Hírek-cikkek

dr. Gerő Tamás - kedd, 02 szeptember 2014


Az ügyben eljárási hibák miatt a Szegedi Ítélőtáblán új elsőfokú  eljárás lefolytatását indítványoztam, de másodfokon nem vizsgálták újra érdemben a tényállást, csak egy évvel csökkentették a büntetést, és Strasbourgban sem tartották egyezménysértőnek az eljárást. A köztársasági elnök elutasította az első kegyelmi kérvényünket, az ismételt kérelmet pedig még nem bírálták el. Sztojka Kati hamarosan szabadul, és az ismert filmrendező, Böjte József szeretné leforgatni vele a harmadik filmjét. index.hu - szabadulasat_varja_a_cigany_peldakep/


Kategória: Hírek
kedd, 02 szeptember 2014 00:00

Milyen jogai vannak a gyanúsítottnak?

A nyomozati szakban a gyanúsított eljárási jogai korlátozottabbak (pl. jelenlét a kihallgatásokon, iratbetekintés), mint a bírói szakban, amikor a nyilvános tárgyaláson kiteljesednek a védelem jogai. A gyanúsított jogi helyzetét meghatározza, hogy a nyomozásnak alapvetően a vád megalapozása, a vád közvetítésével a bírósági eljárást és a bizonyítást előkészítő szerepe van. A nyomozásban a tényállást oly mértékben derítik fel, hogy az ügyész dönthessen arról, vádat emel-e.

Kategória: büntetőjog-blog

Őrizet:

 Az őrizetbe vétel legfeljebb 72 óráig tarthat, ennek elteltével a terheltet szabadon kell bocsátani, vagy el kell rendelni az előzetes letartóztatását. Az őrizetbe vétel a terhelt személyi szabadságának átmeneti elvonását jelenti. Az őrizetbe vételre általában tettenérés, vagy elfogás esetén kerül sor. Az őrizetbe vétel elrendeléséről, és a fogva tartás helyéről a nyomozóhatóságnak 24 órán belül értesíteni kell a terhelt által megjelölt hozzátartozót, vagy a terhelt által megjelölt más személyt.

 

Előzetes letartóztatás:

Az előzetes letartóztatást a nyomozati szakban az ügyész indítványára a nyomozási bíró, a vádemelés után az eljáró bíróság rendeli el.A terhelt előzetes letartóztatásának szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban (a nyomozás elrendelésétől) bírói döntés alapján, akkor van helye, ha

Kategória: Blog

Intézkedés közben eltörték egy német férfi karját a rendőrök a Liszt Ferenc repülőtéren április 23-án – tudta meg a hvg.hu. Az utas jogi képviselője, Gerő Tamás elmondta, a reptér egyik női alkalmazottja kérte a beavatkozást, mert állítása szerint a férfi a kezére ütött, de az utas ezt tagadta. Az ügyvéd szerint eltúlzott volt az egyenruhások fellépése, az Országos Rendőr-főkapitányság szerint a német férfi nem tett panaszt, így eljárás sem indult a rendőrökkel szemben. A kényszerítő eszközök használatát azonban minden esetben kötelező kivizsgálni.

 Egy hatvanéves német férfi a WizzAir reggeli járatával akart elutazni Budapestről Dortmundba április 23-án, végül egy nappal később darabosan eltörött, felkötött karral jutott haza egy repülőtéri incidens után – értesült a hvg.hu.

Gerő Tamás, az utas ügyvédje azt mondta lapunknak, a férfit a beszállókártya-ellenőrzés után a repülőtéri alkalmazott a biztonsági őrhöz küldte, mert szerinte kellett volna egy címke a kézipoggyászára, a biztonságiaktól azonban nem kapott ilyet. Ezután a német utas nem akart újra sorba állni és besétált a váróterembe, ami nem tetszett az alkalmazottnak, így a férfi után ment, s szóváltást követően dulakodni kezdtek, ami miatt a jegy is elszakadt. Eközben a reptér munkatársnője szerint a német állampolgár ráütött a kezére, ami közfeladatot ellátó személy elleni erőszaknak számít, emiatt hívta a rendőröket.

