb büntetési nem, amely vagyoni jellegű hatrányt okoz a bűncselekmény elkövetőjének. Az összeget az állam javára kell megfizetni. Kiszabása manapság egyre gyakoribb ugyanis nem ragadja ki az elkövetőt a családi, munkahelyi környezetéből, kisebb a stigmatizáló hatása, téves ítélet esetén jóvátétel alkalmazható. Azonban fel lehet sorolni negatív tényezőket is a pénzbüntetés mellett. Hátrányai közé tartozik, hogy negatív hatással van az elkövető családjára, valamint nem feltétlenül személyes jellegű, ugyanis más is fizethet az elkövető helyett.Kiszabásánál meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételének a számát, és az egynapi tételnek megfelelő összeget. Legkisebb mértéke 30, legnagyobb mértéke 540 napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább 1000, legfeljebb 500.000 forintban kell meghatározni. Bíróság rendelkezhet a havi részletben történő megfizetésről. Amennyiben az elítélt a pénzbüntetését nem fizeti meg, büntetését szabadságvesztésre kell változtatni.
Foglalkozástól eltiltás: Az elkövetőt meghatározott ideig, vagy végleg megfosztja annak törvényes lehetőségétől, hogy meghatározott foglalkozást gyakoroljon. Végleg az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan, vagy arra méltatlan. Ezt a büntetést önállóan, és más büntetés mellett is kiszabhatják.
Járművezetéstől eltiltás: Az elkövetőt időlegesen, vagy végleg megfosztja attól, hogy járművezetőként részt vegyen a közlekedésben. Azt lehet eltiltani, aki a járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy a bűncselekmény elkövetéséhez járművet használ. Az eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú. Azt, aki ittas, vagy bódult állapotban vezet járművet el kell tiltani. Ez alól csak különös méltánylást érdemlő esetben lehet kivétel. Ilyen lehet például ha valakinek munkaeszköze a gépjármű, és vezetőengedélye nélkül munkáját végezni nem képes.
Kitiltás: Egy vagy több településről, illetve az ország meghatározott részéről ki lehet tiltani azt, akinek ott tartózkodása a közérdeket veszélyezteti. Legrövidebb tartama 1, leghosszabb 5 év.
Sportrendezvények látogatásától való eltiltás: Bevezetésének indoka a sportrendezvényeken és az azokkal összefüggésben elkövetett bűncselekmények elszaporodottsága. Alkalmazásának feltétele, hogy az elkövető a bűncselekményt a sportrendezvényen való részvétel, az odamenetel, vagy az onnan történő távozás során a sportrendezvénnyel összefüggésben kövesse el. A bíróság az ítéletében határozza meg, hogy az elkövetőt mely sportszövetség által, mely sportág keretében vagy mely sportlétesítményben rendezett sportesemény látogatásától tiltja el. Az eltiltás legrövidebb tartama 1 év, leghosszabb tartama 5 év.
Kiutasítás: A kiutasított nem magyar állampolgárnak az ország területét el kell hagynia, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. Magyar állampolgár, valamint menedékjogot élvező nem utasítható ki. Azt a személyt lehet kiutasítani akinek az országban tartózkodása nem kívánatos. A kiutasítás lehet határozott idejű ( 1-10 év), valamint végleges hatályú.
Közügyektől eltiltás: Egyetlen mellékbüntetés. Önállóan nem alkalmazható, csak végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabhatják ki. Csak azt a személyt lehet a közügyektől eltiltani, aki a bűncselekményt szándékosan követte el, valamint a közügyek gyakorlására méltatlan. Akit eltiltanak nem rendelkezik választójoggal, nem vehet részt népszavazásban, és népi kezdeményezésben, nem lehet hivatalos személy. Az elítélt bizonyos meglévő jogait, tisztségét, tagságát, állását katonai rendfokozatát, kitüntetését elveszíti, illetve ilyet a közügyektől eltiltás tartama alatt sem szerezhet. Határozott ideig tart, minimum 1 maximum 10 év.
Intézkedések
Megrovás: A Magyar büntetőjogban a legenyhébb szankció. Nevelő jellegű intézkedés. A megrovás a bűncselekmény elkövetőjének erkölcsi elítélését jelenti. Célja az, hogy az elkövetőt törvénytisztelő magatartásra intse és nevelje. Azt az elkövetőt kell megrovásban részesíteni, akinek cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes a társadalomra, vagy csak csekély mértékben az, és szükségtelen lenne más intezkedés kiszabása. Megrovást az eljárás vádemelést megelőző szakaszában az ügyész is alkalmazhat. Megrovás alkalmazása ügyészi szakban a nyomozás megszüntetésével jár, bírósági szakban pedig a megrovást bűnösséget megállapító ítéletben mondják ki. Ugyanúgy, mint a többi intézkedés, a megrovás sem eredményez büntetett előéletet, viszont három évig nyilvántartják tényét.
