A következő tanácsok egy “öreg motorostól” származnak, aki (nem teljesen jószántából ugyan) már több ízben átélte, hogy mivel jár egy büntetés-végrehajtási intézetbe történő bevonulás – és aki most a nagyközönséggel is megosztja tapasztalatait. Reméljük persze, hogy Önöknek pusztán érdekes és/vagy izgalmas olvasmányélményt jelentenek majd az alábbiak, mert a való életben soha nem lesz szükségük ezen ismeretekre. A legjobb családban is előfordul, hogy az Ördög nem alszik. Szóval:

 “A bevonulás napján az elítéltnek szüksége van a postán kapott behívó levélre, és egy érvényes személyi igazolványra. Más okmányt nem ajánlatos magunkkal vinni, annak ellenére sem, hogy a behívóban felsorolnak adókártyát és társadalombiztosítási kártyát is. Ezeket azonban mégsem célszerű bevinni, mert egyrészt úgysem kéri őket soha senki, másrészt meg, ha mégis leadjuk, letétezni fogják mindkettőt, és innentől kezdve szinte lehetetlen visszaszerezni közülük bármelyiket is, egészen a szabadulásig. Pedig, a büntetés letöltése során, szükség lehet rájuk, esetleg egy rövid távú eltávozás alkalmával történő fogorvosi vizsgálathoz, vagy bármilyen ügyintézéshez. Hasonló okokból a jogosítványt sem ajánlott bevinni. 

Az idő múlásának kétféle jogi hatása lehet: egyrészt jogvesztés, másrészt elévülés. Jogvesztő a határidő, amikor az előírt határidő eltelte után maga a jogosultság vagy követelés megszűnik. Az elévülés a jogosultság bírósági úton történő érvényesíthetőségének megszűnése:azaz a jogosultság vagy követelés továbbra is fennmarad csak bírósági érvényesíthetősége szűnik meg.

Az általános elévülési időt a törvény továbbra is 5 évben határozza meg. Az ötéves elévülési határidő alóli kivételről most már kizárólag a Ptk rendelkezhet, míg korábban ez más jogszabályban is megengedett volt. A törvény egyes követelésekre speciális elévülési határidőt szab meg. Ilyen például a fogyasztói kellékszavatossági igények, vagy a fuvarozási és szállítmányozási szerződések alapján felmerült igények amelyek mind egy év alatt évülnek el. Fontos hangsúlyozni hogy a fent említettek mind szerződéses jogviszony kapcsán felmerült igények, amikkel ellentétben a tulajdonjogi igények nem évülnek el.

Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) alapvetően megváltoztatta a kárfelelősség rendszerét. Az új törvény magát a kár fogalmát is módosította, kivette belőle ugyanis a jogszabályba ütközés szükségszerű követelményét, tehát már nem feltétlenül kell jogszabályba ütközőnek lennie egy cselekedetnek, hogy a kártérítés megalapozott legyen, elegendő annak bizonyítása, hogy abból a károsultnak kára származott.

Az új Ptk különválasztja a visszterhes, valamint az ingyenes szerződésekre vonatkozó kárfelelősséget. Ingyenes szerződés esetén (pl: ajándékozás) csak abban az esetben felel a szerződésszegő fél, ha a másik fél bizonyítja hogy a kárt szándékos szerződésszegéssel, vagy a szolgáltatás lényes tulajdonságának eltitkolásával okozta.

A gazdasági társaság vezető tisztségviselője a társaság érdekében a jogszabályok, létesítő okirat és a társaság legfőbb szerve által meghatározott keretek között köteles eljárni,mely kötelezettségét ha megszegi, az ezzel okozott károkért felelősséggel tartozik, melyet most a társaság fennállása alatti időszak vonatkozásában fejtek ki.

Elválik egymástól a jogviszony megsértésével a társaságnak okozott károkért valamint a harmadik személynek okozott károkért való felelősség. Előbbi esetben szerződésszegésért való felelősség szerint felel, utóbbiban pedig attól függ felelőssége, hogy magatartása betudható-e a társaság magatartásának vagy sem.

2014 december 24. napján egy járókelő a XXI. kerületben egy csecsemő holttestét találta az utcán. A rendőrség szerint kizárható az idegenkezűség. Sajnos sok jogeset szól arról, hogy egy szülő nő bántalmazza, vagy megöli újszülött gyermekét.

14. életévét be nem töltött ember sérelmére elkövetett emberölésnek minősül, ami az emberölés egyik minősített esete, büntetési tétele 10-20 évig, vagy akár életfogytig terjedő szabadságvesztés. Azonban 1999 és 2003 között visszahozta a jogalkotó az újszülött megölése tényállást, amely enyhébben minősül, mint az emberölés minősített esete. Az indokolás szerint a szülő nő másfajta fizikai és pszichikai állapotban van, ami azt jelenti, hogy nem teljesen beszámítható. Az elkövető beszámíthatóságát minden ilyen esetben vizsgálni kell. Ezt a vizsgálatot orvosszakértő végzi.