Magyar nyelvű intézkedés

„Ügyfelem feleslegesnek tartotta az intézkedést, mert úgy vélte, semmit nem követett el, és állítja, nem ütött rá a hölgy kezére” – mondta Gerő Tamás. Az utas szerint a rendőrökkel nem lehetett kommunikálni, csak annyit hajtogattak „Come! Come!", amikor elindult a repülőgépe felé, de azt nem közölték, miért kellene maradnia.

Az öt rendőr végül a férfit gumibotot használva leteperte, megbilincselték a kezét, még edig úgy, hogy közben eltörték a karját – mondta az ügyvéd. A német férfi elismerte, hogy nem kellett volna otthagynia a rendőröket, de az intézkedést feleslegesnek tartotta, és eltúlzott arányúnak. Az utast egyébként őrizetbe vették, és közfeladatot ellátó személy elleni erőszakkal gyanúsították meg, de a kihallgatás után el is engedték. Mivel a férfi karját meg kell műteni, kártérítési igénnyel fognak élni – mondta Gerő Tamás.

A rendőrök által hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazásokat a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) Budapesti Regionális Osztálya vizsgálja ki, de Simon Richárd szóvivő megkeresésünkre azt mondta, egyelőre nem kaptak semmilyen jelzést ebben az ügyben. Nem véletlen, hogy a KNYF-hez nem érkezett feljelentés az üggyel kapcsolatban. „Az adott intézkedéssel szemben az intézkedés alá vont személy panaszt nem tett” – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata a hvg.hu-val, megjegyezve, hogy emiatt a rendőri intézkedés miatt büntető és/vagy fegyelmi eljárás sem indult, a kartörés ellenére sem.

A kényszerítő eszköz használatát kivizsgálják

A válasz azért furcsa, mert a jogszabályok alapján a rendőrnek írásos jelentést kell készítenie a kényszerítő eszköz használatáról a parancsnokának, akinek vizsgálnia kell, hogy az egyenruhás fellépése a törvényeknek megfelelő volt-e, azaz jogszerű és szakszerű volt-e, illetve, hogy szükséges volt-e a kényszerítő eszköz alkalmazása és arányos volt-e az intézkedés alá vont személy viselkedésével – hangsúlyozta egy volt parancsnok a hvg.hu-nak.

Elmondta azt is, kötelező kényszerítő eszköz alkalmazásakor is kerülni kell a sérülés okozását. „A repülőtéri intézkedésnél bántalmazás hivatalos eljárásban és súlyos testi sértés miatt hivatalból kell elindítani az eljárást, hiszen a kartörés nyolc napon túl gyógyul. Azaz nem szükséges az, hogy a német utas tegyen feljelentést a rendőrök ellen” – mondta. A német férfi egyébként később is élhet panasszal a vele történtekért. Ugyanúgy, mint az a nő, akinek a kezéből a rendőrök a német megszállás elleni emlékmű elleni tiltakozásnál ki akarták venni a festékszóró flakont – számoltunk be róla szerdán –, de az intézkedésük erőtlen volt és szakmai hibáktól hemzsegett, illetve jogszabályokat is sértett.

Forrás: http://m.hvg.hu/itthon/20140424_Eltortek_a_nemet_utas_karjat_a_repulotere

 

Kategória: Hírek

A fogvatartottnak kell kérelmeznie írásban, hogy hozzátartozóját, vagy más személyt kapcsolattartóként tartsák nyilván. A kérelem benyújtásakor rendelkeznie kell a kapcsolattartó nyilatkozatával, mely szerint személyes adatait a büntetés-végrehajtási szervezet nyilvántarthatja. A kapcsolattartás formái: levelezés, látogatás, csomagküldés, telefonálás.

"Bármihez amit megtehetsz, vagy megálmodsz, fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik”- írta egykor Johann Wolfgang von Goethe. Ezt a honlapot, mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartom fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatóak

Kapcsolattartás

dr. Gerő Tamás

ügyvéd, sportjogi-, és adójogi szakjogász

 Iroda: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 113.

 Tel/fax: 06-1-3882389

  Mobil: +36 30 4156009

 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Adatkezelési szabályzat