Próbára bocsátás: Itt a bíróság megállapítja a büntetőjogi felelősséget, azonban nem rendel el büntetést, hanem annak kiszabását meghatározott időre elhalasztja. Két feltételnek kell fennállnia. Az egyik, hogy csak törvényben meghatározott, enyhébb megítélésű bűncselekmények elkövetése esetén alkalmazható, a másik, hogy alaposan feltehető legyen a büntetés célja ennek az intézkedésnek az alkalmazásával is elérhető. A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha a szabályokat megszegi, a próbaidő legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Törvény meghatározza azoknak a körét, akik nem bocsáthatók próbára: visszaeső, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, aki a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követte el, aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. Nem eredményez büntetett előéletet, viszont három évig nyilvántartják tényét.
Jóvátételi munka: Ezen intézkedés során az elkövető nem a bűncselekmény sértettjének okozott sérelmet teszi jóvá, hanem egy nagyobb közösség részére végez hasznos tevékenységet ellenszolgáltatás nélkül. Általában állami, vagy önkormányzati fenntartású intézménynél, közhasznú jogállasú civil szervezetnél, vagy egyháznál végezhető. Alkalmazni szokták: bármilyen gondatlan bűncselekmény esetén, bármilyen vétség esetén, 3 évnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén. Tartamát órákban határozzák meg. Minimum 24 maximum 150 óra. Nem szabható ki azzal szemben aki, visszaeső, bűnszervezetben követte el a bűncselekményt, aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.
Pártfogó felügyelet: Ez az intézkedés a bűncselekményt elkövetők ellenőrzését, irányítását, a társadalomba beilleszkedésük segítését, és támogatását szolgálja. Van eset amikor kötelező a pártfogó felügyelet elrendelése: annál akit életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátottak, valamint annál a visszaesőnél akit feltételes szabadságra bocsátottak. A további esetekben nem kötelező pártfogó felügyelet elrendelése, ezeknél a bíróság mérlegel. ( vádemelés elhalasztásának tartama, feltételes szabadság tartama, próbára bocsátás próbaideje, jóvátételi munka mellett, szabadság felfüggesztésének próbaideje). Aki pártfogó felügyelet alatt áll köteles az előírt magatartási szabályokat megtartani, a felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartani és megadni részére minden olyan felvilágosítást ami az ellenőrzéshez szükséges.
Elkobzás: Egyes bűncselekmények elkövetésével összefüggő tárgyak büntetőeljárás keretében történő elvonása. Elkobzás csak jogellenes cselekmény elkövetőjével szemben alkalmazható (jogos védelem, végszükség, tévedés esetén tehát kizárt) ám alkalmazható nem büntethető elkövetővel szemben is. El kell kobozni azt a tárgyat, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak, amely bűncselekmény elkövetése utján jött létre, amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amelyet a bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak, amelynek a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik.
Vagyonelkobzás: Célja a bűnös úton elért vagyongyarapodás elvonása. A bűncselekmény elkövetéséből eredő, valamint a törvényesen szerzett, de bűncselekmény elkövetésére fordított vagy arra szánt vagyon elvonása az állam javára.
Elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele: Ez az új intézkedés azt a célt szolgálja, hogy a számítógépes hálózaton közzétett, bűncselekmény megállapítását eredményező adatok hozzáférhetővé tételét büntetőjogi úton is meg tudják akadályozni. Az intézkedés független az elkövető büntethetőségétől, ezáltál olyan személyeknél is tudják alkalmazni, akiknél valamilyen büntethetőséget kizáró ok áll fenn. (pl: kóros elmeállapot, gyermekkor)
Kényszergyógykezelés: Határozatlan ideig tartó gyógyító jellegű intézkedés. Célja a kóros elmeállapotú elkövetők gyógyítása , kezelése, és a bűnismétlés elkerülése. Azzal szemben kell alkalmazni, aki az elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és személy elleni erőszakos, vagy közveszélyt okozott bűncselekményt követett el, és tartani lehet attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni. Zárt intézeti kezelés során a személyes szabadság korlátozására és a bűnismétlés veszélyének megakadályozása által a társadalom védelmére kerül sor.