2013-tól a kábítószer fogyasztását is bünteti a törvény. A csekély mennyiségű kábítószer tartásával egy büntetési kategóriába tartozik, vagyis két év szabadságvesztéssel büntetendő. 

Az alkotmánybíróság 3/2015. AB határozata

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte és ezért megsemmiítette a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi bíróság egy ítéletét.

Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben a www.napi.hu internetes sajtótermék 2013.október 16-án “Norvégia is figyelheti a Hernádi-ügyet” címmel cikket jelentetett meg, amely szerint a MOL Nyrt.-ben 1,64%os tulajdonrésszel rendelkező norvég állami olajalap fontolóra veheti a MOL részvényeinek eladását. A cikk arról tájékoztatott, hogy Norvégia az olajalap felülvizsgálatára készül, mivel etikai szabályzata alapján nem tarthat olyan cég részvényeiből, amely korrupcióval gyanusítható. Az etiaki vizsgálódás alapja pedig a MOL horvátorszgi tulajdonszerzével kapcsolatos korrupciós gyanú miatt folyamatban lévő büntetőeljárás és az elnök-vezérigazgatóval szemben kiadott nemzetközi körözés. A cikk rámutat arra, hogy az olajalap részesedésének piacra dobása komoly eladói nyomás alá helyezné a MOL papaírjait, ugyanakkor a döntés nem autómatikus, az olajalapot kezelő norvég jegybank komoly vizsgálatának kell megelőznie, és nem egyértelmű hogy hogyan viszonyulnak a MOL-lal kapcsolatba hozható korrupciós ügyhöz

Mivel a cikket azonos tartalommal a Napi Gazdaság nyomtatott sajtótermék is közölte ezért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a vele szemben is indított piacfelügyeleti eljárás keretében 3 000 000 hárommillió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte mindkét társaságot. A birság alapja: A piacbefolyásolás tilalmmáról szóló 2001. évi CXX. törvény 202§ d) ponja, mely szerint piacbefolyásolásnak minősül megalapozatlan, félrevezető, hamis információ közlése, híresztelése, nyilvánosságra hozása vagy nyilvános közlése, feltéve hogy az információt terjesztő személy az információ hamis vagy félrevezető mivoltának tudatában van vagy a helyzetben elvárható gondossággal eljárva tudatában kellett volna lennie.

Az MNB indokolásában kifejtette, hogy bár a cikkben foglalat tényállítások önmagukban valósak, de a MOL részvénypiacára nézve leginkább szélsőséges forgatókönyvet, a részvények olajalpból való kizárásának lehetőségét vizsgálta. Ezután a Napi.hu az MNB határozatának bírósági felülvizsgálata iránt indított pert. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azonban a keresetet elutasította, azzal az érveléssel, hogy az MNB a piacbefolyásolás fogalmának helyes értelmezésével hozta meg határozatát , és a Napi.hu tévesen hivatkozott az sajtószabadság és véleménnyilvánítás Alaptörvény által védett alapjogára, hisz az közvetlenül nem érvényesíthető bíróság előtt. Az ítélet  indokolása kifejtette, hogy a szóban forgo cikk a MOL és Norvég olajalap megkeresését mellőzve, általuk meg nem erősített információkkal a legkedvezőtlenebb végkimentelt közölte. Az itélet ellen alkotmányjogi panasszal élt a Napi.hu internetes oldal, és az Alkotmánybíróság alaptörvény ellenesnek ítélte a megelőző bírósági eljárás eredményét és megsemmisítette azt. Az Alaptörvény ugyanis kötelezi a bíróságokat, hogx jogalkalmazásuk során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezzék amit a fővárosi bíroság elmulasztott. A szóban forgó gazdasági-pénzügyi kérdésekkel foglalkozó internetes portál hírekkel, információkkal és elemzésekkel tájékoztatja olvasóit releváns üzleti, politikai történésekről és a fent említett cikk e tájékoztató tevékenység körébe eső médiatartalom volt. Az Alkotmánybíróság a közéleti véleménnyilvánítás fokozott védelmét helyezte előtérbe, döntésével elősegítve a média szabad tájékoztató tevékenységét, mely alkotmányos küldetése, és  amely tevékenység mindenféle félelem, megalkuvás és bizonytalanság nélkül érheti csak el közvélemyényformáló, informáló jellegét. A modern demokratikus nyilvánosság táptalaja, a szólás- és sajtószabadság kitüntetett helyet foglal el az alapjogok között, ami azzal jár, hogy egyrészt csak kivételes jelleggel kell engedni korlátozásra más jogokkal , illetve alkotmányos értékekkel szemben, másrészt a szabad véleménynyilvánítást korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi bíróság ezeket az alkotmányossági szempontokat egyáltalán nem mérlegelte, ezért az Alkotmánybíróság a panasszal támadott ítéletet megsemmisítette, az MNB közigazgatási határozatával ellentétben, melynek felülvizsgálatát a bíroságokra utalta.

Az elterelés a büntetőjogi útról történő elterelést jelenti. A kábítószerrel való visszaélés büntetési tételei attól függenek, hogy azt az elkövető mekkora mennyiségre követi el.