Blog

A reintegrációs őrizet, olyan kényszerintézkedés, amely a kevésbé veszélyes bűnelkövetők számára lehetőséget biztosít, hogy szabadságvesztésük utolsó szakaszát - elektronikus nyomkövető használatával - az általuk megjelölt, de a büntetés-végrehajtási bíró által engedélyezett lakásban tölthessék ki. Alanyi jogon nem jár senkinek, a 2013. évi CCXL. törvény meghatározza mely esetekben rendelhető el, ki terjesztheti elő illetve a kizárási és megszüntetési okokat is rögzíti.

Ki rendeli el?

A reintegrációs őrizet elrendelése illetve a későbbi megszüntetése is a büntetés végrehajtási bíró hatáskörébe tartozik, vagyis a végső döntést ő állapítja meg. Az elrendelést megalapozó adatok beszerzése illetve az indítvány előterjesztése viszont a büntetés végrehajtási intézet feladata, de a szabadságvesztés végrehajtása alatt egy alkalommal az elítélt vagy védője is kezdeményezheti a bv. intézet felé.  Ebben az esetben a kérelmet a büntetés végrehajtási intézet 15 napon belül továbbítja bv. bírónak, aki az iratok alapján hozza meg döntését és meghallgatást tart.

Milyen feltételek szükségesek?

Az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülés szabályait a Btk. X. Fejezete deklarálja. Mentesülése esetén az elítélt nem köteles számot adni korábbi elítéléséről, viszont az erre vonatkozó adatokat jogosultak a hatóságok, egy bizonyos ideig megőrizni, melynek részletszabályait a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló 2009. évi XLVII. törvény tartalmazza. A mentesítés, mint reszociatív intézmény célja, hogy az elkövető egy hosszabb-rövidebb idő eltelte után ártatlannak minősüljön, az erkölcsi bizonyítványában a büntetlen előéletű státusz szerepeljen, ami biztosítja számára az új élet kezdetének lehetőségét.

Azt vizsgálva, hogy a jogerős elmarasztalás esetén az elítélt mennyi idő után kaphat „tiszta” erkölcsi bizonyítványt, fontos tisztázni a mentesülési illetve a bűnügyi nyilvántartási idő kapcsolatának szabályait.

A Btk. 21.§ tartalmazza az ún. megelőző jogos védelem szabályait, mint az előzetes védekezés intézményét, amely a jogtalan támadás bekövetkezhetőségének távoli veszélyére nyújt védekezési lehetőséget. A személy ez esetben előzetesen felkészül a személy, vagy javak elleni jogtalan támadásra, védelmi eszköz alkalmazásával. A támadás megkezdésére nem kerül még sor, illetve a közvetlenül fenyegető helyzet sem alakul még ki ebben a helyzetben.

a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény alapján

és a

a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény változtatásaival kiegészítve

A távoltartás egy kényszerintézkedés, mely korlátozza a mozgásszabadságot és a tartózkodási hely megválasztását és melynek során a bíró előírja, hogy a terhelt meghatározott személlyel

  • nem léphet sem közvetett, sem közvetlen kapcsolatba
  • a bíróság kérheti, hogy a terhelt adott lakást hagyjon el és maradjon onnan távol, ha ez szükséges ahhoz, hogy ne jöhessen létre kapcsolat a terhelt és aközött a személy között, akitől távol kell maradnia
  • a terhelt személynek távol kell maradnia a másik fél a lakóhelyétől, munkahelyétől és minden más olyan intézménytől, amelyet az adott személy rendszeresen látogat, különösen az általa látogatott nevelési és nevelési-oktatási intézménytől, gyógykezelés céljából rendszeresen látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során rendszeresen látogatott épülettől.

Az adókat, politikai-társadalmi hátterük miatti változékonyság révén nehéz konkrét csoportokba szedni, csupán egy-egy főbb jellemző alapján alkothatunk kategóriákat. Ezek a következők:

Meddig terjedhet a véleménynyilvánítás szabadsága, és hol húzódik a jogi védelem határa az egyes személyek jó hírnevének vonatkozásában ? A bírói gyakorlat szerint a politikai közszereplőről  egy közszereplés során készült és a politikai kampány részeként felhasznált kép nem valósítja meg a képmáshoz fűződő jog megsértését  A fotómontázs formájában megjelenített politikai vélemény, különösen kampányidőszakban, a véleménynyilvánítási szabadság alapjogának gyakorlása körébe sorolható olyan tevékenység, mely személyiségi jogvédelmet nem alapoz meg. A közszereplőről a közszereplése során készült felvétel felhasználása  a bírói gyakorlat szerint nem minősülhet visszaélésszerűnek. 

Az európai elfogatóparancs

  • egy uniós tagállam igazságügyi hatóságának megkeresése
  • egy másik uniós tagállamban tartózkodó személy
  • elfogása, valamint átadása érdekében,
  • büntetőeljárás lefolytatása, vagy az első tagállamban meghozott szabadságvesztésbüntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából.

 Miben különbözik a körözéstől?

Budapestről kb. egy óra alatt értem Felcsútra, autóval. Nem akartam a Videoton szurkolók számára kijelölt parkolóba beállni, hogy hazafelé ne kelljen várakoznom, ezért inkább a stadion környéki utcában parkoltam le, majd a székesfehérvári barátommal megbeszélt találkozóra igyekeztem, szerencsére egyik barátjától kaptam kölcsön egy tavaszi szezon-bérletet (5600 Ft)

A Videoton a tavaszi idényt pályaválasztóként ugyanis Felcsúton játssza – a székesfehérvári stadion felújítása miatt - a világ egyik legszebb luxusstadionjában, a Pancho Arénában. Annak ellenére, hogy a maximális befogadóképessége az Arénának mindösszesen 3500 Fő, összesen 2 jegypénztárban árultak belépőt a hazai szektorokba (normál ár 1000 Ft, kedvezményes belépő nők, diákok, és nyugdíjasok részére 500 Ft, részletes jegyárakat lásd a 8. oldalon) így nagy sor alakult ki a találkozó előtt a jegypénztáraknál. Ugyancsak sorban kellett állni a stadionon belüli büfében, viszont a szurkolók számára örömteli lehetett, hogy alkoholos sört is árultak, valamint perecet, bécsi zsemlét, üdítőt is. Minden étel-ital kb. 4-500 Ft volt. Összesen a stadionban 4 büfé van, az aréna minden sarkában található egy büfé . A büfés ugyanakkor nem engedte lefotózni  az árlapot, hiába kértem rá engedélyt..

Annál készségesebb volt a mérkőzés előtt a Videoton kabalaállata, akit még egy szelfire is sikerült felkérnem. Íme a kép  Stoplival:

Mi is történik akkor, ha ellenőrzései során egyes gazdasági események fizikai megvalósulásának elfogadása ellenére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mégis fiktívnek bélyegzi az azokról kibocsátott számlákat, mondván, hogy a kibocsátó a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezhetett, a befogadó rosszhiszemű, segédkezett az adóelvonásban, amiért az adókötelezettre büntetőbírságot szab ki? Hogy jöhet létre ilyen képzavar? Elfogadni valaminek a megvalósulását, egyúttal tagadni annak lehetségességét? Mit tehetünk ilyenkor?

Mielőtt azonban a probléma hátterét vizsgálnánk, szükséges néhány fogalom tisztázása.

Az új Ptk. 2014. március 15-ei hatályba lépésével módosultak a korlátolt felelősségű társaság (kft.) törzstőkéjével kapcsolatos szabályozások.

 A jogalkotó kétéves határidőt tűzött ki, hogy a kft.-k törzstőkéjét - a régi Ptk. szerinti minimum 500.000 Ft.-ról - megemeljék a jelenleg hatályos törvény szerinti összegre, ami minimum 3.000.000 Ft. A határidőt időközben egy évvel meghosszabbították, 2017. március 15-ig.

 A szabályozás a következő lehetőségeket biztosítja a gazdasági társaság tagjai számára, hogy kötelezettségüket teljesítsék:

"Bármihez amit megtehetsz, vagy megálmodsz, fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik”- írta egykor Johann Wolfgang von Goethe. Ezt a honlapot, mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartom fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatóak

Kapcsolattartás

dr. Gerő Tamás

ügyvéd, sportjogi-, és adójogi szakjogász

 Iroda: 1037 Budapest, Szépvölgyi út 113.

 Tel/fax: 06-1-3882389

  Mobil: +36 30 4156009

 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Adatkezelési szabályzat